Az oktatási miniszter szerint másfél éven belül egyetlen iskolának sem lesz udvari vécéje

Néhány éven belül egyetlen olyan iskola sem lesz Romániában, aminek az udvaron van az illemhelye – többek között erről is nyilatkozott Daniel David oktatási miniszter a Prima Tv szombati Insider Politic c. műsorában. A tárcavezető nyilatkozatát a News.ro foglalta össze.

Daniel David elmondása szerint jelenleg mintegy 70 olyan iskola működik az országban, amelynek nincs benti vízöblítéses illemhelye, de a minisztérium már forrásokat különített el azért, hogy ezeket az intézményeket a következő másfél évben a jelenlegi szabályozásnak megfelelő szintre hozzák. Daniel David ugyanakkor arra kérte a polgármestereket, hogy építsenek új, korszerű iskolákat.

„Egy év, másfél év, nem tudom pontosan, hogy mennyi idő alatt épülnek meg ezek a dolgok, de azt garantálhatom, hogy ott vannak a költségvetésben” – mondta az oktatási miniszter.

Daniel David azt is elmondta az interjúban, hogy a tanárokhoz hasonlóan ő sem elégedett a pedagógusok fizetésével.

„El kell dönteni, hogy milyen szerepet szánunk az oktatásnak. Látom, hogy évek óta, sok jó ember, aki befejezi az egyetemet, a fizetések miatt nem vállal tanári állást az egyetem előtti oktatásban”

– mondta a miniszter, aki szerint a családalapítás előtt álló embereknek nem biztosít tisztességes megélhetést a kezdők fizetése. Szerinte egy őszinte társadalmi vitára lenne szükség, hogy eldöntsük „milyen szerepet szánunk a tanároknak a társadalmunkban”.

Arról is megkérdezték a tárcavezetőt, hogy szerinte mit jelentene egy decens fizetés az oktatási rendszerben. Daniel David szerint ezt nehéz megmondani, de amikor legutóbb sztrájkba kezdtek a tanárok, akkor a szakszervezetek azt kérték, hogy egy kezdő tanárnak fizetése érje el a romániai átlagfizetések szintjét. A News.ro hozzáteszi, a kormány úgy becsülte korábban, hogy 2025-ben 5355 lej lesz a havi átlagfizetés nagysága Romániában.

„Ha azt akarják, hogy a gyermekeiket jó tanárok oktassák az iskolákban, akkor szükségem van a többi rendszer támogatására, hogy tisztességes fizetéseket kaphassanak az oktatásban. Lesznek teljesítménykövetelmények, de a tisztességes bérekből kell kiindulnunk, az egészségügyben dolgozók fizetésével korrelálva” – magyarázta Daniel David.

A Salvaţi Copiii felmérésével kapcsolatban, ami szerint évente mintegy 10 ezer lejt költenek a szülők a gyerekük oktatására a miniszter azt hangsúlyozta, hogy nem a miniszter vagy a tanfelügyelők erőltetik a magánórákat, amire az említett összeg jelentős része megy, hanem a szülők. Daniel David szerint a szülő dönt abban is, hogy az iskolán kívüli/utáni oktatásra viszi a gyerekét. Ennek a szabályozása szerinte nem a minisztérium feladata.

„Tehát az eddigi költségek nem a minisztérium intézkedései, hanem a szülők döntései nyomán merülnek fel. Egyetlen dolog ragadta meg a figyelmemet, ami érinti a minisztériumot, mégpedig az, hogy a tanulmány szerint a pénz egy része különböző alternatív tankönyvekre megy” – érvelt a miniszter, aki szerint a tankönyválasztásba is lenne beleszólásuk a szülőknek, mert a szülői bizottság révén képviseltetik magukat az iskolák vezetőtanácsában, és ha egy tanár túlzásba esik azzal kapcsolatban, hogy mit kér, akkor ott jelezhetik.

Daniel David elmondta, a mangánórák intézményét nem kifogásolja, de szerinte egyértelműen szabályozni kell, hogy ki tarthat különórákat.

„Figyelni kell arra, hogy a magánóra ne legyen ok arra, hogy a tanárok rosszul végezzék a feladatukat az oktatási rendszerben. Azért nem végezzék el a feladatukat az iskolában, mert a gyerek úgyis jön különórára”

– jegyezte meg a miniszter.

A gyerekek nevelésével kapcsolatban azt is elmondta, hogy nem támogatja a technológia elzárást a gyerekek elől, mert csak versenyhátrányba kerülnek általa.

„Egy ipari forradalom kellős közepén vagyunk. Ha egy gyermek nincs kapcsolatban a technológiával és a képernyővel – ezalatt az okostáblát, a televíziót, a számítógépet, a táblagépet és a telefont értem, tehát nem csupán egyetlen eszközre gondolok –, és nem az interneten keresztül szerzi meg a tudást, akkor versenyelőnyöket veszít”

– érvelt a miniszter, aki a tanulmányokra hivatkozva azt állította, napi 2-4 óra között lenne az az ésszerű mennyiség, amennyit a gyerekek a képernyő előtt tölthetnének. A miniszter hangsúlyozta, hogy ebben az is benne van, amit az iskolában, illetve az is, amit otthon töltenek képernyő előtt, tehát a tanulás és a szórakozás is.

Szerinte ugyanakkor a szülőknek a felelőssége is, hogy mivel találkoznak a képernyőn a gyerekek, ügyelniük kellene, hogy a szórakoztató és az oktatási tartalmak váltakozzanak.

„Nagyon fontos, hogy tudassák velük, hogy figyelnek rájuk. Különösen a kicsik esetben megbeszélni, hogy miután megnéztek valamit, abból mit tanultak, mi volt érdekes vagy mi nem tetszett benne” – mondta a pszichológus végzettségű miniszter, aki azt is hozzátette, hogy a gyerek az interakcióból is tanul.

A miniszter azt is elmondta, hogy a TikTokot és más közösségi média felületeket sem tiltana be, helyette inkább azt irányítaná, hogy mi történik rajta.

„A TikTok önmagában nem jó vagy rossz, attól függően válik jóvá vagy rosszá, hogy hogyan használjuk. Használjuk jól! A jó használat azt is jelenti, hogy oktatási tartalmakat, tudományt és kultúrát viszünk bele” – érvelt a TikTok betiltása ellen Daniel David, aki szerint a közösségi oldalak úgy is tartalmazhatnak oktatási anyagokat, hogy a szórakoztató funkciójukat elveszítenék. Elmondta, a minisztérium egy partnerségen is dolgozik a TikTokkal, hogy nem csak áltudományos dolgok jelenjenek meg rajta, hanem olyan készítők is, akik vonzó formában osztanak meg tudományos tartalmakat a TikTokon.