ENSZ: Kína emberiség elleni bűncselekményt követhetett el az ujgurokkal szemben

Az ENSZ az emberi jogok súlyos megsértésével vádolta meg Kínát a Hszincsiang tartományban elkövetett visszaélésekről szóló jelentésében. Az ENSZ szerint több nő is nyilatkozott kényszerített abortuszról, születésszabályozásról, írja a BBC és a Sky.

Peking a „nyugati hatalmak által kreált bohózatnak” nevezte a jelentést, Kína pedig korábban arra kérte az ENSZ-t, hogy ne hozza nyilvánosságra összegzését. A jelentés értékeli az ujgurokkal és más etnikai kisebbségekkel szembeni visszaéléseket – melyeket Kína szisztematikusan tagad.

Az ENSZ nyomozói arról írtak, hogy „hiteles bizonyítékot tártak fel” többek között kínzásokról. A jelentés úgy fogalmaz, ezek „emberiség elleni bűncselekménynek” minősülnek. Kínát emellett azzal vádolták, hogy homályos nemzetbiztonsági törvényeket alkalmaz a kisebbségek jogainak beszűkítésére, illetve „önkéntes fogvatartási rendszereket hoz létre”.

Az ENSZ szerint a foglyokat „rossz bánásmód éri”, beleértve a „szexuális erőszakot is”. A jelentés szót ejt kényszergyógyszerezésről, „szülésszabályozási politikák diszkriminatív végrehajtásáról” is.

Az ENSZ azt javasolta Kínának, hogy tegyen lépéseket haladéktalanul a „szabadságuktól megfosztott egyének” szabadon bocsátására. A jelentés azt is kimondta, hogy Peking egyes lépései „nemzetközi bűncselekményeknek, köztük emberiség elleni bűncselekményeknek minősülhetnek”.

Hszincsiangban körülbelül 12 millió ujgur, többségében muszlim él. Az ENSZ szerint a nem muszlim tagokat is érinthettek a jelentésben szereplő kérdések. Több ország is népirtásnak minősítette korábban Kína hszincsiangi fellépését. A feltört rendőrségi adatokból álló, kiszivárogtatott Hszincsiangi Rendőrségi Aktákat itt mutattuk be, az ujgurok miatt aggodalmukat kifejező nyugati cégek, illetve Kína összetűzését pedig itt írtuk meg.

Kína előre megtekinthette az ENSZ jelentését, tagadta a visszaélésekre vonatkozó vádakat, azzal érvelt, hogy a táborok „a terrorizmus elleni küzdelem eszközei”. Michelle Bachelet irodája jelezte, hogy a jelentésen több mint egy éven át nyomoztak, és Peking még a megjelenés előtti napokban is nyomást gyakorolt rájuk, hogy ne jelentessék meg azt.