Fukuyama: Orbán Viktor demokratikus felhatalmazással rombolja le a liberális demokráciát

2022. szeptember 21. – 20:28

frissítve

Másolás

Vágólapra másolva

Öt pontban foglalta össze Orbán sikerének és nemzetközi hírnevének titkát Francis Fukuyama japán származású amerikai filozófus, író, aki szerint Orbán azért néz fel Putyinra, mert az orosz elnök fékek és ellensúlyok nélkül tudja vezetni az országát. Charles Gati magyar származású amerikai politológus szerint pedig Orbán sikerének egyik titka, hogy a magyarok máig nem dolgozták fel Trianon traumáját és sértettek a Nyugattal szemben.

Magyarország az EU-ban elfoglalt helyzetéről és az illiberalizmusról beszélgettek nemzetközi szakértők a Budapest Forum nevű konferencia egyik paneljában. A beszélgetésen Fukuyama és Gati mellett Bruszt László, Timothy Garton Ash, Kati Marton és Mathieu Lefèvre vettek részt, írja a Telex.

Az első megszólaló, a Magyarországon felnövő, de 60 éve Amerikában élő Charles Gati felemlegette, hogy Orbán a 90-es években a Liberális Internacionálé alelnökeként az európai egység egyik legfőbb támogatója volt, és Amerikából nézve az egyik nagy reménységnek tűnt Kelet-Európa demokratikus átalakulásával kapcsolatban. Egy ponton azonban Orbán nem vette fel többé a telefont egykori barátjának, Gatinak, szerinte pedig ennek az oka, hogy Orbánt idővel csak a hatalom kezdte el érdekelni.

Azzal kapcsolatban, hogy Orbán miért távolodott el Európától, Gati több okot felsorolt, így a Kínától és Oroszországtól kapott előnyöket is. Azt is hozzátette, hogy Orbán keletre fordulása jól rezonált a magyar lakossággal, ennek fő oka pedig szerinte Trianon traumája, amelyet a magyar társadalom azóta sem dolgozott fel.

Fukuyama és Orbán 5 pontja

A második felszólaló, Francis Fukuyama azt állította, hogy Magyarország méretéhez képest Orbán rendkívül ismert a világban és Amerikában is, a NER működése pedig számos jobboldalinak példaértékű. Orbán hírnevének titka Fukuyama szerint az, hogy a mainstreambe tudta emelni azokat a nézeteket, amelyek korábban szélsőjobboldalinak számítottak. Orbán hírnevének okát 5 pontban foglalta össze, ezek:

  • Illiberális demokrácia – Ennek lényege, hogy demokratikus felhatalmazással lehet lerombolni a liberális demokráciák liberális intézményeit.
  • A nyugati civilizáció alapja a keresztény kultúra – Fukuyama szerint az európaiság lényege pont a felvilágosodás, ami a kereszténység meghaladását jelenti, Orbán ezzel szemben a a felvilágosodás előtti ideig megy vissza ideológiai alapért.
  • A magyar nemzeti identitás alapja az etnicitás – Fukuyama értelmezése szerint az orbáni identitás lényege a rassz, ez pedig nagyon veszélyes irányokba vezet. Fukuyama felemlegette a második világháború előtt és alatt Amerikába emigráló magyar zsidókat, akik tudásukkal így az Egyesült Államokat segítették, nem eredeti hazájukat, Magyarországot. Az író szerint Orbán a rasszelmélete azért is abszurd, mert Magyarország lakossága rendkívül kevert.
  • Gazdasági nacionalizmus – Orbán protekcionista gazdaságpolitikája az etatista államszervezéssel sok szempontból sikeresebb tudott lenni, mint a jobboldal korábbi neoliberális gazdasági programjai. Emiatt Orbán modellje ma már az amerikai republikánusok egy részének is nagyon tetszik, így közülük is egyre többen hasonló, protekcionista gazdaságpolitika hívei.
  • Szimpátia Putyinnal – Fukuyama szerint a jobboldali vezetők Trumptól Le Penig azért szeretik Putyint, mert felnéznek az abszolút hatalmára, arra, hogy nincs alávetve a bíróságoknak és a fékek, ellensúlyok rendszerének.

Orbán, az opportunista

Kati Marton magyar származású amerikai író Charles Gatihoz hasonlóan szintén ismerte Orbánt, amikor fiatal volt. Ő saját szavaival élve „optimista Orbánnal kapcsolatban”, mert szerinte a magyar vezető szénája egyre rosszabbul áll Európában. Szerinte Orbánt nem érdekli az ideológia, csak a hatalom, opportunistaként pedig csak a rendszere bebetonozása érdekében politizál úgy, ahogy teszi.

Fotó: Astrid Stawiarz / Getty Images via AFP
Fotó: Astrid Stawiarz / Getty Images via AFP

Marton szerint viszont az orosz-ukrán háborút el fogja veszíteni Oroszország, ezzel pedig Putyin minden szövetségese rosszul fog járni. Orbán arra tette fel a kártyáit, hogy az EU nem tud ellentmondani Oroszországnak, Putyin pedig gyorsan nyerni fog. Szerinte ugyanakkor Európa most egységesebb, mint korábban bármikor, a következő időszakban pedig fel fognak tudni lépni Orbán ellen is.

Bruszt László szociológus, a CEU oktatója szerint Orbán nem trendszetter, az európai szélsőjobb pedig ugyan tiszteli, mert meg tudta szerezni és tartani a hatalmat 12 évig, de a legtöbb kérdésben vagy csak másolja a többi szélsőjobboldali erőt, vagy egészen mást csinál, mint amit ők szeretnének. Egy jelentős különbség például a gazdaság szabályozásának kérdése, míg a nyugati szélsőjobboldaliak egy része durván neoliberális, addig Orbán határozottan a protekcionista gazdaságpolitika híve.

Alakítsd velünk a féléves Transtelexet!

Szeretnénk tudni, mit szerettek, mit hiányoltok a Transtelexről, és szívesen meghallgatnánk az építő jellegű kritikai észrevételeket is. Megköszönjük, ha egy kis időt szánsz rá: kérdőívünket itt töltheted ki!

Orbán a bizalmatlanok élén

Mathieu Lefèvre, a More in Common nevű, illiberalizmust is vizsgáló civil szervezet vezetője arról beszélt, hogy Európában sehol nem túl népszerű az Európai Unió technokrata döntéshozatali folyamata. Szerinte a kontinens minden országában a lakosság körülbelül egyharmada egy nagy, bizalmatlan csoportot alkot. Ezek az emberek szerinte:

  • viszonylag kevés emberi kapcsolattal rendelkeznek,
  • nagyon bizalmatlanok másokkal kapcsolatban,
  • úgy érzik, senki nem képviseli őket,
  • nosztalgiával néznek vissza a szerintük dicsőséges múltra,
  • a problémáikért pedig igyekeznek másokat hibáztatni (migránsok, melegek, EU).

Szerinte a Fidesz szavazótáborának kemény magja is ezekből az emberekből áll, Nyugat-Európában azonban ez a csoport sehol nem tudott többséget szerezni. Szerinte Orbán előtt több kihívás is áll, amelyek veszélyt jelenthetnek a hatalmára. Ezek közül kettő nagyon fontos, így:

  • az inflációt ideig-óráig rá lehet fogni külső okokra, de amikor az emberek tényleg elszegényednek miatta, akkor a kormányt fogják hibáztatni,
  • ma ugyan sokan oroszpártiak a Fidesz táborában, de a háború elhúzódásával szerinte többen is Oroszország ellen fognak fordulni a legszegényebbek közül.

Rendszerépítés EU-s pénzből

Timothy Garton Ash brit történész az EU felelősségét feszegette a magyar demokrácia leépülésével kapcsolatban. Szerinte az EU továbbra is gazdasági unióként működik, így nem volt eszközük megakadályozni, hogy egyik tagállamuk vezetése az onnan kapott pénzt saját hatalmának kiépítésére használja.

Ash szerint az EU vezetése nagyon sokáig félrenézett Magyarországgal kapcsolatban, és következetesen úgy tettek, mintha nem lenne probléma a magyar demokrácia helyzetével. Az orosz-ukrán háború azonban megváltoztatta a helyzetet, most már nem lehet félrenézni. Ezzel együtt nem bízik abban, hogy az EU bármit is meg tud változtatni Magyarország vezetésével kapcsolatban, ezt a magyarok tudják csak megtenni.

Ki is az a Fukuyama?

Francis Fukuyama japán származású amerikai filozófus, író és történész az 1992-ben megjelent A történelem vége és az utolsó ember című könyvével vált világhírűvé. Fukuyama akkor azt állította: a Szovjetunió felbomlásával a kapitalizmus és a liberális demokrácia minden versenytársa megszűnt, ezzel az ideológiák közötti harc véget ért a liberalizmus győzelmével. Ezt az állítását később – elsősorban Kína felemelkedésére való tekintettel – visszavonta, ma pedig már egészen más nézeteket képvisel.

Fukuyama korábban neokonzervatív elveket vallott, később azonban eltávolodott az amerikai jobboldaltól. A politikai rend eredete című könyvében később már azt állította, hogy egy-egy ország sikere nagy részben azon múlik, hogy az államhatalomnak sikerül-e centralizálni a hatalomgyakorlást. Ebből arra a következtetésre jut, hogy Magyarország a középkor végén azért maradt le fejlődésben Nyugat-Európától, mert a nemesek megakadályozták az államhatalom központosítását.

Fukuyama az utóbbi években az illiberális rendszerek nagy kritikusává vált, többek között Orbán Viktor Magyarországát is kritizálta. 2021-ben például Karácsony Gergellyel beszélgetett a magyar demokrácia helyzetéről és az illiberalizmusról, akkor úgy beszélt Budapest főpolgármesteréről, mint valaki, aki tényleg tesz is valamit az illiberalizmus ellen.

A Budapest Forum nevű nemzetközi konferenciát a budapesti városháza, a Political Capital és a CEU Demokrácia intézete szervezte többek között a német Friedrich Ebert Stiftunggal és a Heinrich Böll Stiftunggal együttműködve.