Simion választási veresége miatt indíthatott bizalmatlansági indítványt az Európai Bizottság ellen az AUR egyik képviselője

„Ez a vég kezdete” – jelentette ki a Telex helyszíni beszámolója szerint Gheorghe Piperea, a Románok Egyesüléséért Szövetség európai parlamenti (EP-)képviselője hétfőn, az Európai Bizottság elleni bizalmatlansági indítványa vitáján. Az eljárást is Piperea kezdeményezte, és ugyan a saját frakciója, az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) sem támogatták a bizalmatlansági indítványt, de összegyűlt a minimálisan szükséges 72 aláírás, így hétfőn megvitatták azt, csütörtökön pedig szavazni fognak róla.

A hivatalos indítvány legtöbbször a koronavírus elleni Pfizer-oltások ügyét emlegette fel, ahol a legnagyobb szerződés előtt Von der Leyen sms-ekben egyeztetett a cég vezérigazgatójával. A New York Times kikérte az üzeneteket, de az Európai Bizottság megtagadta, hogy kiadja ezeket, így a lap pert indított. A bizalmatlansági indítvány felemlegette többek között azt, hogy májusban az EU bírósága megsemmisítette az üzenetek kiadását elutasító bizottsági döntést, valamint azt, hogy az Európai Ügyészség is vizsgálatot indított az eset miatt.

Bár Piperea is előzetesen főleg ezt az ügyet emlegette, az indítvány egy sor más indokot is hoz a helyreállítási alapról készült számvevőszéki jelentéstől kezdve az Európai Parlament kihagyásán át az uniós védelmi hitel elfogadásánál a bizottsági „jogtalan beavatkozásig” a német parlamenti és román elnökválasztáson. Utóbbi egy volt uniós biztos szavainak félreértelmezése. A G4Media a francia Le Point alapján azt írja, hogy

az indítványnak a romániai elnökválasztásba való állítólagos beleszólás az igazi mozgatórugója, a választást elbukó George Simion ezzel szeretne borsot törni az Európai Bizottság orra alá.

A javaslatot végül 77-en támogatták, a legtöbben Lengyelországból és Romániából. Végül csak a Von der Leyen frakciójától, a jobbközép Európai Néppárttól jobbra álló csoportok és a többnyire szélsőjobboldaliakból álló függetlenek képviselői közül támogatták az indítványt. Egyedüli magyarként a Mi Hazánk képviselője, Borvendég Zsuzsanna is csatlakozott. Nagyjából harmadukat, 27-et az AUR EP-frakciója, az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) adta, egy híján ugyanannyit a Mi Hazánkkal létrejött Szuverén Nemzetek Európája (ESN). Utóbbi csoportból szinte mindenki aláírta a javaslatot. A Fidesz-KDNP frakciójából, a Patrióták Európáért (PfE) képviselőcsoportból csak hatan csatlakoztak, a többiek függetlenek. Utóbbiak között van például Von der Leyen megválasztásakor szájkosárral kiabáló és hullazsákot lóbáló Diana Şoşoacă, akinek a pártját korábban a Mi Hazánk kérésére nem vették fel az ESN-be.

A hétfői vitán Gheorghe Piperea úgy vélte, a testület átláthatósági és igazságügyi elveket sértett. Felidézte a javaslata indoklásából a koronavírus elleni Pfizer-oltások ügyét, illetve arra is emlékeztette a képviselőket, hogy az EP pert kezdeményezett, mert kihagyták egy 150 milliárd eurós hadiipari hitelprogram elfogadásából.

Úgy látta, félelemre alapozták a szakpolitikákat. Von der Leyen jogköröket vett el a tagállamoktól, nem demokratikus módon összpontosul a hatalom a kezében, nagy a mérlegelési jogköre, a testület visszaélt az éghajlat-változással, kettős mércével él, és széttöredezetté vált a belső piac. Egy gondolkodási folyamatot akarnak beindítani, mondta az ECR-frakcióban ülő politikus az indítványáról.

Von der Leyen: Minden szerződést részletesen megvizsgáltak a fővárosokban

A Telex összefoglalója szerint Von der Leyen szerint világosan látszik, hogy amiről Piperea beszélt, azt a szélsőségesek legrégebbi forgatókönyvéből vették a társadalom megosztására, a demokráciába vetett hit rombolására a választásokról szóló hamis állításokkal. Úgy vélte, a javaslat megpróbálja átírni a történelmet arról, hogyan tudott az EU sikeresen felülkerekedni a járványon a vakcináktól a helyreállítási alapig. Választhatnak, hogy követik Pipereát az összeesküvés-elméletek és „Brüsszel” gonosz terveinek világába, vagy nevén nevezhetik az újabb próbálkozást, ami megpróbál éket verni az uniós intézmények, az EU- és demokratapárti erők közé, jelentette ki, „ezt soha nem fogjuk hagyni”.

Ugyanakkor köszönetet mondott Pipereának, és létfontosságúnak tartotta a hétfői vitát, mert „a tények számítanak”. Elismerte, hogy a javaslatot alá nem író képviselők között is vannak olyanok, akiknek jogos aggodalmaik vannak az indítványban felvetett indokok egy részénél.

„Nem titok, hogy kapcsolatban voltam a cégek legmagasabb szintű képviselőivel, akik olyan vakcinákat gyártottak, amelyek kihúztak minket a válságból.

Nyilván így volt” – jelentette ki, ugyanúgy, mint például járványügyi szakemberek esetében. „De az olyan célzások, hogy ezek a szerződések valahogyan helytelenek voltak vagy szemben álltak az európai érdekekkel, bármilyen mércével mérve egyszerűen hibásak.” Emlékeztette rá a képviselőket, hogy a szerződéskötésbe a tagállami kormányokat is bevonták, „minden egyes szerződést részletesen megvizsgáltak a fővárosokban”, és mind a 27 aláírta, mindannyian a saját akaratukból vásároltak.

„Bármiféle állítás, hogy valamelyik tagállam” kormánya „ne ismerte volna a szerződéseket, az árakat vagy a mennyiségeket, nem őszinte, tulajdonképpen nevezzük a nevén: egyszerűen hazugság”.

Olyan korba léptek, amikor a demokrácia és az illiberalizmus küzd egymással, a szélsőségesek dezinformációval akarják megosztani a társadalmat. Sokukat „az ellenségeink és az Oroszországban vagy máshol található bábmestereik támogatnak”. A mozgalmaikat „összeesküvés-elméletek, oltásellenesek, Putyin-védők” hajtják, „elég végignézni a javaslat aláíróin, hogy értsék, mire gondolok”.

A bekiabálásokkal és tapsokkal kísért beszédet egyszer meg kellett szakítania Roberta Metsola EP-elnöknek, hogy rendre utasítsa a hangoskodó képviselőket.

A középpártok egymással is vitáztak

Csak az időt vesztegetik az indítvánnyal, Putyinnak tetszeni fog, amit a barátai csinálnak itt, jelentette ki Manfred Weber, a jobbközép Európai Néppárt pártcsaládjának és frakciójának elnöke. „Hol van Orbán, Salvini és Alice Weidel, hogy megvédje az európaiak munkahelyeit?” – kérdezte az USA vámjai kapcsán (annak ellenére, hogy a kereskedelem kizárólagos bizottsági hatáskör). Weber ugyanakkor külön üzent balra is, miután az ülés előtti héten is felrótták, hogy a néppártiak többször együttműködtek a tőlük jobbra állókkal. Weber szerint csak a voksolások három százalékán szavaztak együtt az ECR-rel és a Patrióták Európáért frakcióval (a PfE egyik alapító tagja a Fidesz). 90 százalékban azzal a platformmal voksoltak együtt, amit a szocialistákkal és a liberálisokkal kötöttek a tavalyi EP-választások után.

A szocialista frakciót vezető Iratxe García Pérez közölte: a javaslat nem fogja megkapni a szavazataikat, mert egy voksot sem adnak azoknak, akik például Orbánhoz hasonlóan tönkre akarják tenni az EU-t. Beledörgölte Weber orrát, hogy az ECR-t demokratikus frakcióként igyekezett elfogadtatni, most pedig onnan jött az indítvány. „Felelősséget kérnek tőlünk”, miközben „tárgyalnak a szélsőjobbal”. Ha megint elárulják Európát, a szocialisták vezetik majd az ellenállást, ígérte. Valérie Hayer a liberálisoktól szintén a néppártiakat és Von der Leyent kritizálta, amiért „a politikai családjukat a szélsőjobbra bízta”.

Európa többet érdekel a hallgatásnál, a homályos nyilatkozatoknál, a bürokratikus önkénynél, indította a PfE-től Fabrice Leggeri. A francia képviselő úgy látta, az Európai Bizottság elszakadt az emberektől és az EU-t létrehozó értékektől, a nemzetek Európája helyett birodalmat képzel el, de vissza kell térnie a valóságnak a döntéshozatalba. A „Pfizergate” „nem adminisztratív hiba, hanem visszaélés a hatalommal”, szerinte felhatalmazás és demokratikus ellenőrzés nélkül tárgyaltak sms-ekben 35 milliárd eurónyi közpénzről. Megszavazzák az indítványt, mert ez felelős fellépés, nem csak tiltakozás. René Aust a Mi Hazánkkal megalakult Szuverén Nemzetek Európájából úgy látta, már más a többség, mint korábban, Von der Leyent „a meg nem érdemelt nyugdíjba” küldik csütörtökön.

Az Olasz Testvériség EP-képviselője, Nicola Procaccini elismerte, hogy nem az egész ECR, csak a képviselőik kétharmada nevében szólal fel, akik nem írták alá az indítványt, mert hibának, a „politikai ellenfeleinknek” adott ajándéknak tartják. A csoport társelnöke úgy látta, politikai frusztrációról van szó, a beadvány pedig kudarcra van ítélve. A szocialistáknak és a zöldeknek hasznos lesz, mert meg tudják szorongatni Von der Leyent, de az olasz konzervatívok nem akar visszafordulni a vad migráció és az összefogás felé a kommunistákkal.

„Sajnos vannak, akik szeretnek veszíteni, otthon és itt is”

– szúrt oda – a Politico szerint – Nicola Procaccini George Simionnak, utalva ezzel arra, hogy elvesztette a májusi elnökválasztást. A portál egyébként úgy értékelte, hogy az ECR megosztottsága az Európai Néppárt stratégiájának az eredménye, akik az olasz miniszterelnök Giorgia Meloni pártjának, az Olasz Testvériségnek a bevonásával a brüsszeli döntéshozatalban, éket ver a frakcióba.

A szavazás csütörtökön lesz

Ha mindenki tartja magát a korábban tett ígéretéhez, akkor már nincs esélye az indítványnak. Az Európai Bizottság megbuktatásához a parlament abszolút többsége (361 képviselő) kellene, de a javaslat egységes ellenzését bejelentő néppártiak, szocialisták, liberálisok és zöldek nélkül eleve csak 268 marad.