Az ukrajnai háború 2022-ben 1,6 százalékponttal fogta vissza a román gazdaság növekedését a nemzeti bank elemzése szerint

Az ukrajnai háború 2022-ben 1,6 százalékponttal fogta vissza a román gazdaság növekedését, és közel 1 százalékponttal növelte az inflációt – állapította meg a Román Nemzeti Bank (BNR) honlapján hétfőn közzétett tanulmány, amelynek szerzői Daniel Dăianu, Tudor Grosu, Andrei Neacșu, Andrei Tănase és Radu Vrânceanu.

Az Agerpres összefoglalója szerint az elemzés azt vizsgálja, hogyan hatott háború a közép- és kelet-európai régió, különösen Bulgária, Csehország, Magyarország, Lengyelország és Románia gazdaságára.

A szerzők szerint vizsgált államok közül Romániára gyakorolta a legnagyobb hatást a háború, körülbelül kétszer akkorát, mint a régió többi országára, és a következményei súlyosabbak is lehettek volna. Általánosságban pedig elmondható, hogy a régió országaiban az ukrajnai háborút követő energiadrágulás aránytalanul nagy hatással volt a fogyasztókra és a vállalkozásokra. Az árnövekedések az alacsony jövedelmű háztartásokat érintették a legsúlyosabban, mivel jelentősen kevesebbet tudtak fogyasztásra fordítani.

A tanulmány szerint a NATO keleti tagállamainak gazdasága számára a háború némi lehetőségeket is jelentett. Ezek közé tartozik a korábban Ukrajnában vagy Oroszországban működő nyugati vállalatok áttelepülése a régióba, a védelmi ipari beruházások növekedése, ami rövid távon fellendítheti a gazdasági növekedést, valamint a NATO-n belüli együttműködés keretében megvalósuló stratégiai beruházások támogatása.

A szerzők kiemelik, hogy az uniós források – különösen a Next Generation EU programjaiban elkülönített alapok – hatékony felhasználása döntő szerepet játszik az ukrajnai orosz invázió elhúzódó negatív hatásainak enyhítésében. Az infrastruktúra, a zöldenergia és a digitalizáció terén végrehajtott beruházások nemcsak a gazdasági növekedést ösztönzik, hanem a hosszú távú ellenálló képességet is erősítik – állapították meg az elemzésben.

A tanulmányból kiderül az is, hogy a közép- és kelet-európai országok gazdaságát jobban megviselte a háború, mint a nyugat-európaiakét. Ez részben az előbbi gazdaságok strukturális gyengeségeivel, részben a konfliktusövezethez való földrajzi közelségükkel tulajdonítható, ami a makrogazdasági mutatóik nagyobb ingadozásához vezetett. A közép- és kelet-európai országok nagyszámú ukrán menekültet fogadtak be, fegyvereket és lőszert szállítottak Ukrajnának, és növelték a védelmi kiadásaikat – magyarázzák a szerzők.