Egy francia oknyomozóportál tárta fel, hogyan támogatták Georgescut az orosz szolgálatok

Oroszország először Diana Șoșoacăt szerette volna az elnökválasztás második fordulójába juttatni tavaly novemberben, és csak akkor esett a választásuk Călin Georgescura, amikor tavaly októberben kizárták az SOS Románia elnökét a jelöltek közül – derül ki a francia Mediapart oknyomozó portál szombaton közzétett elemzéséből, amit a G4Media összegzett.

A cikk szerint a SRI által észlelt leginkább terhelő elem a választási infrastruktúra ellen indított rendkívül kifinomult kibertámadások voltak. Azt írják, hogy 33 különböző országból több mint 85 ezer kibertámadást hajtottak végre az elnökválasztási szervereket üzemeltető informatikai infrastruktúra ellen tavaly novemberben. A támadók fejlett anonimizálási módszereket alkalmaztak, amelyek látszólag lehetetlenné tették az azonosítást.

Felidézik, hogy az alkotmánybíróság titkosszolgálati információkra hivatkozva semmisítette a választási eredményeket. A két nappal korábban a titkosítás alól feloldott dokumentumokban csupán egy „állami szereplő” által vezetett műveletet említ, anélkül, hogy kifejezetten megnevezné Oroszországot. A portál azonban úgy tudja, hogy a romániai hírszerző szolgálat (SRI) az európai partnereivel folytatott beszélgetéseiben már azonosította Moszkvát.

A Mediapart feltárása szerint, noha a SRI nem hozta nyilvánosságra, de sikerült hozzárendelnie/összekötnie a választási térképszervert ért támadást az APT29 csoporthoz/csoporttal. Az APT29 (más néven „Cozy Bear” vagy „The Dukes”) az SVR, az orosz külföldi hírszerző szolgálat hackereinek egysége.

A Mediapart információi szerint a román titkosszolgálatok olyan információkat is gyűjtöttek, amelyek alapján megállapítható, hogy a romániai elnökválasztásba való beavatkozást már 2023 végén megtervezte a Kreml. Állításuk szerint Oroszország célja az volt, hogy egy „szuverenista politikust” juttasson a második fordulóba, aki esetleges győzelme esetén később leállíthatja Románia Ukrajnának nyújtott támogatását. Másrészt azt is szerették volna, hogy az általuk támogatott párt/pártok legalább 30 százalékot szerezzenek az elnökválasztás után esedékes parlamenti választásokon. A G4Media megjegyzi, hogy a 2024-es választásokon a három szélsőséges párt, az AUR, az SOS és a POT, a parlamenti helyek több mint 30 százalékát szerezte meg.

A SRI szerint Oroszország egyrészt a belső problémák, mint a korrupció, infláció vagy az ukrajnai háború állítólagos negatív hatásainak felerősítését tervezte, ügyelve arra, hogy ne terjesszen túl nyíltan oroszbarát üzeneteket. Másrészt a kiábrándult szavazók átterelése volt a célja egy szuverenista jelölt felé.

Állításuk szerint az oroszok először Diana Șoșoacă támogatása mellett döntöttek, de amikor 2024 októberében kizárták az elnökválasztási versenyből, új jelöltet kellett találniuk. A SRI szerint Moszkva ezután fordult Călin Georgescu felé, és egy TikTokon futó astroturfing kampánnyal (olyan technika, amely mesterségesen felnagyít egy témát a közösségi médiában) értek el gyors növekedést a népszerűsítésében.

A művelet alapját közel 25 ezer TikTok-fiók koordinált működtetése jelentette, amelyek az első fordulót megelőző két hétben váltak különösen aktívvá. Ennek eredményeként a Călin Georgescuhoz kapcsolódó tartalmak bekerültek a TikTok ajánlási algoritmusába, egészen odáig, hogy a neve a 9. helyen szerepelt a globális trendek között. A kínai platform szerint ez egy „tömeges politikai gerillakampány” volt.

Emellett 130 influenszert szerződtettek, akiknek összesen több mint 8 millió követője van. Az influeszerek feladata olyan videók készítése volt, amelyek a szavazásra buzdítottak anélkül, hogy konkrét jelöltet neveztek volna meg. Üzeneteikben az „ideális jelölt” tulajdonságait sorolták fel, és előre meghatározott hashtageket használtak. Amint ezek a videók megjelentek, koordinált fiókhálózatok elárasztották a hozzászólás szekciókat Georgescu melletti üzenetekkel, azt állítva, hogy ő testesíti meg az „ideális jelöltet”.

Miután az alkotmánybíróság érvénytelenítette a választásokat, Oroszország dezinformációs kampányt szervezett, amelyben a döntést „államcsínynek” állította be, hogy aláássa a közvélemény demokratikus folyamatokba vetett bizalmát. A portál szerint ezt a taktikát más európai országokban is alkalmazták.