Pótolják-e a közalkalmazottak a hídnapokat, vagy csak a jelenléti ívet írják alá?

A romániai közalkalmazottakról úgy beszélünk, mint akiknek stabil munkahelyük, jó fizetésük és sok szabadnapjuk van. A hivatalos ünnepeken kívül azokon a napokon is szabadok, amelyek elválasztják az ünnepnapokat a hétvégéktől, azzal a feltétellel, hogy bepótolják őket. De vajon a gyakorlatban is megtörténik a pótlás, vagy csak a jelenléti ívben? Ennek jártunk utána közszférában dolgozók felkeresésével, illetve közgazdász szakértőt is megkérdeztünk, milyen gazdasági hatásai lehetnek annak, ha az állam „ingyen ad” egy plusz szabadnapot a közalkalmazottaknak – feltéve, hogy a közalkalmazottak nem dolgozzák le azt.

Romániában körülbelül 1,3 millió közalkalmazott dolgozik. Közéjük tartoznak az oktatásban, egészségügyben, önkormányzatoknál és minisztériumokban alkalmazottak, valamint azok is, akik különböző közintézmények ügyfélszolgálatain dolgoznak, és fogadják a polgárokat. A közszférában dolgozókkal kapcsolatban számtalanszor felmerül, hogy milyen jó nekik, mert stabil a munkahelyük, vannak juttatások és szabadnapok. Ha már a szabadnapoknál tartunk, a közalkalmazottak nem csak a hivatalos ünnepeken maradhatnak otthon, hanem általában akkor is, amikor egy ünnepnapot csak egy munkanap választ el a hétvégétől. Ez praktikusan egy pénteki vagy egy hétfői nap.

Ez ebben az évben így van például május 2-án, amikor a munka ünnepe, vagyis elseje után a péntek is szabad, így kapnak az alkalmazottak egy négynapos minivakációt. Az ilyen, „hidat” képező szabadnapokat már az előző évben rögzítenie kell a kormánynak, hogy a közalkalmazottak és az intézmények előre tudjanak tervezni. Ám van egy olyan kormányhatározat, amely szerint a ezeket a napokat valójában nem csak úgy ingyen adja a kormány: eszerint a közintézményeknek gondoskodniuk kell a szabadnap bepótlásáról.

A kormányhatározat egyértelmű, a valóság már nem annyira

A május 2-i szabadnappal kapcsolatban így szól a határozat:

az állami intézmények és hatóságok megfelelően meghosszabbítják munkaidejüket 2025. május 31-ig, az egyes állami intézmények és hatóságok szintjén kibocsátott közigazgatási aktusok révén megállapított ütemezések szerint.

Magyarán, 2025. május 31-ig az állami hivatalok és hatóságok hosszabb ideig lesznek nyitva, mint általában. Hogy pontosan mikor és meddig dolgoznak, azt minden hivatal saját maga dönti el, és egy hivatalos dokumentumban rögzíti. Elméletben mindenképpen.

Papíron minden a legnagyobb rendben történik

Van viszont egy olyan általános tapasztalata az embernek, hogy a valóságban május másodika, és az összes ehhez hasonló „híd” gyakorlatilag egy ingyen szabadnap a kormánytól. A Transtelexnek nyilatkozó, névtelenségüket kérő közalkalmazottak közül többen bizonytalanul válaszoltak, amikor azt kérdeztem, bepótolják-e a pénteket valamilyen módon május végéig. Többen azt állították, hogy igen, rendesen bepótolják a munkát – főleg miután rájöttek, hogy egy újságíró kérdezi őket. Voltak köztük tanárok, óvónők, titkárok és úgynevezett „aktatologatók” is, de a kolozsvári polgármesteri hivatal munkaprogramjáról is érdeklődtem az alpolgármester sajtófelelősénél.

A válaszolók többsége azt mondta, nem fognak hétvégéken pótolni, hanem majd hétköznapokon vagy egy órával korábban, reggel 7-re mennek dolgozni, vagy egy órával tovább maradnak délután egészen addig, amíg le nem dolgozzák a nyolc elmaradt munkaórát. A polgármesteri hivatal egész pontos órarendet küldött arról, hogyan fognak napról napra, óráról órára kinézni a májusi pótlások. Ez nagyon meggyőző volt részükről, talán majd ki is választok egy tetszőleges időpontot, és felkeresem őket, tényleg ott vannak-e vagy nem. Kevés megszólaló közalkalmazott mondta, hogy nem pótolják be a szabad pénteket, de erre is volt példa. Ők azt mondták, a jelenléti ívben (condica de prezență) minden pótlást vezetni fognak, de a valóságban igazából ugyanakkor mennek haza, mint máskor.

Mást mondanak a tanárok és mást a diákjaik

A pedagógusok után a diákokat is kérdeztem. Mivel a tanár ebből a szempontból ugyanazzal a programmal „dolgozik”, a válaszoknak egybecsengőknek kell lenniük. Ehhez képest több középiskolás arról számolt be, hogy ők nem tudnak ilyesmiről, hogy pótolni kellene a május másodikai napot. Mások azt mondták, igen, a tanárok szóltak nekik, hogy be kell majd pótolni a péntekről elmaradt órákat, de – mondta két diák is – volt már ilyen, és akkor sem pótoltak be semmit a gyakorlatban, hanem szabadnapot kaptak, és várhatóan most is ez lesz.

Egyébként néhány tanár próbált mentegetőzni. Többen azt mondták, hogy bár meg fogják tartani a délutáni egy órás pótlást május folyamán, de ha a gyerekek hazamennek, akkor nem lesz kinek órát tartani. Két tanár is említette, hogy a diákok egy része a tömegközlekedés miatt nem tud délután túl sokáig maradni, mert később nem lenne mivel hazamennie. Egy olyan osztályban, ahol a diákok jelentős része ingázó, ez voltaképp azt jelenti, hogy a gyerekek fele nem fogja bepótolni az elmaradt órákat, akkor sem, ha erre megvan a pedagógusi szándék. Emiatt is tartják valószínűnek, hogy a pótlás csak papíron fog megtörténni.

Az az ideális variáció, hogy a szabaddá tett pénteket egy tanulási naphoz hasonló hatékonysággal lehessen bepótolni, a nekem nyilatkozó pedagógusok szerint nem valószínű. Napközis korú gyerekeket bár nem kérdeztem, óvópedagógusokat igen. Ők délelőtti és délutáni váltásban dolgoznak, és egyikük egy órával korábban fog bemenni, másikuk egy órával később fog haza menni. A jelenléti ív szerint mindenképpen, mert a valóságban ők sem nagyon tartják be a pótlásról szóló rendeletet, mint a beszélgetések során kiderült.

A be nem pótlásnak kevésbé gazdasági, mintsem morális következményei vannak

Rácz Béla-Gergely közgazdász, a Babes-Bolyai Tudományegyetem Közgazdasági Karának dékánhelyettese azt mondja, gazdaságilag nem okoz nagy kárt egy plusz szabadnap, ám hosszú távon a következmények súlyosak. Rácz összefoglalta: Romániában van a legtöbb hivatalos szabadnap a közszférában, összesen 17, amelyből 13 hétköznapra esik. És még ezen kívül jönnek azok a napok, amelyeket be kell pótolni.

Azt mondja, a gazdasági hatásokat nehéz megbecsülni, mert nem lehet egyszerűen elosztani a GDP-t a szabadnapokkal. A GDP-n alapuló becslések esetében a különböző szezonális hatásokkal is számolni kell. Vannak olyan ágazatok, amelyeket például fellendít egy négynapos hétvége, tipikusan ilyen a vendéglátóipar, hiszen ilyenkor többen igénybe veszik a szolgáltatásaikat. Azt mondja, ilyenkor sem áll meg az élet, és sok ágazatnak jól jön, ami végül a GDP gyarapodásához vezethet. Ha konkrét számokat kell mondani, akkor arról van szó, hogy egy be nem pótolt munkaszüneti nap Románia éves GDP-jében nagyjából 0.05 – 0.1 százalékos kárt okoz, ami 160 millió eurót jelent évente, miközben az ország éves GDP-je 353,821 milliárd (!) euró. És ez is csak abban az esetben nézne ki így, ha senki sem pótolná be a szabadnapot, ami nyilván nem igaz. Szóval abszolút számokban kifejezve a mérhető kár nem vészes.

A morális hatás egy sokkal fontosabb szempont Rácz Béla-Gergely szerint. Az emberekben a le nem dolgozott munkanapok feszültségeket kelthetnek a közalkalmazottakkal szemben, akikről amúgy is úgy szoktak beszélni, hogy ugyanazért a pénzért kevesebbet dolgoznak. A közalkalmazottakkal szembeni feszültségek az állammal szembeni amúgy sem nagy bizalmat méginkább csökkentik. Mindez pedig az adózási morál romlását okozza, magyarán nagyot növel például az adócsalás problémáján. Ezek a morális hatások sokkal nagyobb károkhoz vezetnek, mint amit az abszolút számokból kiolvashatunk.

Rácz szerint például a speciális nyugdíjakkal sem az a baj, hogy hatalmas összegeket jelentenek. Gazdaságilag csepp a tengerben a jelentőségük, morálisan viszont nagyon zavaróak, és ez már az emberek cselekedetein és az állammal szembeni viszonyulásán is változtat. Egyáltalán nem válik tehát a társadalom előnyére az, ha az állammal szembeni bizalom megromlik, de ez nem számokban kifejezhető kár, hanem egy mélyebben gyökerező és nehezebben helyrehozható probléma. A megadott pénteki szabadnapot épp ezért morálisan volna fontos bepótolni, mondja a közgazdász.