Elemzők a Transtelexnek: Kényelmetlen helyzetben van az RMDSZ, miután a kampányban épp Lasconit támadta

Hétfő este, a romániai elnökválasztás első fordulója után Borbáth Endre, politológus, a Heidelbergi Egyetem Politikatudományi Intézetének oktatója és a WZB Berlini Társadalomtudományi Központ Civil Társadalomkutatási Központjának vendégkutatója, Cseke Péter, újságíró, a Transtelex külső munkatársa, az Agerpres hírügynökség szerkesztője, Parászka Boróka, újságíró, a Marosvásárhelyi Rádió szerkesztője, Toró Tibor, politológus, a Sapientia EMTE oktatója és Zsigmond Csilla, szociológus, az MTA TK Kisebbségkutató Intézetének kutatója válaszolt Vig Emese, a Transtelex vezető szerkesztőjének kérdéseire. A válaszok a következő témákat érintették:

• Călin Georgescu sikerének okai
• a szociológiai felmérések kudarca
• az első forduló eredményének hatása
• az RMDSZ elnökválasztási kampánya

Miért nyerte meg Călin Georgescu az elnökválasztás első fordulóját?

Cseke Péter szerint vasárnap a négy évvel ezelőtti Simion-jelenség ismétlődött meg: a 2020-as parlamenti választásokon a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) 9 százalékos eredményére sem számított senki. George Simion pártja a Facebookon robbant be, a független Călin Georgescu pedig a TikTokon. Az is jó kérdés, hogy a közösségi oldalakban rejlő szavazatszerzési potenciált hogyan tudta Georgescu és csapata ennyire kimaxolni, mennyire tartotta be a törvényeket, miből finanszírozta a kampányát, a sikerét azonban nem lehet csak ezzel magyarázni, mondta az újságíró.

Georgescu felbukkanásának egyik oka Diana Șoșoacă kizárása az elnöki székért zajló versenyből,

mondta Cseke Péter, aki szerint egyértelmű, hogy az így felszabadult szavazatok többsége Georgescuhoz vándorolt, nem Simionhoz. „Látjuk, hogy Simion az utóbbi hetekben mennyire próbálta visszafogni magát, szalonképesebbnek, komolyabb politikusnak tűnni, visszavett az agresszivitásából, de Georgescuhoz hasonlítva ő még mindig egy futballhuligán, és el tudom képzelni, hogy a saját szavazótáborában ez csalódást okozott, ezért inkább Georgescura szavaztak. Șoșoacă pedig protesztjelenség, sokszor vulgáris, akihez képest Georgescu egy karizmatikus figurának tűnik” – jellemezte az újságíró a szuverenista jelöltfelhozatalt.

Parászka Boróka ehhez kapcsolódva arról beszélt, hogy George Simion „megszelídülése” ahhoz a pillanathoz köthető, amikor az AUR-t hosszas tárgyalás után végül befogadták az EP Európai Konzervatívok és Reformisták frakciójába. „A moszkovita hátszél ezt a fordulatot nem támogatta, és ő ezt nem vette komolyan, nem is vette észre, és szép lassan kihordták a háta mögül a felhajtóerőt” – jegyezte meg.

Toró Tibor úgy vélte, Simion rendszerellenessége megkopott azzal, hogy bekerült a parlamentbe, és a szavazóbázisa számára hihetőek lehettek azok a narratívák, miszerint az AUR a kormánypártokkal parolázik.

Azt is kiemelte ugyanakkor Georgescu sikerével kapcsolatban, hogy

a TikTok és az orosz háttértámogatás mellett ennek jelentős része organikusan alakult.

„Valami van azokkal az emberekkel, hogy erre receptívek” – mondta. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a társadalom jelentős része úgy érzi, nem lehet hatással a politikai elit alakulására, és a június 9-i EP-választások, amikor a két nagy párt összefogott az AUR ellen, ezt visszaigazolta. „Közben meg Romániában elég sok olyan ember van, akinek probléma lesz a hónap végén, hogy mit tegyen az asztalra. A PSD sem volt nagyon szociálisan érzékeny, de a nagyobb pártok olyan javaslatokkal jöttek, amelyek lentről nézve hajmeresztőek. Például a választás utolsó hetében a posta PNL-s elnöke bedobta, hogy be kellene zárni a postahivatalokat, azokat, amelyek a nyugdíjakat kiszórja” – mondta, kiemelve, hogy ezekhez az emberekhez a szélsőjobbon kívül senki sem szól.

Georgescu eddig kirajzolódó szavazóbázisa a fiatalokból és a protesztszavazatokból áll össze, akárcsak négy évvel ezelőtt az AUR-é, vagyis a sikere a fősodor pártjainak kudarcát mutatja, emelte ki Zsigmond Csilla. A szociológus arra emlékeztetett, hogy az Eurobarométer-felmérések folyamatosan jelezték az elégedetlenséget a kormánnyal, de erre nem reagált senki. Mint mondta, a szélsőséges és populista politikusok felemelkedését megmagyarázhatja a romániai társadalom jellegzetes viszonyulása az autoritáshoz és a politikai szférához. A European Values Study mérése szerint a romániaiak inkább úgy viszonyulnak az autoritáshoz, mint az orosz, örmény, fehérorosz társadalom, miközben a demokratikus értékek az európai átlagnál jóval kevésbé fontosak számukra. Több kutatás mutatta ugyanakkor, hogy a fiatalok körében akkor erősebb a politikai bizalom és a demokrácia intézményeibe vetett bizalom, ahol az állampolgároknak ismereteik vannak ezek működéséről, az iskolában gyakorlati ismeretet szereznek erről. Emellett például az Inscop felméréséből az jött ki, hogy a romániai polgárok nincsenek tisztában az elnök hatáskörével, például egészségpolitikai, korrupcióellenes intézkedéseket várnak tőle, holott ez inkább a kormány feladata.

„Tehát fel lehet vetni Georgescunál a kampányfinanszírozás kérdését, de azt is látnunk kell, hogy mi az, ami az egész politikai berendezkedésnek a hiátusaiból adódik, (...) milyen az, amikor hirtelen ott van egy tömeg, amelyik a politikai elitben nem találja meg önmagát”

– mondta Zsigmond Csilla, párhuzamot vonva azzal, hogy a magyarországi kegyelmi botrány után hogyan váltak politikai cselekvőkké influenszerek, hogyan jelent meg a Tisza Párt.

Borbáth Endre Georgescu sikerét egyrészt azzal magyarázta, hogy a választások előtt nem látszott egyértelműen, hogy ki kerül be a második fordulóba, ki az, akit „kisebb rosszként” meg lehet szavazni, másrészt azzal, hogy a román társadalomban a Covid-járvány után elkezdődött egy radikalizáció.

A politológus diaszpóra és az ortodox egyház szerepére is felhívta a figyelmet. Mint mondta, ha a diaszpórában felülreprezentáltak azok a szavazók, akik a szélsőségesekre voksolnak, akkor az azt is jelenti, hogy az ő választásaik otthon élő családjaik voksait is meghatározzák. Az ortodox egyháznak pedig vannak olyan szereplői, akik alapvetően szkeptikusak a tudományokkal kapcsolatban, ráadásul feszült a viszonyuk a politikai elittel, mert az nem állt be a család alkotmányos meghatározásáról tartott referendum mögé. Borbáth Endre szerint

elszakadt egymástól az a diskurzus, amit az elit képvisel, amelyben a szélsőjobboldal nem elfogadható, sőt, stigmatizált, attól, hogy az emberek vannak, akik azt gondolják, hogy az igazságot eltitkolják előttük.

„Ennek az egyik leglátványosabb töréspontja az ukrajnai háború. A vitában az összes jelölt euroatlanti integrációról és Ukrajna támogatásáról, a katonaság pénzeléséről és a Konstanca melletti NATO-bázis fejlesztéséről beszélt, és szerintem sok ember ezzel nem ért egyet. Van itt egy képviseleti űr, amit Georgescu be tudott tölteni” – magyarázta.

Miért nem látták előre Georgescu felemelkedését a felmérések?

Parászka Boróka úgy látja, hogy a PSD-nek korábban volt európai párthálózata, ahogy a többi párt is megpróbálta megszólítani a diaszpórát, éppen azért, mert a külföldön élők az országban maradt családjukra is hatással vannak, hálózatként működnek. „Egy egész nemzetközi rendszerre kiterjedő kampányt képzeltek el, csak aztán jött a PSD 2015-ös bukása, megroppant a pártstruktúra. Egyébként Georgescu őket támadja most is a legjobban, ugyanúgy megy a ”vörös pestisezés„, mint 2015-ben. Ennek farvizén megroppant a PNL és a teljes pártpolitikai rendszer” – mondta. Az újságíró szerint

a mérési rendszerek a klasszikus pártpolitikai struktúrákra vannak kitalálva, az újfajta, párt nélküli mobilizációt egyelőre nem látják át.

Borbáth Endre szerint a felmérések tévedésének egyik oka a nagy választói volatilitás, vagyis az, hogy sokan döntöttek az utolsó pillanatban, másrészt

a romániai szociológiai szakma válságban van alulfinanszírozott és politikai klientúra mozgatja, ebből adódóan pedig leépültek a kérdezői hálózatok is.

„Azt is látom, hogy ezek a cégek egymást másolják, nem hajlandóak kockázatot vállalni, pont azért, mert politikailag kiszolgáltatottak. Esetleg hiába jön ki az exit pollban, hogy Georgescu elég népszerű, nem meri a cég bevállalni ezt a számot, (...) ezek a cégek változtatják az adataikat azért, hogy megfeleljenek az elvárásoknak” – magyarázta.

Toró Tibor ezt azzal egészítette ki, hogy a mintavételi folyamat üzleti titoknak számít, ha pedig erről nem számolnak be, ha erről nincs vita, akkor ez már nem tudomány, ez az egész szakmát delegitimálja.

Zsigmond Csilla az amerikai elnökválasztással vont párhuzamot, ahol Trump reális támogatottságát azért sem mérték jól, mert az ún. hallgatási spirál, a rejtőzködő szavazás (akik nem mutatják meg magukat, mert úgy gondolják, hogy szembemennek a társadalmi elvárásokkal) és a kérdezőbiztosokkal szembeni szkepticizmus erősebb a Trump-szavazók esetében. A szociológus szerint valami hasonló működhetett Romániában is. „Ez semmiképp sem azt jelenti, hogy nincs szükség ezekre a mérésekre, sőt, meg kellene teremteni annak a lehetőségét, hogy ezek a mérések rendszeresen, normális erőforrásokkal megvalósuljanak” – állapította meg.

Mi várható ezek után a parlamenti választásokon és az elnökválasztás második fordulójában?

Mivel Călin Georgescunak nincs pártja, a parlamenti választások nagy kérdése, hogy hová megy majd az elnökválasztás első fordulójában rá leadott több mint kétmillió szavazat, mondta Cseke Péter. Az újságíró szerint organikusan az AUR-nak és a Șoșoacă pártjának, az SOS Romániának kedvez Georgescu eredménye. „Simion és Georgescu szavazóit összeadva már egy 37 százalékos szavazótábort kapunk” – mondta. „Valószínűleg a héten azért beindul egy tájékoztató kampány arról, hogy voltaképpen ki is ez a Călin Georgescu, és el tudom képzelni, hogy azoknak, akik most rá szavaztak, egy része akár meg is bánta ezt” – tette hozzá.

A kormánypártok, akik nem jutottak be az elnökválasztás második fordulójába, hátrányból indulnak a parlamenti választásokon.

„Mindent összevetve ennek az lesz az eredménye, hogy lesz két erős szélsőjobboldali frakció, és azt nem hinném, hogy Lasconi eredménye az USR-nek akkora felhajtó erőt biztosítanak, hogy mondjuk a 30 százalékot elérje. Nehéz lesz kormányt alakítani és nem lesz elhanyagolható az államelnök szerepe abban, hogy kit kér fel miniszterelnöknek”

– összegzett Cseke Péter.

Az elnökválasztás második fordulójának legnagyobb kérdése, hogy mi történik a PSD szavazóbázisával, tette hozzá. Mint mondta, nehezen tudja elképzelni, hogy a zömében rurális szavazóbázissal rendelkező PSD meg tudja győzni a szavazóit, hogy Lasconira üssék a pecsétet, ezért elképzelhető, hogy Georgescu meghaladja az 50 százalékot.

Borbáth Endre ezzel szemben valószínűbbnek látta a beszélgetés pillanatában, hogy Lasconi nyeri meg a második fordulót, mert a demokratikus erők összefognak és mögé állnak. „De Lasconi nagyon nehezen fog közreműködni a kormánnyal, gondoljuk el, hogy fel kell kérjen kormányozni egy ahhoz hasonló koalíciót, mint amelyik ellen kampányolt. Ez megint fel fogja erősíteni a szélsőségeket a társadalomban és a pártrendszerben” – mondta.

Toró Tibor szerint sok múlik majd a parlamenti választásokon, és azt sem szabad elfelejteni, hogy az AUR és az SOS Románia már nem egybemosható,

az AUR kormánypártként teljesen beleillene a nemzetközi képbe, „semmivel nem néz ki rosszabbul, mint például a Fidesz”.

A politológus szerint nem lehet előre látni, hogy kire szavaznának Georgescu mostani szavazói, egyelőre keveset tudunk róluk. „Nagy esélye van a PSD-nek arra, hogy megnyerje a parlamenti választásokat, van struktúrájuk, (...) ahogy a PNL-nek is. Az egy más típusú választás, nem egy emberre kell szavazni, több száz jelölt van” – mondta.

Zsigmond Csilla szerint is fel fognak sorakozni a pártok Lasconi mögé, és megnyeri az elnökválasztást, amiben – annak ellenére, hogy nőként az üvegplafon-jelenséggel is szembe kell néznie – az is segíthet, hogy nem azoknak a kormánypártoknak a jelöltje, akivel a társadalom jelentős része elégedetlen. Segíthet továbbá az is, hogy a következő időszakban Georgescuról előkerülhetnek kompromittáló információk, például a kampányfinanszírozásának kérdése.

Toró Tibor erre reagálva arra hívta fel a figyelmet, hogy ahogy Trumpot sem állították le az őt terhelő információk – a nők elleni erőszak, a korrupció – úgy azt sem lehet borítékolni, hogy az ilyesmi Georgescu szavazóira hatna, hiszen van egy réteg, amely számára eleve hiteltelen, amit a mainstream mond.

Jó helyzetben van az RMDSZ vagy aknamezőn sétál?

Az RMDSZ „egye meg, amit főzött” – fogalmazott Toró Tibor.

„Az elmúlt két hétben már nem is Simiont támadták, hanem Lasconi volt a magyarellenesség fő ördöge. Ezt a típusú diskurzust hozták be a román politikába, amit Georgescutól hallunk, és azt a jelöltet kezdték el démonizálni, amelyik a második lett”

– mondta.

Arra a felvetésre, hogy mi lett, volna, ha az RMDSZ jelöltjére az első fordulóban leadott 416 000 szavazat másokhoz kerülhetett volna, Cseke Péter úgy reagált, hogy az RMDSZ önmagában nem okolható Georgescu első helyéért, és a szövetség részéről racionális döntés volt, hogy indult az elnökválasztáson, tekintve, hogy az gyakorlatilag egybeesik a parlamenti választásokkal. Mint hozzátette,

az RMDSZ várhatóan nem Georgescut fogja támogatni a második fordulóban, de nehéz lesz Lasconira irányítania a szavazatait, aki korábban többek között azt is kijelentette, hogy ki kellett volna tiltatni Orbán Viktort – az RMDSZ szövetségesét – Romániából.

Borbáth Endre pozitívan értékelte az RMDSZ elnökválasztási kampányát, mert szerinte a szövetség árnyalta a kapcsolatát a Fidesszel, próbált párbeszédet nyitni a kisebbség-többség között és kb. 25 százalékkal több szavazatot szerzett, mint az előző elnökválasztáson.

„Sokan beszéltek arról, hogy az RMDSZ túlságosan ijesztget az AUR-ral, de ezen érdemes lenne elgondolkodni, mert tényleg az van, hogy az ország radikalizálódik, ez valós veszély”

– mondta, hozzátéve, hogy újra fel kellene erősödjön a párbeszéd arról, hogy mi az RMDSZ szerepe a romániai demokráciában. Azt is megjegyezte, hogy Kelemen Hunornak eddig már el kellett volna mondania, hogy az RMDSZ Lasconit támogatja a második fordulóban.

Parászka Boróka szerint az RMDSZ elnökválasztási kampányát az a frusztráció mozgatta, hogy román pártok magyar szavazókat vihetnek el. A kampány egy „USR-re hangolt, jobbközép lifestyle-kampány volt, miközben támadták az USR-t, kognitív disszonanciába sodorva a választóikat” – mondta. Nemcsak emiatt került most nehéz helyzetbe az RMDSZ, hanem azért is, mert az állam leépítéséért kampányolt, miközben az erdélyi magyar közösség egy állami intézményrendszerre van utalva, tette hozzá. Az újságíró szerint a másik kognitív disszonancia a szuverenista Georgescu, hiszen az RMDSZ fő szövetségese a szuverenisták élén álló Orbán Viktor. Azt is kiemelte, hogy

Georgescu több magyarok lakta megyében jelentős számú szavazatot gyűjtött, őt és az AUR-t is támogatják magyar szavazók is.

Ezzel szemben Zsigmond Csilla úgy vélte, hogy Kelemen Hunor kampányában volt hangnemváltás, megszólalásaiban inkább a közös problémák közös megválaszolását hangsúlyozta az AUR-veszély emlegetése helyett. A szociológus elmondta, látta az RMDSZ igyekezetét arra, hogy visszaépítsen valamit a romániai belpolitikában korábban betöltött súlyából.

A második forduló alakulása talán nem komfortos az RMDSZ-nek, de lehet, hogy éppen rá tud erősíteni arra, hogy hogyan lehet egyértelművé tenni olyan értékeket, amelyek nem kérdőjelezhetőek meg,

fejtette ki.

Toró Tibor szerint az RMDSZ most érkezett meg a neoliberális mainstreambe, ami az Egyesült Államokban éppen most dől össze, és egyelőre nem lehet látni, hogy két hét múlva nem ez lesz-e a sorsa Romániában is. „35 év után felvállalja a párt, hogy ők a magyar középosztályt képviselik, ami épp dől össze, talán nem teljesen, de globális szinten éppen ez az, amelynek nem lesz már terepe” – fogalmazott.

Az elemzőcsapat a második forduló és a parlamenti választások után is visszatér a Transtelex online értékelőjével. A hétfő esti beszélgetés itt nézhető meg: