Ha Erdoğan győz, a mai ellenzékiek pár év múlva börtönben köthetnek ki

Legfontosabb

2023. május 27. – 22:09

Ha Erdoğan győz, a mai ellenzékiek pár év múlva börtönben köthetnek ki
Recep Tayyip Erdoğan választási plakátja az első forduló előtt Isztambulban – Fotó: Bődey János / Telex

Másolás

Vágólapra másolva
  • Recep Tayyip Erdoğan jól mozgósított, sikeresen polarizálta a török társadalmat, míg az ellenzéknek nem jött be a pozitív kampány – értékelte a Telexnek a török választások első fordulóját Edgar Şar politikai elemző.
  • Szerinte kiszámíthatatlan, hogy a kiesett harmadik jelölt szavazói végül kit választanak a vasárnapi második fordulóban, de a kérdés már inkább csak az, mennyivel fog nyerni Erdoğan.
  • Győzelme esetén elképzelhető, hogy bekeményít, Törökország nyílt autokráciává válik, és ezentúl nemcsak a kurd politikusokat zárják majd börtönbe, de a baloldali ellenzéki CHP tagjait is.

Edgar Şar török politikai elemző tavaly testközelből nézte végig a magyar választásokat, kutatási területe pedig az autokráciába hajló rendszerek, mint Törökország és Magyarország ellenzéki politizálása. Az İstanbul Political Research Institute kutatóintézet társalapítója a május 14-i török választások előtt egyszer már nyilatkozott nekünk, akkor a török és a magyar ellenzék hasonlóságairól és különbségeiről beszélt.

Most megint interjút kértünk, hogy közösen értelmezzük az elnökválasztás első fordulójának eredményeit és a vasárnap tartott, mindent eldöntő második forduló kilátásait.

Mi történt az első fordulóban?

A május 14-én tartott első forduló előtt a komolyabb közvélemény-kutatók többsége az ellenzéki Kemal Kılıçdaroğlu győzelmét jósolta, a legutóbbi két választáson legpontosabb ORC egyenesen hét százalékpontos előnyt mért neki. A választáson aztán pont ennek az ellenkezője valósult meg: Erdoğan 49,51 százalékkal került az élre, Kılıçdaroğlu 44,88 százalékot ért el, Sinan Oğan nacionalista jelölt pedig a szavazatok 5,1 százalékát szerezte meg. A parlamenti választáson az elnök mögött álló szövetség szerzett többséget. A május 14-i eredményeket itt elemeztük bővebben.

Edgar Şar szerint még a közvélemény-kutatók is vitatkoznak azon, hogy hogyan tévedhettek ekkorát, a legkézenfekvőbb megoldások között van, hogy Erdoğan a kampányhajrában jobban mozgósította híveit, és a bizonytalanokat is inkább neki sikerült megszólítania. Az ellenzéki mozgósítás kudarcára utal, hogy a választás előtt a legtöbben 90 százalék fölötti, akár 95 százalékos részvételre számítottak, ehelyett azonban „csak” 87 százalék szavazott le, ami egy százalékponttal haladja meg az öt évvel ezelőtti 86 százalékos részvételt. Új szavazókat tehát valószínűleg nem nagyon sikerült bevonni.

Edgar Şar – Fotó: Bődey János / Telex
Edgar Şar – Fotó: Bődey János / Telex

Şar szerint érdemes kiemelni a két kampány közötti különbséget: míg Kılıçdaroğlu az első fordulóig pozitív kampányt folytatott, amely arról szólt, milyen országot akarnak építeni, addig Erdoğan az ellenzékre fókuszáló negatív kampányt vitt, az eredmények alapján pedig ez utóbbi jobban működött. Erdoğan a kampányban a legdurvább eszközöktől sem riadt vissza, így következetesen terroristának nevezte az ellenzéki politikusokat és deepfake videókkal, valamint hazugságok ismételgetésével járatta le őket.

Şar szerint Erdoğan első fordulós jó eredményében az is közrejátszott, hogy jó szövetséget épített ki. Saját pártja, az Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) ugyanis húsz év óta legrosszabb eredményét érte el a választáson (35 százalékot), de vallásos-nacionalista-szélsőjobboldali szövetségeseik kaptak még összesen 14 százalékot, a lemorzsolódó szavazók nagy része tehát Erdoğan oldalán maradt, nem az ellenzékhez vándorolt át.

Infláció? Ugyan már!

A választás egyik legfontosabb tanulsága talán a gazdasági helyzet félreértése volt: korábban sokan azt gondolták, Erdoğan ellen fordíthatja korábbi szavazói egy részét a tavaly 85 százalékos és most is nagyon magas infláció és az, hogy sokaknak romlik a reálbére. Ez nem így történt: az elnök mindössze három százalékponttal kapott kevesebb szavazatot, mint öt éve.

Şar szerint azért, mert kiderült: a romló reálbérek annyira mégsem zavarják az embereket, és sokan féltek, hogy az ellenzék győzelme esetén a hagyományos monetáris politikával megszűnnek majd munkahelyek. Most nagyon alacsony volt munkanélküliség, nem úgy, mint 2019-ben, amikor Erdoğan pártja elveszítette Isztambul és Ankara vezetését.

Szavazásra várók egy isztambuli szavazókörben május 14-én, a török választások első fordulójában – Fotó: Bődey János / Telex
Szavazásra várók egy isztambuli szavazókörben május 14-én, a török választások első fordulójában – Fotó: Bődey János / Telex

Mi várható a második fordulóban?

Az első forduló utáni legfontosabb esemény az volt, hogy a harmadik jelölt, Sinan Oğan egy hét gondolkodás után Erdoğan támogatására szólította fel híveit. Oğan egy szélsőjobboldali, nacionalista pártszövetség jelöltje volt, viszont mivel Erdoğan és Kılıçdaroğlu mellett ő volt az egyetlen alternatíva, a rá szavazók egy része valószínűleg protestszavazó lehetett. Hogy az ő szavazói végül kinél kötnek ki, nagyon nehéz megmondani, Edgar Şar szerint a második fordulóban talán kicsit többen szavaznak majd Kılıçdaroğlura, mint Erdoğanra, de az is lehet, hogy sokan nem is mennek el.

A két forduló közötti kampány másik fordulata az volt, hogy az ellenzék a korábbi pozitív kampányát lecserélve elkezdte hevesebben támadni Erdoğant, és hatni az emberek negatív érzelmeire is. Kılıçdaroğlu ennek megfelelően elkezdett foglalkozni a nacionalista szavazók témáival is, és megerősítette azt a korábbi ígéretét, amely szerint hazaküldi a Törökországban élő több millió menekültet.

A kampányt azóta arra vitték el, hogy a második fordulóból egy, az Erdoğan-rendszerről szóló népszavazást csináljanak, remélve, hogy az ellenzékkel alapból nem szimpatizáló, de a kormánnyal elégedetlen szavazókat maguk mellé tudják állítani.

Erdoğan ezzel szemben folytatta az első forduló előtti kampányát, amelyben LMBTQ-pártinak, Amerika-bérencnek és a kurd terroristák barátjának nevezte Kılıçdaroğlut. Ezenkívül a nemzeti büszkeséggel, az infrastrukturális beruházásokkal, gazdasági növekedéssel és a februári földrengés sújtotta régiók újjáépítésével próbálta növelni előnyét.

Mi lesz a második forduló után?

Ha az ellenzéki Kemal Kılıçdaroğlu fordítani tud, és megnyeri az elnökválasztást, akkor egy olyan furcsa helyzet áll elő, amelyben az elnöknek az Erdoğan-párti parlamenti többséggel szemben kell majd kormányoznia Törökországot. Ilyenre még nem volt példa, de a török ellenzék mindig azt hozza fel erre, hogy Isztambult és Ankarát is úgy vezeti ellenzéki főpolgármester, hogy kormánypárti többség van a közgyűlésben.

Sokkal valószínűbb viszont, hogy a második fordulót Erdoğan fogja nyerni, a kérdés pedig inkább az, hogy mennyivel.

Edgar Şar szerint sok múlik azon, hogy ha győz, akkor jobb vagy rosszabb eredményt ér el, mint 2018-ban, amikor már az első fordulót behúzta 52,6 százalékkal. Ha most ennél többet szerez, akkor a következő időszakban joggal mondhatja majd, hogy még a korábbinál is nagyobb felhatalmazást kapott a tervei megvalósításához.

Edgar Şar- Fotó: Bődey János / Telex
Edgar Şar- Fotó: Bődey János / Telex

Edgar Şar még az elnökválasztás első fordulója előtt nyilatkozott nekünk először, akkor azt mondta, ha Erdoğan nyer a választáson, akkor Törökország választási autokráciából valószínűleg nyílt autokráciába alakul majd át. Ehhez most hozzátette, hogy az átalakulás menetét politológusok is kutatják, a gyakorlat azonban azt mutatja, hogy nagyon sokáig nem szoktak megmaradni a választási autokráciák. Valószínű tehát, hogy egy ponton a demokrácia felé, vagy a nyílt autokrácia felé csúsznak el (ez utóbbira jó példa Oroszország).

Şar szerint fontos tényező, hogy a vezetők általában akkor indulnak el az autokrácia irányába, ha az országban gazdasági problémák vannak, ez pedig most abszolút igaz Törökországra. Erdoğan ugyanis a gazdasági és inflációs válságra hitelfelvétellel és állami túlköltekezéssel válaszolt, aminek egyszer meglesz a böjtje. Másrészről viszont meg kell jegyezni, hogy Törökországban száz éve demokrácia van, abból hetven éve (nagyon rövid megszakításokkal) szabad választásokkal, a demokratikus intézményrendszer tehát valószínűleg ellenállóbb, mint az olyan posztszovjet országokban, mint Oroszország és Magyarország.

Erdoğan még jobban bekeményíthet?

Felmerül a kérdés, hogy mi történik, ha Erdoğan esetleges győzelme után bekeményít. A kurdokat képviselő Népi Demokratikus Pártnak (HDP) már most 1200 tagja van börtönben, köztük volt társelnökük, Selahattin Demirtaş, aki 2016 óta ül, és a 2018-as választási kampányát a börtönből folytatta.

Şar szerint a kurdokról viszonylag könnyű elhitetni a török közvélemény egy részével, hogy a terrorszervezetnek nevezett Kurdisztáni Munkáspárthoz (PKK) kötődnek, ezért a törökök nagy része elfogadja a bebörtönzésüket. A baloldali CHP politikusait eddig azonban kevés kivétellel nem zárták börtönbe, ez egy olyan határvonal volt, amit Erdoğan egyszer sem lépett át.

Recep Tayyip Erdoğan május 12-én Isztambulban egy mecset átadóján – Fotó: Bődey János / Telex
Recep Tayyip Erdoğan május 12-én Isztambulban egy mecset átadóján – Fotó: Bődey János / Telex

Kérdés, megteszi-e, ha most nyer a választáson. Idén történt meg ugyanis először, hogy a kurdok nyíltan a CHP-s elnökjelöltet támogatták, ami miatt Erdoğan az egész kampány alatt terrorizmussal vádolta ellenfeleit. Erre hivatkozva tehát akár az ő börtönbe zárásuk felé is elmozdulhat.

Şar szerint most még nagyon nehéz megmondani, hogy ezt meglépik-e majd, és ez azon is múlhat, milyen eredményt ér el Erdoğan a második fordulóban. Ha nagyon nagy arányban győz, akkor elérkezettnek láthatja az időt a leszámolásra, és lehet, hogy a mai ellenzék figuráit néhány év múlva börtönökben látjuk majd viszont.

A török választásokról szóló cikkeink itt böngészhetőek. A Telex munkatársai a május 14-i török választások idején Isztambulból és Ankarából is a helyszínről jelentkeztek. Az elnökválasztás május 28-i, vasárnapi második fordulójáról is a helyszínről tudósítanak a hétvégén munkatársaink.

A Transtelex egy egyedülálló kísérlet

Az oldal mögött nem állnak milliárdos tulajdonosok, politikai szereplők, fenntartói maguk az olvasók. Csak így lehet Erdélyben cenzúra nélkül, szabadon és félelmek nélkül újságot írni. Kérjük, legyél te is a támogatónk!

Támogató leszek!
Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!