Jön az egészségügyi reform: vége a pénzszórásnak, csak teljesítményalapon fizetnek ezután

Közös sajtótájékoztatót tartott Ilie Bolojan miniszterelnök és Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter, ahol bejelentették az egészségügyi rendszer átalakítását célzó reformcsomagot. A kormány szerint a rendszer már nem fenntartható sem gazdasági, sem működési szempontból. A fő problémák: a gyorsan növekvő kiadások és a szolgáltatások romló minősége.

A reformintézkedések fokozatosan lépnek életbe, az első csomag augusztus 1-jétől kezd működni.

A következő két hétben a kormány tárgyalásokat folytat az egészségügyi szakszervezetekkel, hogy a végső formát konszenzussal alakítsák ki. Rogobete szerint nem várható orvosexodus vagy tömeges tiltakozás, mert a teljesítményalapú bérezés nem fizetéscsökkentést, hanem igazságosabb elosztást jelent majd – a komplexebb beavatkozásokat végző orvosok magasabb díjazásban részesülhetnek.

A kiadások növekedése nem hozott jobb ellátást

Ilie Bolojan rámutatott: az Országos Egészségbiztosítási Pénztáron (CNAS) keresztül folyósított állami egészségügyi kiadások mára elérték az állami költségvetés bevételeinek 16%-át, miközben ez az arány korábban csak 11% volt. Ehhez fogható növekedésre legutóbb a világjárvány idején volt példa. Jelenleg 77 milliárd lejes egészségügyi költségvetéssel dolgoznak, de az ágazat újabb 10 milliárdos pótlást igényelne, ami rendkívüli nyomást helyez az állami büdzsére. Mindezek ellenére – hangsúlyozta a kormányfő – a többletforrások nem jártak együtt a szolgáltatások javulásával, és az emberek elégedettsége sem nőtt.

Az egészségügyi intézmények belső gondjai

A miniszterelnök szerint a gondok mélyebben gyökereznek. Több kórház vezetése alulteljesít, a menedzsment szintjén súlyos hatékonysági hiányosságok vannak. Sok esetben a kórházak bevételeinek túlnyomó része – akár 80%-a is – a bérekre megy el, miközben a betegek tényleges ellátására alig marad forrás. Bolojan szerint ezek a kórházak mintha nem a betegekért, hanem az alkalmazottakért működnének. A szolgáltatások sokszor túlméretezettek, azaz mesterségesen felnagyítottak, és néhol még visszaélések, sőt csalások is előfordulnak.

A teljesítményhez kötött bérezés irányába mozdul a rendszer

Ezekre a problémákra válaszul a kormány be akarja vezetni a teljesítményalapú bérezést. Bolojan szerint jelenleg nem léteznek olyan ösztönzők, amelyek motiválnák az orvosokat a hatékonyabb, hosszabb távú közszolgálati munkára. A jelenlegi fizetési rendszer semmilyen kapcsolatban nem áll az orvosok tényleges teljesítményével. A kormány ezért pilotprojekteket indít, amelyekben a fizetéseket már konkrét eredményekhez kötik.

Fegyelem és szabályozás: új követelmények az orvosok számára

Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter megerősítette, hogy az elkövetkező hónapokban szigorúbb szabályok lépnek életbe az orvosok munkavégzésével kapcsolatban. Azok az orvosok, akik nap közben – délelőtt 11–12 óra körül – elhagyják a közszférát, hogy magánklinikákon dolgozzanak, akár el is veszthetik állami munkaszerződésüket. A minisztérium jelenleg új teljesítménymutatókon dolgozik, amelyek be nem tartása a munkaviszony megszűnését vonhatja maga után.

Ezen túl Rogobete azt is bejelentette, hogy az ügyeleti díjak mértéke a szakterület komplexitásához igazodik majd. Nem lehet – mondta a miniszter – ugyanannyit fizetni egy benőtt köröm kezeléséért, mint egy nyílt szívműtétért. A cél: igazságosabb és arányosabb javadalmazás.

A rezidensek finanszírozása és a kórházi belső struktúra átalakítása

Fontos változás jön a rezidens orvosok esetében is. Azok a rezidensek, akik magánkórházban végzik gyakorlati képzésüket, szeptember 1-től nem kapnak fizetést az államtól – azt ezentúl az adott magánintézménynek kell biztosítania. Ez az intézkedés a közpénzek hatékonyabb felhasználását célozza.

A miniszter emellett a kórházi belső reformot is folytatná. Tervezik az indokolatlan kórházi beutalások visszaszorítását, különösen azokra az esetekre vonatkozóan, amelyeket ambulánsan is el lehetne végezni. Az ambulanciák nyitvatartását is meghosszabbítanák: a jövőben két műszakban, egészen estig fogadhatnák a betegeket.

Nem a betegektől vonják meg a forrásokat

Az egészségügyi rendszer hatékonyabbá tétele nem jelent forráskivonást a betegektől, és nem célja, hogy a kórházakat pénz nélkül hagyják. Ellenkezőleg: a reform célja az, hogy a megnövekedett költségvetési kereteket valóban a betegellátás javítására fordítsák. A miniszter kritikusan beszélt arról is, hogy a rendszer hosszú ideje csak foltozgatásokkal működött, és most már nem elegendők az elszigetelt reformlépések — átfogó, mélyreható változásokra van szükség, amelyek felszínre hozzák a valóságot.

„Aki nem képes rá, adja át a helyét”

Rogobete szerint egy kórház vezetése nem kiváltság, hanem felelősség. Több olyan állami kórházat is meglátogatott, amelyek ugyanazokkal a szabályokkal és forrásokkal működve is felülmúlják a magánintézményeket, és bizonyítják, hogy lehetséges a hatékony és méltó betegellátás. Éppen ezért nyílt üzenetet fogalmazott meg a gyenge teljesítményű vezetőknek: „Azokat a menedzsereket, akik azt mondják, hogy nem lehet megcsinálni, megkérem, hogy hagyják el a helyet azok javára, akik tudják, hogyan kell csinálni.”

Hiánycikk az alapgyógyszer, miközben nőtt a költségvetés

A miniszter elismerte, hogy a rendszer működési zavarainak egyik legkirívóbb tünete, hogy sok állami kórházban hiányzik még az olyan alapvető gyógyszer is, mint a Paracetamol vagy az Algocalmin. Szerinte elfogadhatatlan, hogy a betegeknek ilyen szintű alapellátást is saját zsebből kelljen finanszírozniuk, miközben a költségvetés az elmúlt években jelentősen nőtt.

A gond az, hogy az elhivatott orvosok mellett, sok a rendszert kijátszó is

Rogobete külön kiemelte, hogy a román egészségügyben számos kivételes orvos dolgozik, akik rendszeresen túlteljesítik a kötelező óraszámot, és munkaidőn túl is foglalkoznak betegeikkel. Ugyanakkor a reform nem ezeknek az orvosoknak szól, hanem azoknak, akik rendszeresen elhagyják a munkahelyüket délelőtt, hogy a magánszférában dolgozzanak, és gyakran még szabadságot is kivesznek, hogy így kerüljék meg a közszolgálati munkarendet. Az intézkedések célja a rendszerrel való visszaélések visszaszorítása.

A strukturális változások nem jelentenek elbocsátásokat

Nem terveznek elbocsátásokat az egészségügyi rendszerben, jelentette ki a miniszter, és nem céljuk a rendszer leépítése. Ehelyett az ellátás szerkezeti átalakítására törekednek, például azzal, hogy a betegeket nagyobb arányban irányítják egynapos kórházi ellátásra. Rogobete úgy véli, sokkal több beteget lehetne ellátni már azon az orvosi egységen belül, ahol először megjelennek, és ehhez nincs szükség drasztikus létszámleépítésre.

Sok kórház nem nyújtja azt, amire valóban szükség van

Rogobete ismét hangsúlyozta, hogy az egészségügyi rendszer nem elég hatékony, és számos állami kórház egyszerűen nem képes biztosítani azokat a szolgáltatásokat, amelyekre az adott közösségnek szüksége lenne. A miniszter bejelentette: az elkövetkező időszakban új alapokra helyezik a kórházak besorolását, azaz felülvizsgálják és újrakategorizálják az intézményeket a szakmai kompetenciák szerint. Ez az értékelés már két évtizede elmaradt, és ez jelentősen akadályozza a rendszer korszerűsítését.

Véget érhet az állami egészségügy monopolhelyzete

A tárcavezető kritikusan szólt a jelenlegi, monopóliumon alapuló állami biztosítási rendszerről is. Rámutatott, hogy egyetlen állami kórháznak sincs szerződése magán-egészségbiztosítással rendelkező betegekkel, és ez torzítja a versenyt, illetve visszaveti a minőségjavulást. A megoldást a magánbiztosítási rendszer fejlesztésében látja, amely kiegészítő szerepet kaphatna a CNAS mellett. Egy ilyen modell szerinte hatékonyabb és igazságosabb finanszírozást tenne lehetővé.

A bonyolult esetek terhe mindig az állami kórházakon van

Szóba került az is, hogy sok beteg a kezelést magánintézményben kezdi meg, de amikor az állapota komplikálódik, az állami kórházakra hárul a teljes ellátási felelősség. Ezek az intézmények gyakran jelentős összegeket költenek a betegek felépülésére, de a CNAS nem téríti vissza a költségeket megfelelő mértékben. A minisztérium ezt a gyakorlatot megszüntetné, és új szabályozást vezet be, amely a költségek felelősségét áthelyezi – tehát aki elindítja a kezelést, annak vállalnia kell a következményeket is pénzügyileg.

Ugyanebbe a logikába illeszkedik az internálási visszaélések szankcionálása is. A miniszter bejelentette: azokban az esetekben, amikor bizonyítottan fiktív kórházi felvételekre kerül sor – azaz olyan betegeket vesznek nyilvántartásba, akik valójában nem igényelnek fekvőbeteg-ellátást –, a szankciók súlyosak lesznek. A szabályt megszegő szakorvossal azonnali hatállyal megszüntetik a munkaviszonyt, az érintett osztályvezető pedig elveszíti vezetői megbízatását. Rogobete szerint ezzel is világossá teszik: a reform nemcsak új finanszírozási és strukturális szabályokat, hanem valós következményeket is hoz.

Új, egységes vizsga a szakorvosképzésben – véget vetnek a „hátsó ajtós” szakvizsgáknak

Rogobete bejelentette a szakorvosi vizsgarendszer reformját is. Egyes szakterületeken – például aneszteziológia és intenzív terápia – már most is létezik egy európai szinten egységes, nyílt vizsga, amelyet ugyanazon a napon, azonos feltételek mellett tesznek le az orvosok az EU különböző országaiban. Ezzel szemben más szakterületeken a vizsgát zárt ajtók mögött, egyes professzorok saját rendelőiben tartják, ami súlyos transzparenciaproblémákat vet fel. Rogobete világossá tette: ez a gyakorlat hamarosan megszűnik, ha valóban vonzóvá akarják tenni a pályát a fiatal orvosok számára, és azt szeretnék, hogy azok a közegészségügyben maradjanak.

Orvosmobilitási program a személyzethiány csökkentésére

A miniszter egy új pilot programot is bejelentett, amely az orvoshiánnyal küzdő térségek támogatását célozza. Az új rendszer keretében azok a szakorvosok, akik az elmúlt 24 hónapban nem dolgoztak állami kórházban, hat–tizenkét hónapos időtartamra jelentkezhetnek egy mobilitási programba, amely lehetővé teszi számukra, hogy ideiglenesen munkát vállaljanak hiányszakmákban érintett kórházakban. Ezzel az intézkedéssel a tárca egyszerre kívánja csökkenteni az orvosok elvándorlását és javítani az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférést a hátrányos helyzetű régiókban.

Nő a támogatás az ambuláns ellátásban

Rogobete bejelentette, hogy 2025. augusztus 1-jétől növelik az ambuláns szolgáltatások pontértékét: a klinikai szolgáltatások pontja 6,50 lejre nő, majd 2026. január 1-jétől 8 lejre. A cél, hogy több vizsgálat és kezelés történjen járóbeteg-ellátás keretében, és ezzel csökkenjen a kórházi leterheltség.

Eltörölnék a magánszektorban fizetendő önrészt

Rogobete bejelentette, hogy a kormány meg akarja szüntetni a magánszolgáltatásokhoz kapcsolódó térítési díjat, vagyis azt az összeget, amit jelenleg az állami biztosítással rendelkező betegeknek még külön meg kell fizetniük, ha magánkórházban vesznek igénybe ellátást. A cél egy valóban kiegészítő magánbiztosítási rendszer kialakítása, amely csatlakozik az állami CNAS mellé. Ezzel párhuzamosan megerősítik a köz- és magánszektor közötti partnerséget, és lehetővé teszik, hogy a betegek térítésmentesen vehessék igénybe az egészségügyi szolgáltatásokat bármelyik szektorban, ha van biztosításuk.

Teljesítményalapú fizetés: nem a betegszám, hanem az esetek nehézsége számít

Az újságírók rákérdeztek arra is, hogy miként mérik majd az orvosok teljesítményét. Rogobete válasza szerint a rendszer a PNRR (Helyreállítási Terv) keretében kötelező vállalás, és az orvosok a kezelések komplexitása alapján kapnak díjazást, nem pusztán a páciensek száma szerint. Példaként említette, hogy egy kardiológus vagy egy idegsebész munkája nem hasonlítható össze más, kevésbé komplex területekével, így az új rendszer ezt figyelembe veszi majd.

Digitális előrelépés: jön az új időpontfoglaló rendszer

A várólisták problémájára is rákérdeztek az újságírók, különös tekintettel az hosszú várakozási időkre képalkotó vizsgálatokra (CT, MRI) és laboreredményekre. Rogobete elmondta: már dolgoznak egy új digitális platformon, amely őszre már működhet néhány régióban, és amely az időpontfoglalásokat átláthatóbbá és gyorsabbá teszi. Az első szakaszban a platform a képalkotó és laborszolgáltatásokra fog koncentrálni.

Hogyan juthatnak a romániai betegek európai szintű ellátáshoz?

A sajtótájékoztató végén egy újságíró azt kérdezte: hogyan érhetik el a romániai páciensek, hogy az egészségügyi ellátás minősége elérje a nyugat-európai szintet? A válasz szerint nem egyetlen intézkedés fog változást hozni, hanem az, hogy számos reformlépés egyszerre lép életbe. Az eredményhez elengedhetetlen a rendszer működésének racionalizálása, a szolgáltatások újrarendezése és az, hogy az állami kórházak valóban azokat az ellátásokat nyújtsák, amelyekre a biztosítottaknak szükségük van – nem pedig adminisztratív logika vagy megszokások alapján működjenek, hangzott el.