Egyre drágább a lakhatás az EU-ban

Az emelkedő lakásárak és bérleti díjak sok európai számára nagy gondot okoznak – írja a Libertatea az Európai Parlament oldalán megjelent összesítésre hivatkozva.

Ebben több szempontból is megnézték, hogy miként alakultak a lakhatással kapcsolatos kiadások. Az EP illetékesei szerint az egyik módja annak megállapítására, mennyire magasak a lakhatási költségek, ha megvizsgálják, a jövedelmük mekkora részét teszik ki ezzel a területtel kapcsolatos kiadások. Ha a lakhatási költségek meghaladják a rendelkezésre álló jövedelem 40 százalékát, akkor az azt jelzi, hogy háztartások lakhatási problémákkal néznek szembe.

2023-ban az EU-ban a városi háztartások 10,6 százaléka esetében, míg a vidéki háztartások 7 százaléka esetében állt ez fenn. A legrosszabb a helyzet Görögországban, ahol a városi háztartások közel harmadánál állt fent ez az eset, míg Romániából hivatalosan 7,4 százalékot jelentettek, Magyarországról pedig 7,8 százalékot. A vidéken valamivel magasabb Románia esetében ez az arány, ott a háztartások 11 százaléka költi jövedelme legalább 40 százalékát a lakhatásra. Ebben az esetben is Görögország állt a legrosszabbul, 24,7 százalékkal, míg Magyarországon 8,6 százalék volt az arányuk.

Emellett összegezték a lakásárindex alakulását az EU-ban 2015 és 2023 között, a lakásárak átlagosan 48 százalékkal drágultak meg ebben az időszakban. Magyarországon emelkedett a legnagyobb mértékben a lakásárindex, 172,5 százalékkal kerül most többe a lakosság által vásárolt ingatlanok ára, mint 8 évvel ezelőtt. A lista másik végén Finnország van, ott 2023-ban 5 százalékponttal volt magasabb az lakásárindex, mint 2015-ben. A hivatalos statisztika szerint Romániában 8 év alatt 48 százalékkal emelkedtek meg a lakásárak. Az elemzésben azt írják, hogy az áremelkedést elsősorban az építőanyag-költségek és a jelzáloghitel-kamatok emelkedése, valamint az építőipari kínálat szűkössége okozza (amihez az is hozzájárult, hogy megemelkedett az olyan vásárlások száma, amikor jövedelemszerző befektetésként tekintenek rá).

A lakások bérlése is jelentősen drágult. 2022-ben hivatalosan 18 százalékkal került többe a lakásbérlés az EU-ban, mint 2010-ben. Azt írják ennek oka elsősorban a rövid távú lakásbérlés fellendülése (pl. Airbnb megjelenése), ami több lakást és házat is kivont a piacról. Ebben az esetben nem térnek ki arra, hogy a különböző tagállamok esetében mennyivel mentek (hivatalosan) feljebb az árak.

Az idei Eurobarométer felmérésre hivatkozva pedig kijelentik, hogy sok európainak okoz aggodalmat az emelkedő árak. Azt is mellé teszik, hogy a fiatalok hány évesen hagyják el a családi fészket. Átlagosan 26,3 éves korukban, de jelentős eltérések vannak. Finnország esetében ez csupán 21,4 év, míg Horvátországban ezzel szemben 31,8 év. Románia is valamivel az EU átlag fölött van, a gyerekek átlagban 27,7 éves korukban költöznek külön háztartásba a szüleiktől.