Visszaadja a zsidó közösségek parlamenti képviselője az állami kitüntetését Nicușor Dan alkotmányossági óvása után

Silviu Vexler parlamenti képviselő, a Romániai Zsidó Hitközségek Szövetségének elnöke bejelentette, hogy visszaadja a román államtól kapott Nemzeti Érdemrendet, miután Nicușor Dan államfő csütörtökön az alkotmánybíróságon megtámadta a fasiszta, legionárius, rasszista vagy idegengyűlölő jellegű szervezetek, jelképek és cselekedetek, valamint a népirtásért vagy háborús bűnökért elítélt személyek nyilvános dicsőítésének tilalmáról szóló rendelet módosítását. A módosítást egyébként Silviu Vexler kezdeményezte.

„Úgy döntöttem, hogy holnap (pénteken – szerk.) visszaadom a román államtól kapott kitüntetésemet, a Nemzeti Érdemrendet. Tekintettel Nicușor Dan elnök úr hozzáállására és nyilvános állásfoglalására, valamint azok következményeire, számomra lehetetlenné vált ennek az érdemrendnek a megtartása”

– írta Vexler a Facebookon. A Zsidó Hitközségek Szövetségének szövetségének elnöke szerint az államfő az alkotmánybírósághoz benyújtott alkotmányossági óvásában megfogalmazott üzenet az extremizmus, szélsőségek jelentette veszély relativizálása.

„Az államfő lépéseinek közvetlen vagy közvetett hatása a társadalomban az lesz, hogy bátorítja a legionárius ideológia, a szélsőséges szervezetek vezetői és elkerülhetetlenül az antiszemitizmus, valamint minden egyéb szélsőségesség további népszerűsítését”

– érvelt a zsidó hitközségek kisebbségi képviselője.

A képviselő emlékeztetett, hogy az SOS Románia, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) és a Fiatal Emberek Pártja (POT) is óvást emelt alkotmánybíróságon a törvény ellen, és csütörtökön elutasította azt az alkotmánybíróság. Vexler szerint Nicușor Dan alkotmányossági kifogása „szinte megegyezik” azzal, de sokkal károsabb a társadalomra nézve.

Nicușor Dan államfő csütörtökön emelt alkotmányossági óvást a fasiszta, legionárius, rasszista vagy idegengyűlölő jellegű szervezetek, jelképek és cselekedetek, valamint a népirtásért vagy háborús bűnökért elítélt személyek nyilvános dicsőítésének tilalmáról szóló 2000/231. számú sürgősségi rendeletet módosító törvénytervezetet.

Az elnöki hivatal közleménye szerint az államnak határozottan fel kell lépnie ugyan az uszítás, gyűlöletkeltés minden formája ellen, de ezt kiegyensúlyozott, alkotmányos eszközökkel kell tennie, különben ellentétes hatást vált ki.

„A jelenlegi társadalmi megosztottság közepette az államnak garantálnia kell, hogy fellépése nem egy politikai közösség, nem a parlamenti többséggel rendelkezőktől eltérő állásponton lévők ellen irányul”

– olvasható az indoklásban.

A beadvány szerint a kifogásolt törvénymódosítás sérti a jogbiztonság alkotmányos elvét, mivel nem tisztázza félreérthetetlenül a „fasiszta” és „legionárius” jogi fogalmak mibenlétét, sem azt, hogy mi minősül fasiszta, legionárius, rasszista vagy idegengyűlölő propagandának, sem a terjesztett tartalmak, sem a szerzők vonatkozásában. Az államelnöki hivatal úgy értékelte, hogy a törvénymódosítás egyes előírásai sértik az állampolgárok tájékozódási és szólásszabadságát is.

A képviselőház június 11-én szavazta meg a fasiszta, legionárius, rasszista és idegengyűlölő tartalmak terjesztéséért járó büntetés szigorításáról szóló törvénymódosítást. A romániai zsidó közösség képviselője, Silviu Vexler jogszabályjavaslatát akkor 199 támogató és 99 elutasító szavazattal fogadták el a képviselők. A tervezet indoklása szerint többek között a gyűlöletbeszéd és erőszak online terjedése tette időszerűvé a gyűlölet-bűncselekményeket büntető jogszabályok harmonizálását. A jogszabályjavaslat szerint a fasiszta, legionárius, rasszista és idegengyűlölő tartalmak bármilyen módon történő terjesztése bűncselekménynek minősül, és egytől öt évig terjedő szabadságvesztéssel és bizonyos jogoktól való eltiltással büntetendő.

A holokauszt vagy annak hatásainak bármilyen módon történő nyilvános tagadása, vitatása, elnézése, igazolása vagy bagatellizálása 6 hónaptól 3 évig terjedő szabadságvesztéssel és bizonyos jogoktól való eltiltással büntetendő. Ugyanígy büntetendő a népirtás, az emberiesség elleni bűncselekmények és a háborús bűnök bármilyen módon történő nyilvános tagadása, vitatása, elnézése, igazolása vagy bagatellizálása is. Ugyanakkor tilos a népirtásért, emberiesség elleni bűncselekményekért és a háborús bűncselekményekért elítélt személyekről, valamint a fasiszta, legionárius, rasszista vagy idegengyűlölő szervezetek vezetőségéhez tartozó személyekről utcákat, sugárutakat, tereket, parkokat vagy más közterületeket, illetve szervezeteket elnevezni.

A június elején megszavazott törvényt ellen június közepén támadta meg az alkotmánybíróságon az SOS Románia, az AUR és a POT. Az SOS Románia jogi szakértői úgy érveltek, hogy a tervezet sérti többek között a lelkiismereti szabadságot, az identitáshoz való jogot, a jogegyenlőséget, a nemzetközi szerződéseket és az emberi jogokat, a véleménynyilvánítás szabadságát és a tájékoztatáshoz való jogot. Ugyanakkor egy ilyen törvény korlátozná a parlamenti vitákat, és veszélyeztetné az állam demokratikus jellegét. A párt a beadványában felhívja a figyelmet, hogy „a véleménynyilvánítás szabadsága nemcsak a kedvező fogadtatású vagy közömbösnek tekintett információkra és eszmékre terjed ki, hanem azokra is, amelyek felháborítanak, megdöbbentenek vagy nyugtalanítóak”. Az SOS Románia is nehezményezte, hogy a tervezet „homályosan és pontatlanul” fogalmaz, és értelmezhetősége pedig hatósági visszaélésekhez vezethet.

Az elnöki hivatal közleménye után néhány órával az alkotmánybíróság elutasította az AUR, SOS és POT által beterjesztett óvást. Az egyhangúlag elfogadott, megfellebbezhetetlen határozatában a testület úgy értékelte, hogy a törvény nem sérti az alkotmányos tájékozódási, illetve szólásszabadságot és az Emberi Jogok Európai Bírósága elvárásainak megfelelően megőrzi a demokratikus társadalmak által megkövetelt egyensúlyt a közösségi és egyéni érdekek között.

Az alkotmánybíróság az Emberi Jogok Európai Egyezményének 17. cikkére hivatkozva leszögezte: a véleménynyilvánítási szabadság nem szolgáltat jogalapot a terrorizmusra, háborús bűnökre, uszításra, önkényuralmi (kommunista és náci) eszmék terjesztésére, idegengyűlöletre vagy a holokauszt tagadására.