Eurobarometer: A romániaiak 74 százaléka gondolja azt, hogy az ország hasznot húzott az EU-s tagságból

A romániaiak több mint kétharmada (70 százaléka) szerint az ország hasznot húzott az európai uniós tagságból, ez az eredmény kevéssel elmarad az uniós átlagtól, ott 74 százalék gondolta azt, hogy megérte az EU-s tagság – derül ki a kedden közzétett Eurobarométer-felmérésből. Ahogy a Telex is megjegyzi, a 27 tagállamban mért, lakosságszámmal súlyozott EU-átlag még soha nem volt olyan magas az ilyen felmérésekben, mint idén január-februárban. Ezzel szemben a félévente megismételt közvélemény-kutatás legutóbbi kiadása óta

Romániában 2 százalékponttal nőtt azok aránya, akik szerint az ország nem húzott hasznot az uniós tagságból.

Az EU három előnye közül messze az új munkalehetőségeket említették a romániaiak a legtöbbször (42 százalék) a többi válaszlehetőséghez képest. Emellett abban látták még nagyon sokan az EU hasznát, hogy emelte az általános életszínvonalat (27 százalék). EU-s szinten a békéhez és a biztonsághoz való hozzájárulást említették a leggyakrabban (35 százalék), illetve azt, hogy erősítette az országuk együttműködését más államokkal (34 százalék). Románia a két utóbbi kérdésben eléggé elmaradt az EU-s átlagtól, nálunk csak a megkérdezettek negyede (25-25 százaléka) mondta ezt előnyként. Mind Romániában, mind a 27 tagállamban közel ugyanannyian (70 és 72 százalék) vélték úgy, hogy az EU hat a mindennapi életünkre.

A romániaiak 75 százaléka szerint az Európai Unió tagállamainak egységesebbnek kellene lenniük a világszintű kihívásokkal szemben, amivel elmaradunk a 27 tagállam súlyozott átlagától, ami 89 százalék. A romániaiak az EU jövőbeli szerepét borúsabban látják, mint általában más tagállamok lakói. Csak 34 százalék számít arra, hogy az EU fontosabbá válik a következő öt évben, ennél kicsit kevesebben, 32-32 százaléknyian mondták, hogy ugyanolyan marad a jelentősége vagy csökken a jelentősége. Uniós szinten 44 százalék mondta azt, hogy fontosabbá válik az EU a következő öt évben, míg csupán 18 százalék gondolja, hogy veszít a jelentőségéből.

Az unió átlagához képest a romániaiak közül kevesebben értenek egyet azzal a kérdéssel, hogy az EU-nak több eszközre van szüksége a kihívásokkal szemben. A romániaiak 71 százaléka értett egyet ezzel a kijelentéssel, míg az uniós átlag 76 százalékos.

Amikor arról kérdezték az embereket, hogy mik kellene legyenek az Európai Parlament prioritásai, akkor nálunk (44 százalék) és az EU-ban (43 százalék) is azt említették a legtöbben, hogy az inflációval, az árak emelkedésével és a különböző költségekkel kellene foglalkoznia. Romániában ezek után a gazdaság támogatását és az új munkahelyek teremtését említették a leggyakrabban (38 százalék), míg az EU-ban a szegénység elleni küzdelem (31 százalék) és a védelem (31 százalék) következett.

Utóbbi kérdésben jelentősen eltérnek a prioritásaink az uniós átlagtól, nálunk csak a megkérdezettek 22 százaléka gondolta az EP fontos feladatának a biztonság megerősítését. Ezeken kívül a klímaváltozás elleni küzdelemben és a migráció kérdésében tért el gyökeresen a romániaiak véleménye a 27 ország átlagától, nálunk az éghajlatváltozás elleni küzdelmet a megkérdezettek 11 százaléka említette olyan kérdésként, mint aminek prioritása kellene legyen, Európában ezzel szemben 21 százalék az arány. A migráció kérdésében még élesebb a különbség, Romániában a megkérdezettek 7 százaléka gondolta ezt olyan kérdésnek, amivel az EP-nek kiemelten kellene foglalkoznia szemben az EU-s 22 százalékkal.

A romániaiak 24 százaléka számít arra, hogy javul az életszínvonala a következő öt évben, amivel messze megelőzzük az uniós átlagot,

ami 14 százalék, ugyanakkor az EU 33 százalékánál jóval kevesebben, 24 százaléknyian számítanak romlásra.

A romániai válaszadók szerint elsősorban az élelmiszerbiztonságra és mezőgazdaságra (32 százalék), a védelemre (31 százalék), valamint a gazdaság versenyképességére (29 százalék) kellene összpontosítania az EU-nak. A 27 ország átlaga némileg eltér ettől, az első helyre a védelem került (36 százalék), majd a gazdaság (32 százalék), illetve az energiafüggetlenség és az infrastruktúra (27 százalék). Ezen kívül a klímaváltozással és a károsanyag-kibocsátással kapcsolatban tér el látványosabban a romániai és az EU-s átlagvélemény: míg az EU-s válaszadók 18 százaléka kellene erre összpontosítani, addig nálunk csak 12 százalék említette ezt a kérdést.