Csökkenni kezdett Kína népessége, és ez tovább súlyosbítja a gondjait

Kína népessége 2022-ben csökkenni kezdett, miután évek óta folyamatosan csökken a születések száma, írja a New York Times. A kínai kormány keddi közlése alapján tavaly 9,56 millió ember született Kínában és 10,41 millióan haltak meg. Ez volt az első alkalom az országban az 1960-as évek nagy éhínsége óta, hogy többen haltak meg, mint amennyien születtek.

A kínai vezetés évek óta próbálta mérsékelni a népességszám növekedési dinamikájának csökkenését, feloldották az egykepolitikát is, és ösztönzőket vezettek be a gyerekvállalásra, de ezek nem vezettek eredményre. Kalkuláltak azzal, hogy eljön a demográfiai tetőzés pillanata, és csökkenésnek indul a népesség, de későbbi időpontra várták a trendfordulót.

Az elmúlt négy évtizedben – főként a nyugati tőke és know-how hatására – Kína gazdasági nagyhatalommá és a világ gyárává, összeszerelő üzemévé vált. Az országban nagyon jelentősen visszaszorult a mélyszegénység, és kialakult egy olyan réteg, ami fontos piacává vált a nyugati cégek termékeinek és szolgáltatásainak.

1,4 milliárdból nyugodtan van hová csökkenni, szóra sem érdemes ez az egész – gondolhatnánk, csakhogy a gazdasági törvényszerűségek miatt ez nem igazán állja meg a helyét. A születő gyerekek számának meredek csökkenése azt vetíti előre, hogy csökkenni fog a munkaképes korú lakosság száma, ami akadálya a gyors gazdasági növekedésnek. Ráadásul ezzel párhuzamosan Kína elöregedő társadalommá válik, tehát egyre többet kell majd költenie szociális és egészségügyi kiadásokra, ami miatt kevesebbet tud gazdaságösztönzésre fordítani.

Kína egyébként már akkor elkezdett lassulni gazdasági értelemben, amikor még nőtt a népessége. Nagyjából a 2008–2009-es gazdasági világválság óta trendszerűen csökken a gazdasági növekedésének üteme.

Ráadásul az utóbbi időben a Covid miatti lezárások vagy éppen a nyitás okozta esetszám-növekedés is lassítja a GDP-növekedést, Kína gazdasága 2022-ben csak 3 százalékkal nőtt becslések szerint, ami közel négy évtizede a leglassabb ütem.

Kína tulajdonképpen azt a pályát követi, amit sok fejlődő ország ismer, amikor egyre gazdagabbá válik: a jövedelmek növekedésével és az oktatás színvonalának emelkedésével a termékenységi ráta csökken. Ázsiában hasonló utat járt be Japán és Dél-Korea is. Hszi Csin-ping, Kína legfőbb vezetője nemrég ígéretet tett a születésszám növelésére.

Eközben India lakosságszáma valószínűleg már idén meghaladja Kínáét, és még tovább nő. Az ENSZ előrejelzése szerint Kína népessége 2050-re mintegy 100 millió fővel 1,3 milliárdra, az évszázad végére pedig 767 millióra csökken. Az Egyesült Államok mostani mintegy 330 milliós népessége 2050-re – főként a bevándorlás miatt – 375 millióra nő a világszervezet szerint.