Crin Antonescura készül szavazni az erdélyi magyarok kétharmada, azzal együtt is, hogy alig bíznak benne

A szavazáson részt vevő, biztos opcióval rendelkező erdélyi magyarok nagyjából kétharmada készül megszavazni Crin Antonescut államfőnek, míg a fennmaradók egyharmada a többi jelölt között oszlik meg – derül ki az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom akciószociológiai munkacsoportjának friss, erdélyi magyarokra nézve reprezentatív felméréséből.

A március 22. és április 6. között készített telefonos felmérést önköltségen valósították meg. Ebben az erdélyi magyarok geopolitikai percepcióit, toleranciájukat, tudományossághoz való viszonyukat, az intézményekbe vetett bizalmukat mérték, de a különböző politikai szereplők iránti bizalmat is felmérték, illetve a közelgő elnökválasztással kapcsolatos szándékaikra is rákérdeztek. Ebben a hírben főleg ez utóbbiakat foglaljuk össze, de nemsokára visszatérünk a további kérdésekre is.

Két politikusban bíznak meg inkább az erdélyi magyarok, Donald Trumpban és Kelemen Hunorban,

legalábbis azok közül, akikre rákérdeztek. Kelemen Hunorról az erdélyi magyarok 72 százaléka mondta azt, hogy megbízik benne, míg az amerikai elnöknek 53 százalékuk „szavazott” bizalmat.

Kelemen Hunorban a szórványban bíznak meg szinte feltétlenül, ott az emberek 84 százaléka nyilatkozott róla pozitívan, de az 55 év fölöttiek (80 százalék), az alapfokú végzettségűek (79 százalék) és a nők között (75 százalék) is magasabb az átlagnál a bizalmi indexe.

Rajtuk kívül egyetlen politikus bizalmi indexe sem haladja meg az 50 százalékot. Crin Antonescuról az erdélyi magyarok 29 százaléka állította, hogy valamennyire megbízik benne, Ilie Bolojan ügyvivő államfőnek 28 százalékos, míg a Vlagyimir Putyin orosz elnöknek 27 százalékos volt a bizalmi indexe. „Az EU-s vezetők iránti bizalom pedig alacsonyabb a Vlagyimir Putyin bizalmi indexnél is, még akkor is, ha közben Oroszországtól úgy félnek az erdélyi magyarok, mint a tűztől” – jegyezte meg Kiss Tamás az összegzésében.

Székely István Gergő politológus szerint Crin Antonescu esetében az RMDSZ kommunikációjának sikerült ennyire felhoznia az elnökjelölt iránti bizalmat. Legutóbb 2013-ban a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet mérte az erdélyi magyarok körében Antonescu bizalmi indexét, és ahhoz képest pedig jelentősen javult a megítélése, akkor az emberek 9 százaléka szavazott meg neki valamennyi bizalmat, de csupán 2 százaléknyian voltak, akik teljesen elkötelezettek voltak iránta.

Kiss Tamás szociológus összegzése szerint

Antonescunak nincs kihívója erdélyi magyarok között, más elnökjelöltekben még kevésbé bíznak, még akkor is, ha Antonescu sem egy túl erős jelölt.

Az erdélyi magyarok 60 százaléka nyilatkozott úgy, hogy részt szeretne venni a május 4-i elnökválasztáson. A biztos szavazók körében pedig magabiztosan vezet Antonescu. Azok között, akik azt mondták, hogy elmennek szavazni 36 százalékra mérték, míg azok között, akiknek már azt is tudták, hogy kire szeretnének szavazni, 65 százalékos volt a támogatottsága. Hozzá képest más jelöltek szinte elenyésző arányban említették. Az opcióval rendelkező biztos szavazók között Nicușor Dan 12 százalékon állt, Victor Ponta 10, míg Elena Lasconi 8 százalékon.

Székely csak annyit jegyzett meg az eredményekkel kapcsolatban, hogy az erdélyi magyar mintában meglepően magas lett a Pontát említők aránya.

A felmérésből kiderült az is, hogy most biztosan nem szimpatizálnak Călin Georgescuval az erdélyi magyarok. Arra a kérdésre, hogy helyes volt-e Georgescut nem engedni indulni a májusi elnökválasztáson, az erdélyi magyarok közel kétharmada, 61 százaléka állította, hogy igen, míg arra a kérdésre, helyes volt-e az, hogy az alkotmánybíróság megsemmisítette a tavalyi elnökválasztás első fordulóját valamivel kevesebben értettek egyet, de még mindig bőven többségben vannak azok, akik igennel válaszoltak.

Székely István Gergő politológus szerint lehetnek olyanok, akik a múltra vetítve úgy gondolják, hogy Georgescu nem nyerte volna meg az akkori választást, és onnan jön a különbség. Kiss Tamás pedig azzal egészítette ki, hogy olyan az elnökválasztás első fordulójának elutasítása nem pusztán a Georgescuval szimpatizálókból jöhet, hanem olyan motivációk is hozzáadódhattak, hogy a román demokráciának a működését féltették ettől a fajta militáns prodemokrácia jogérvényesítéstől.