Felmérés: a romániai fiatalok 41 százaléka szeretne a parlamentre fittyet hányó, erős politikai vezetőt

A Friedrich Ebert Alapítvány megrendelésére készített ifjúságkutatást 12 országban, köztük Romániában az IPSOS. A felmérésben, amelynek Romániára vonatkozó jelentése itt érhető el, a 14-29 évesek véleményére, vágyaira, félelmeire is rákérdeztek.

A felmérés a régió 12 országában – Albánia, Bosznia és Hercegovina, Bulgária, Horvátország, Koszovó, Észak-Macedónia, Észak-Macedónia, Horvátország, Montenegró, Románia, Szerbia, Szlovénia, Görögország, Görögország, Észak-Macedónia, Szerbia, Montenegró, Észak-Macedónia, Szerbia, Montenegró és Törökország – készült. Hasonló kutatást 2014-ben és 2018/2019-ben végeztek a Friedrich Ebert Alapítvány megrendelésére.

Mint kiderült,

a 14 és 29 év közötti romániai fiatalok több mint 50 százalékának megfordult a fejében, hogy külföldre költözzön a jobb élet reményében.

A válaszadók 33 százaléka mérsékelten vágyik külföldre költözni, 11 százalékuk azonban határozottan, 8 százalékuk pedug nagyon határozottan úgy gondolja, hogy jobb lenne elhagyni az országot. Az emigrálás okaként főként az életszínvonal javítását, a magasabb fizetéseket vagy jobb elhelyezkedési lehetőségeket említették.

A fiatalok egyébként elég nagy arányban, 48 százalékban dolgoznak, 31 százalékuk teljes normával, meghatározatlan időre kötött szerződéssel, ami magasabb, mint a felmérésben résztvevő országok átlaga. Ezzel együtt a romániai fiatalokat jobban érinti az anyagi bizonytalanság: 53 százalékuk mondta azt, hogy diszkriminálták már az anyagi helyzete miatt, és 8 százalékuk azt, hogy a jövedelme az alapvető szükségletekre sem elég.

A régióban Romániában a legmagasabb azoknak a fiataloknak az aránya, akik legfeljebb egy gyermeket szeretnének,

a 16 százalékos átlaghoz képest 28 százalék. A nők között 32 százalék azoknak az aránya, akik egy gyermeknél nem vállalnának többet, a férfiak között pedig 24 százalék, és városi környezetben (31 százalék) gyakoribb, mint vidéki környezetben (23 százalék).

A fiatalok majdnem fele elégedetlen a romániai oktatási rendszerrel: 19 százalékuk teljes mértékben elégedetlen, 22 százalékuk pedig inkább elégedetlen, mint elégedett. 18 százalék válaszolta azt, hogy az oktatási rendszer rendben van, miközben a régió átlaga ebben 26 százalék. A szlovéniai (54 százalék), horvátországi (39 százalék), bulgáriai (22 százalék) és szerbiai (26 százalék) fiatalok nagyobb arányban elégedettek az oktatási rendszerükkel, mint a romániaiak, derült ki a kutatásból.

A fiatalok félelmei között a háborútól való félelem és az egészségügyi rendszer rossz minősége áll az első helyen,

ezeket a válaszadók 59 százaléka említette, amit a munkanélküliségtől (57 százalék), illetve a súlyos betegségtől (53 százalék) való félelem követ. A környező országokban élő fiatalokhoz képest a romániaiak félnek a leginkább az erőszak mindenféle formájától, derült ki.

Az előző, 2019-es hasonló kutatáshoz képest

a romániai fiatalok jelentősen toleránsabbá váltak az abortusszal és a homoszexualitással szemben,

és a régióban különösen toleránsnak számítanak ezekben a kérdésekben. Az abortusz támogatása az 1-től (teljes elutasítás) 10-ig (feltétel nélküli támogatás) tartó skálán 5,87-at ért el, a homoszexualitásé pedig 5,31-et.

Arra a kérdésre, hogy kit fogadnának el szomszédjukként, kiderült viszont, hogy a drogfogyasztók után (69 százalék), az LMBTQ-személyeket (36 százalék) és a romákat (32 százalék) utasítanák el a legtöbben.

2019-hez képest nőtt a romániai fiatalok körében a politika iránti érdeklődés, de a többségük úgy érzi, senki sem képviseli őket.

A friss felmérés szerint a fiatalok 45 százaléka nem érdeklődik a politika iránt, aminél egyébként a vizsgált országok közül kilencben mértek magasabb arányt. 2019-ben még a romániai fiatalok 76 százaléka nem érdeklődött a politika iránt. A fiatalok 55 százaléka úgy érzi, hogy az érdekeiket nem képviselik megfelelően a politikai porondon, 30 százalék közepesnek ítéli meg ezt a képviseletet, 15 százalék pedig megfelelőnek.

Azoknak, akik elhelyezték magukat a politikai tengelyen (77 százalék) 50 százaléka középre helyezte magát, ugyanakkor a jobb és szélsőjobb népszerűbb (összesen 38 százalék), mint a bal és a szélsőbal (összesen 12 százalék).

A felmérés szerint a fiatalok 50 százaléka szerint a demokrácia jobb, mint a többi kormányzási forma, de

25 százalék azoknak az aránya, akik szerint bizonyos helyzetekben a diktatúra jobb lehet a demokráciánál.

33 százalék azt válaszolta, hogy lemondana a civil szabadsága egy részéről a jobb életért cserébe, 40 százalék pedig a biztonságosabb életért cserébe. 41 százalék gondolja úgy, hogy Romániának jobb lenne egy erős vezető, aki nem sokat foglalkozik a parlamenttel és a választásokkal.