Ilyen volt Áder János tíz éve, aki államfőként alig tett keresztbe Orbán Viktornak

Távozik a vasarcú államfő, Áder János – számolt be a Telex.

Áder volt már a Fidesz ügyvezető alelnöke, frakcióvezetője és kampányfőnöke is, mielőtt köztársasági elnök lett. Más kormány alatt nem kellett dolgoznia.

A Fidesz egykori frakcióvezetője a 2012-es megválasztása után még néha szeretett borsot törni Orbán Viktorék orra alá:

• A 2012-es választási eljárási törvény visszaküldése, ami bevezette volna a választási regisztrációt és korlátozta volna a politikai hirdetéseket.
• 2015-ben a földtörvény, aminek egy részét kétharmados többséggel kellett volna elfogadni, de nem így történt. Az Alkotmánybíróság mindkétszer Ádernek adott igazat, igaz, a módosított törvényeket később aztán már aláírta.
• 2016-ban váratlanul az Alkotmánybíróságra küldte a Magyar Nemzeti Bank- és postapénzek titkosításáról szóló törvényt.
• A Telex szerint a legnagyobb konfliktust Áder és a kormány között mégis a kútfúrások megkönnyítéséről szóló törvénymódosítás okozta. 2017-ben a kormány azt akarta elérni, hogy 80 méter mélységig se engedélyeztetni, se bejelenteni ne kelljen a kútfúrást, amíg a kút kizárólag a háztartási vízigényt szolgálja ki. A magát a környezetvédelem mellett elkötelező Áder viszont úgy gondolta, a módosítás veszélyeztetné a felszín alatti vízkészletet, ezért az Alkotmánybírósághoz fordult, ami meg alkotmányellenesnek találta a javaslatot. Az eredeti, 2017-es javaslat, amit Áder az Alkotmánybírósághoz küldött, a napokban újra megjelent az Országgyűlés honlapján.

  

A Magyar Nemzetnek adott interjúban Áder azt mondta, 37-szer vétózott meg törvényt, ebből 28-at az első ciklusában, és csak kilencet a másodikban; nyolcszor fordult valamilyen törvény miatt az Alkotmánybírósághoz, ötször 2012 és 2017 között, háromszor pedig utána.

Egy idő után viszont már szinte minden törvényt aláírt, amit elé tettek. A konfrontálódás helyett inkább a pecázást választotta.

Áder államfői karrierje alatt igazán nagy galibát viszont nem okozott Orbán Viktornak. A legtöbbször ráadásul csak valami formai hiányosságot kifogásolt, tartalmit nem. Sőt, az is megesett, hogy a vétójával inkább előrébb a Fideszt segítette: 2019-ben például néhány fideszes képviselő véletlenül rossz gombot nyomott meg a szavazásnál, és nem támogatott egy kétharmadot igénylő javaslatot, ami az ügyészek és a bírók fizetésemeléséről szólt. Mivel Áder „megfontolásra” visszaküldte a törvényt az Országgyűlés elé, másodszorra már mindenkinek sikerült azt jól megszavaznia.

Ami nem zavarta:

• Csont nélkül aláírta például 2013-ban az Alaptörvény negyedik módosítását, amibe bekerültek korábban alkotmányellenesnek minősített rendelkezések, mindezekkel pedig az alapjogok védelme és az Alkotmánybíróság jogkörei is sérültek. Szó volt még ebben az egyetemi hallgatók röghöz kötéséről és a hajléktalanok kriminalizálásáról is. De törvénybe iktatták, hogy a családot a házasság és a szülő-gyerek viszony jelenti, ezzel pedig kimondták, hogy a gyerektelen vagy azonos nemű párok nem illenek bele a család fogalmába Magyarországon. Akkor Áder úgy nyilatkozott, jogilag nem tehetett mást, mint hogy aláírja.
• Évekkel később viszont már csendben írta alá az Alaptörvény hetedik módosítását. Akkor épp a „Stop, Soros!” törvénycsomag került bele, ami az illegális bevándorlást büntette.
• De ugyanúgy aláírta a paksi bővítést is 2014-ben. A legelső tervek szerint az első blokk 2023-ban kezdett volna el működni, de az orosz hitelből épülő új blokkok azóta is arra várnak, hogy felhúzzák őket.
• 2017-ben aláírta a lex CEU-t, amivel ellehetetlenítették az egyetem budapesti működését.
• Ugyanebben az évben átment rajta a civiltörvény is, eszerint a „külföldről támogatott szervezet” minősítést kellett használniuk azoknak a civil szervezeteknek, amelyek külföldről kaptak legalább 7,2 millió forintos támogatást. (Ezt végül 2021-ben a kormánynak vissza kellett vonnia, mert azt az uniós joggal összeegyeztethetetlennek nyilvánították. A Fidesz ehelyett gyorsan el is fogadott egy új civiltörvényt.)

• 2018-ban hatalmas tüntetések voltak a túlóratörvény ellen, de Áder ennek ellenére is aláírta, hogy kollektív szerződéssel 250 óráról 300-ra emelhető az egy évben elrendelhető túlórák száma, de lehet ez akár 400 is.
• Ezután az MTA-törvényt írta alá, ami elvette az Akadémiától a kutatóintézeteket, hiába tiltakoztak ezerrel az akadémikusok.
• De átengedte a tb-törvényt is, amivel érvényteleníteni lehet azoknak a tajszámát, akik három hónapig nem fizették be az egészségügyi járulékokat.
• 2020-ban már a koronavírus-törvényt írta alá, amivel a kormány veszélyhelyzeti felhatalmazást kapott. Így aztán Orbánék a rendkívüli jogrend címszó alatt különféle törvényeket nyomtak át szélsebesen a parlamenten: ilyen volt a választási törvény módosítása vagy a közpénzek alapítványba átmentése. De Áder ugyanígy szó nélkül aláírta a nemváltoztatást ellehetetlenítő törvényt, majd később a melegellenessé eltérített pedofiltörvényt is.

Áder János politikai karrierje mellett végig megmaradt élete nagy szerelme: a pecázás. Már rögtön a beiktatásakor kijelentette: erről a gyerekkori szenvedélyéről nem fog lemondani. Ha ez nem lett volna elég neki, nemcsak lovagi elismerést kapott Londonban, de Mohácson még tiszteletbeli busóvá is avatták.

Áder több tízmilliónyi megtakarítással búcsúzik és 4,4 milliós nyugdíjat fog kapni a budai villa mellé, ahol élete végéig lakhat, és amit az Átlátszó szerint közel egymilliárd forintért újítottak fel neki. A stafétabotot most átadja a szintén Fidesz által kitermelt új államfőnek, Novák Katalinnak.