Filia: Romániában csak minden ötödik nemi erőszakkal kapcsolatos feljelentésből lesz büntetőper

2024-ben 20 százalékkal több nemi erőszakot jelentettek a rendőrségen Romániában mint egy évvel korábban, a túlélőknek azonban csak nagyon kis része veszi igénybe a nekik szóló szolgáltatásokat, mutatta ki a Filia Központ jelentése. Az ügyvédek körében készült felmérés szerint a hatóságok szintjén is jelen van a szexizmus és a témával kapcsolatos felkészületlenség.

Március 25-én mutatta be a Filia Központ a Szexuális erőszak: stigma és igazságszolgáltatás között című jelentését, amelyben egyrészt összegyűjtötték azokat a romániai adatokat, amelyek erre a bűncselekményre és az áldozatok lehetőségeire vonatkoznak, másrészt pedig közölték az ügyvédek körében készült, a túlélők igazságszolgáltatáshoz való hozzáféréséről szóló közvélemény-kutatásnak az eredményét.

A jelentéshez, amely az Empowering Women: Shaping Politics for Equality című projekt keretében készült, Hollandia bukaresti nagykövetségének anyagi támogatásával adatokat igényeltek a rendőrségtől, az ügyészségtől, a nők és férfiak közötti esélyegyenlőséggel foglalkozó országos ügynökségtől (ANES), a gyermekjogvédelmi és örökbefogadási hatóságtól (ANPCDA) és attól a tíz intervenciós központtól, amelyet romániai megyei kórházakban hoztak létre a szexuális erőszak áldozatainak támogatására.

A jelentés szerint 2024-ben 20 százalékkal több (felnőttek ellen elkövetett) nemi erőszakot jelentettek a rendőrségen mint 2023-ban, 1271-et 1056-hoz képest, ami a FILIA Központ szerint jelezheti azt is, hogy a társadalom egyre inkább felismeri az erőszak különböző formáit. Hozzáteszik ugyanakkor, hogy az Eurobarometer 2024-es adatai szerint továbbra is elterjedt az áldozathibáztatás: a romániaiak 29 százaléka úgy gondolja, hogy az, aki alkoholos vagy drogos befolyásoltság alatt esett át szexuális erőszakon, legalább részben felelős ezért.

A rendőrségen 2024-ben 3999 kiskorú ellen elkövetett nemi erőszakot jelentettek, emellett további 1181 kiskorúak ellen elkövetett egyéb szexuális bűncselekményt is. A Filia jelentése arra hívja fel a figyelmet, hogy ehhez képest mindössze 421 esetben jelezték kiskorúakkal szemben elkövetett szexuális visszaélés gyanúját a gyermekvédelmi és örökbefogadási hatóság 119-es telefonszámán. Azt is kiemelik, hogy a szexuális erőszak túlélőinek szóló szolgáltatásokat kevesen veszik igénybe ahhoz képest, hogy a rendőrségre hány eset jut el, és hány olyan történhet, amit nem is jelentenek.

A kiskorú túlélők közül 2024-ben 543-an részesültek ilyen szolgáltatásokban, miközben a rendőrségen 3999 kiskorút érintő nemi erőszakot jelentettek, a felnőtt túlélők közül pedig 43-an, miközben 1271 volt a rendőrségi esetek száma.

A jelentés megyékre lebontva közli, hogy a családon belüli erőszakot érintő szociális szolgáltatásokat hányan vették igénybe 2024-ben. A szám az elérhető szolgáltatásoktól is függ. Eszerint például Maros megye (205) az egyik legaktívabb ilyen szempontból az országban, Kovászna (18) és Hargita (9) a kevésbé aktív megyék közé tartozik, Krassó-Szörény megyében pedig senki sem részesült ilyen szolgáltatásban.

A Filia megvizsgálta a 2021-ben 2,5 millió euróból létrehozott 10 kórházi intervenciós központot, amelyek elérhetetlenségéről és kudarcáról korábban a PressOne közölt riportot. Kiderült, hogy 2024-ben országos szinten mindössze 32 túlélő fordult ilyen kórházi központhoz, amelyeknek jellemző módon se költségvetése, se alkalmazottai nincsenek.

Az ügyek többsége nem jut el a bíróságig

A jelentés második része azt vizsgálta, hogy a szexuális erőszakkal kapcsolatos ügyek mekkora arányban jutnak el a bíróságra és mennyire felkészült a romániai igazságszolgáltatás ezek megoldására. Kiderült, hogy 2024-ben 4884 felnőtteket érintő ügy szerepelt az ügyészségek napirendjén, és ezeknek 34 százalékát sikerült lezárni, a lezárt ügyek nagy többségét, 78 százalékát ejtették és csak minden ötödik került bíróság elé. A kiskorúval létesített szexuális kapcsolat bűncselekményét 6619 esetben vizsgálták 2024-ben a romániai ügyészségek, és az ügyek 29 százalékát oldották meg, 65,4 százalékukat ejtették. 65 százalékban ejtették a kiskorú ellen elkövetett nemi erőszak gyanújával indított eljárásokat is.

Ennek oka gyakran az, hogy a tett nem meríti ki a bűnügyi törvényben rögzített bűncselekmény fogalmát, nincsenek bizonyítékok, esetleg visszavonják a bűnügyi feljelentést, kibékülnek a felek vagy mediációs megállapodásra jutnak. 37 nemi erőszakot és 27 kiskorúval létesített szexuális kapcsolatot érintő ügyet az elévülési idő lejárta után zártak le az ügyészségen, így az elkövetőt már nem lehetett felelősségre vonni.

A szexizmus az egyik legnagyobb kihívás a túlélőket képviselő ügyvédek szerint

A január 27. és február 12. közötti időszakban 84 ügyvéd töltötte ki a Filia online kérdőívét. Bár a felmérés országosan nem reprezentatív, néhány problémára rávilágít: a megkérdezettek 50 százaléka szerint egyáltalán nem vagy csak részben elégségesek az áldozatokat védő mechanizmusok, és 62 százalékuk szerint egyáltalán nem vagy csak részben megfelelő a gyakorlatba ültetésük.

A kérdőívet kitöltők 87 százaléka tartaná indokoltnak valamilyen mértékben a szexuális bűncselekményeket érintő törvények módosítását. Nagyon sokan értettek egyet teljes mértékben vagy részben azzal, hogy a bűnügyi eljárás hossza elriasztja a túlélőket attól, hogy feljelentést tegyenek a rendőrségen. A jelentésből az is kiderül, hogy amennyiben egy ügy bíróságra kerül, átlag 325,8 napba telik, amíg megszületik az alapfokú ítélet.

Az ügyvédeket arról is kérdezték, hogy szerintük a szexuális erőszak túlélői mennyire találkoznak különböző előítéletekkel, például szexizmussal, rasszizmussal, homofóbiával a hatóságok részéről, és a válaszok szerint erre leginkább a rendőrségen látnak esélyt. A válaszadók egyébként a szexizmus nevezték meg legnagyobb arányban (29,5 százalék) azok között az akadályok között, amelyek a legnagyobb kihívást jelentik számukra, amikor szexuális erőszak túlélőit képviselik.

A válaszadók több mint fele egyetértett azzal, hogy mind a rendőröknek, mind az ügyészeknek, mind a bíróknak szüksége lenne külön képzésre a szexuális bűncselekmények terén.

A Filia Központ jelentése szerint szükség lenne:

• A szexuális erőszak túlélőinek szánt szolgáltatások megfelelő és folyamatos támogatására mind központi, mind helyi költségvetésből
• Szakmabelieknek (rendőröknek, ügyészeknek, bíráknak) szóló képzésekre arról, hogy hogyan közelítsék meg a szexuális erőszakkal kapcsolatos ügyeket
• Az állami intézmények humánerőforrásának növelésére az ügyek gyorsabb megoldásáért
• A jogszabályok módosítására, hogy azok összhangban legyenek az unió nők elleni erőszakkal és családon belül erőszakkal kapcsolatos direktívájával
• Rendszeres jelentésekre az Igazságügyi Felügyelet részéről, hogy a jogi gyakorlat szexuális erőszakkal kapcsolatos problémáit lehessen kiszűrni és orvosolni