Megindokolta lemondását Magyarország iași-i tiszteletbeli konzulja

„Úgy gondolom: egy komoly ember, aki elvekkel, morális iránytűvel és megfelelő neveléssel, élettapasztalattal és olvasottsággal rendelkezik, nem képviselhet egy illiberális, autoriter, Európa-ellenes, manipulatív rendszert, amely nyíltan rokonszenvezik minden olyan diktatórikus berendezkedéssel, amely semmibe veszi az alapvető emberi szabadságjogokat” – fogalmazott indoklásában Adrian Christescu román üzletember, író és műfordító, aki 19 év után márciusban lemondott Magyarország iași-i tiszteletbeli konzuli tisztségéből.

Christescu – amint megírtuk – a döntését már korábban bejelentette, de ahhoz nem fűzött részletesebb indoklást, annyit közölt, hogy nem tud tovább képviselni egy olyan magyar kormányt, amely szerinte nyíltan közeledik Oroszországhoz, és aláássa az Európai Unió egységét. Most a Facebookon részletesebben írt a döntésének a hátteréről.

„Nem tudok többé képviselni egy olyan rendszert, amely elnyomta az alapvető jogokat, elszegényítette egy nemzetet, gigantikus korrupciót generált, és nyíltan szabotálja az Európai Uniót, miközben nyilvánosan vállal szövetséget Putyin bűnös rezsimjével. Orbán Viktor populista vezető, aki nem játszik tisztességesen – pedig 36 évvel ezelőtt még a történelem jó oldalán lépett politikai pályára. Az útközben megszerzett korlátlan hatalomérzet megváltoztatta. A populisták valódi problémákat azonosítanak, de a megoldásaik csalással és átveréssel egyenértékűek” – írta.

Azzal kapcsolatban, hogy miért várt ilyen sokáig a döntésével, úgy fogalmazott, hogy az a tény, hogy időnként részt vehetett projektekben, segíthetett bajba jutott embereknek távol az otthonuktól, kulturális eseményeket szervezhetett és saját erőforrásaival támogathatta befektetők érkezését, olyan eredmények, amelyekért „megérte elviselni azt az elégedetlenséget és undort, amit az általam képviselt kormány teljesítménye váltott ki”.

A 2006 óta tiszteletbeli konzulként tevékenykedő Christescu a moldvai magyar közösséget is segítette, kulturális programokat szervezett, üzleti kapcsolatokat épített, bajba jutott magyaroknak nyújtott segítséget. Mint megjegyzi, a tiszteletbeli konzuli pozíció nem nagy kiváltság, „többnyire őszinte, fiatalos lelkesedés, önként vállalt költségek” jellemzik, és az a remény motiválja, hogy „két nemzet között gazdasági kapcsolatokat építhet és erősíthet”. Megjegyzi, hogy meggyőződése szerint tovább végezheti az eddigi munkáját, „csak most már anélkül, hogy valamelyik nagykövetség év végi jelentésében elszámolna a tetteimmel és erőfeszítéseimmel”.

Adrian Christescu megjegyezte azt is, hogy a bukaresti magyar nagykövetségtől semmiféle elismerés vagy köszönet nem érkezett, lemondását hallgatólagosan elfogadták.