Viccnek volt szánva, de nem vicc – VIBE-résztvevőket kérdeztünk a nők elleni erőszakot idéző promóvideóról

Három fiú lefog egy lányt a sötétben és akarata ellenére elhurcolja – ez volt a VIBE Squad Promo ajánlatának reklámvideójában, amiben a 3+1-es akciót hirdették. Mindezt egy héttel azután, hogy Bukarestben lelőttek egy nőt a nyílt utcán és országos tiltakozáshullám indult a nők elleni erőszak kapcsán, így különösen megosztotta a fesztivál közönségét a szervezők tapintatlansága és empátiájának hiánya, amit a videó üzenete közvetített. A videót pár perc után törölték, ahogy elkezdtek negatív visszajelzéseket kapni a követőiktől, hivatalosan azonban csak azután kértek bocsánatot, miután a Transtelex nyilvánosságra hozta a történteket.

Állásfoglalásukat egy Facebook-posztban közvetítették. Ez az üzenet azonban nem reflektál a társadalmi kontextusra, amely miatt kiemelten problematikus, ahogy arra sem, hogy az ilyen típusú megnyilvánulások, mint ennek a videónak a közzététele hogyan normalizálják a nők elleni erőszakot, azáltal, hogy elbagattelizálják és elviccelik azt. A fesztiválnak azonban nem ez az első ilyen kisiklása, korábban szintén volt példa arra, hogy nők elleni erőszakra utaló képet posztoltak, ekkor is utólag törölték a fotót és elnézést kértek, amiért túllépték a határokat, igaz, akkor még nem ígértek olyat, hogy jobban fognak figyelni a társadalmi témákra, mert tudják, hogy felelősségük van ebben, mint most utóbb.

„Félresikerült marketingfogásuk” ellensúlyozásaként azonban idén bekerült a programba egy beszélgetés Amiről nehéz beszélni, de muszáj: Nők és fiatalok elleni erőszak, láthatatlan minták és látható kiutak címmel, amely során Oláh Emese jogász, kolozsvári alpolgármester, Kali Andrea színésznő és Bakk Miklósi Kinga pszichológus, B. Szabó Zsolt moderálásával tematizálták a problémát. A beszélgetés során szó esett az abúzusok jeleinek felismeréseiről, a társadalmi berögződésekről, egyéni és közösségi felelősségvállalásról érzékeny, reflexív hangnemben. Egy olyan beszélgetés volt, amely kellő mélységgel és empátiával reflektált a problémára, a meghívottaknak köszönhetően. Azonban amikor a beszélgetés végén rákérdeztünk a meghívottak véleményére a promóvideóról, amiről „nehéz beszélni, de muszáj”, főleg egy ilyen kontextusban, a moderátor röviden válaszolt helyettük, miszerint ebben a kérdésben a VIBE hivatalos álláspontja az irányadó és ennek nem itt van a helye és az ideje.

Azonban nem csak nekik tettük fel ezt a kérdést, hanem a fesztiválozóknak is, akik már nyitottabbak voltak a válaszadásra. A helyszínen kérdeztük a résztvevőket arról, mit gondolnak az ominózus videóról, mennyire érzik magukat biztonságban egy fesztiválkörnyezetben és hogyan lehetne fokozni a biztonságérzetet.

Állj ki a szabad sajtóért!

A Transtelex az olvasókból él. És csak az olvasók által élhet túl. Az elmúlt három év bizonyította, hogy van rá igény. Most abban segítsetek, hogy legyen hozzá jövő is. Mert ha nincs szabad sajtó, nem lesz, aki kérdezzen. És ha nem lesz, aki kérdezzen, előbb-utóbb csend lesz, holott tudjuk, a hallgatás nem opció.

Támogatom!
Kövess minket Facebookon is!