Dél-Afrika energiaválsága egyre mélyül, az áramkimaradások elérik a napi 12 órát

Egészen biztosan mindenki ismeri azt az érzést, amikor a telefonja kijelzőjén, az értesítések között, megjelenik egy nem fogadott hívás vagy Facebook üzenet. Ez mindennapos. Viszont az elmúlt közel egy hónapban, amelyet Dél-Afrikában töltöttem, egy új értesítéssel szembesültem: ez a »Loadshedding« – az időközönkénti beütemezett áramszünet, amely tízmilliókat érintő problémát generál az Afrika egyik vezető gazdaságának tartott államában, a Dél-afrikai Köztársaságban.

Mi áll a mindennapos áramszünetek hátterében?

A Dél-afrikai Köztársaság áramszolgáltatója, az ESKOM a közelmúltban ünnepelte fennállásának 100. évfordulóját. A legjobb és legolcsóbb nemzetközi villamosenergia-szolgáltatóként ismert vállalat 1994 óta gyorsan kegyvesztetté vált, és ma már az áramellátás teljes összeomlása veszélyezteti Afrika legdélebbi országát. Több oka is van a kialakult helyzetnek: ide tartozik az elöregedő villamosenergia-infrastruktúra, a nem megfelelő karbantartás, a fejlesztések és az ehhez szükséges anyagi háttér hiánya, illetve korrupciós botrányok sorozata.

A dél-afrikaiak tehát évek óta szenvednek az áramkimaradásoktól, az úgynevezett »tehermentesítés« közben mintegy 6000 megawatt értékű áramot vesznek le a hálózatról a kereslet és a kínálat egyensúlyának helyreállítása érdekében. Ez a háztartások és a vállalkozások számára összesen napi 12 órás áramkimaradást is eredményezhet. Dél-Afrikában csúcsidőben a kereslet átlagosan 28 000 MW és 34 000 MW között mozog.

A jelenség a romániai rendszerváltozás előtti időket idézi, amikor az állam képtelen volt a társadalmat elegendő árammal ellátni. Szomorú és hátborzongató, hogy több évtizede megtörtént történelmi események hasonlítanak a Dél-Afrika jelenéhez. Nem mellesleg az ország tagja az OECD-nek, ami húsz évvel ezelőtt a világ legkiemelkedőbb áramszolgáltatójaként volt ismert. Az elmúlt évtized alatt a fiskális döntések és a korrupció következményeként Dél – Afrika gazdasága alig nőtt, annak ellenére, hogy Cyril Ramaphosa államfő hivatalba lépésének idején ígéretet tett a gazdaság helyrehozására és a korrupció felszámolására, valamint az alapvető szükségletek javítására.

A probléma gyökere abban rejlik, hogy a kormány elővigyázatlanul felélte az energiatartalékát, ezzel valamilyen szintű ingyenes áramellátást biztosítva a történelmileg hátrányos helyzetben lévő közösségeknek. A kormány intézkedési között nem szerepelt a megfelelő karbantartás nyújtása a már létező infrastruktúra számára, illetve nem növelték az ország energiatermelő kapacitását sem.

Annak ellenére, hogy pillanatnyilag két grandiózus erőmű is épülés alatt áll, a beruházást túlköltekezés és korrupció hátráltatja. A közműszolgáltató saját pénzügyi kimutatásaiból kiderült, hogy a 2022 márciusáig tartó évben 104 megerősített csalási és korrupciós esetet regisztráltak a Dél-afrikai Rendőrségnél.

A vezérigazgató André de Ruyter, aki bejelentette lemondási szándékát, miután megpróbálta leküzdeni a korrupciót és átalakítani a bajba jutott közműszolgáltatót, 2022 decemberében állítólag ciánmérgezés áldozata lett.

„Az Eskom nem tud bővebben nyilatkozni a 2022 decemberében történt, a csoport vezérigazgatóját érintő mérgezéses incidensről, mivel az ügy rendőrségi vizsgálat tárgyát képezi” – közölte a közműszolgáltató a CNN-nel megosztott közleményében.

Hosszú és rövidtávú megoldások, zöldenergia-projektek

A rengeteg napsütés és szél ellenére Dél-Afrika még mindig szénből nyeri áramának mintegy 80%-át. Az országnak egy atomerőműve is van. A Dél-afrikai Tudományos és Ipari Kutatási Tanács szerint a nap-, szél- és vízenergia hozzájárulása a teljes energiamix 13,4%-át tette ki az elmúlt évben.

A megújuló energiaforrások részaránya az elmúlt évtizedben folyamatosan nőtt, és a kormány nemrég új szél- és napenergia-projekteket hagyott jóvá egy régóta tartó program keretében, amelynek célja a megújuló energiaforrások független energiatermelőktől való beszerzése.

Az Eskom elöregedő flottájának javítása és az új megújulóenergia-projektek üzembe helyezése nem fogja egyik napról a másikra megoldani az ország energiaproblémáit, bár a számítások szerint, ha az áramkiesések nem volnának, akár 2 százalékkal is nőhetne a Dél-afrikai Köztársaság GDP-je.

A válság rövid távú enyhítésére az energiaimportra is gondoltak: felvásárolnák a fölösleges energiát a szomszédos országokból és a magántermelőktől. Azonban Dél-Afrika több szomszédja, köztük Namíbia, Zimbabwe, Zambia és Botswana például vagy nem rendelkezik felesleges villamos energiával, vagy saját terheléscsökkentési problémákkal küzd. Jelenleg csak Mozambikból tudnak importálni áramot.

Az országos napilap a szinte egy éve tartó súlyos válságra csak olyan hétköznapi tanácsokkal reagál, mint meditáció a stresszkezelésre, mindig feltöltött mobiltelefon, készpénz használata kártya helyett. A tippek rádöbbentenek arra, hogy mennyire nincs megoldása az államnak a kialakult helyzetre.

Az amúgy is elképesztő társadalmi különbségekkel rendelkező Dél-afrikai Köztársaságban az áramkimaradás még inkább hozzájárul ahhoz, hogy a társadalmi olló még szélesebbre nyíljon. A társadalom tehetősebb tagjai generátorokat vásárolnak, így ideiglenesen megoldást tudnak találni a kialakult helyzetre. Akik tehetik és hosszabb távra terveznek, napelemeket telepítenek a háztartásaikra, vagy a vállalataik irodaépületeire, ezáltal is kifejezve a bizalmatlanságuk az ország vezetőivel szemben. Viszont felmerül a kérdés, mi történik azokkal, akiknek nincs megtakarításuk, sem generátorra, sem napelemre. Ők szenvedik meg a leginkább az áramkimaradást. Hűtőikben az ételek megromolnak, nem tudják használni az alapvető háztartási tárgyaikat, és az internethozzáférés érdekében jelentős többletkiadásra kényszerülnek

Ugyanakkor ez egy kiváló jelzés arra vonatkozóan, hogy miért kell diverzifikálni az energetikai rendszer összetételét, illetve miért fontos elősegíteni a megújuló energiaforrások térnyerését.

A szerző az MCC Fellowship program kutatói ösztöndíjasa.