Az alkotmánybíróság közzétette a Diana Şoşoacă elnökjelöltségét elutasító határozatának indoklását

Közzétette hétfő este az alkotmánybíróság a Diana Şoşoacă elnökjelöltségét elutasító határozatának indoklását – írja az Agerpres.

Eszerint az SOS Románia párt elnöke a Románia NATO- és EU-tagságával kapcsolatos megnyilvánulásaiban megkérdőjelezi az alkotmány tiszteletben tartására vonatkozó kötelezettséget.

„A nyilvános állásfoglalásai (...) és az alkotmányos értékekkel (...) ellentétes meggyőződéseinek hangoztatása, valamint bizonyos nyilvános rendezvényeken való részvétele elegendő okot szolgáltatnak arra a következtetésre, hogy Diana Iovanovici-Şoşoacă asszony Románia elnökjelöltjeként megkérdőjelezi és figyelmen kívül hagyja az alkotmány tiszteletben tartásának kötelezettségét, amikor az állam alapvető értékeit és opcióit (...) garantáló NATO- és EU-tagság megszüntetéséről beszél” – olvasható az indoklásban, amelynek végén az alkotmánybíróság megállapította: Şoşoacă megnyilvánulásai „nyilvánvalóan” távol állnak az alkotmány tiszteletétől és a demokrácia védelmétől, amelyek az államelnök-jelöltség feltételei.

Az indoklás szerint egy államelnökjelölt tisztában van a nyilvánosság előtt közölt „üzeneteinek, eszméinek, véleményeinek, meggyőződéseinek, értékítéleteinek és érveléseinek jelentőségével”, így mindezek jelzik, hogy miként viszonyul az alkotmányhoz és az alaptörvény értékeihez. Diana Şoşoacáról pedig köztudott, hogy megnyilvánulásaikor az állam demokratikus alapjainak megváltoztatását szorgalmazza és az alkotmányos rend ellen szólal fel.

„A véleménynyilvánítás szabadságát és a vélemények sokszínűségét egy demokratikus társadalomban az alkotmány garantálja. A demokratikus szabályok a politikai nézeteitől függetlenül valamennyi állampolgárra vonatkoznak, de nem tolerálhatók az anarchista megnyilvánulások a közéletben” – érvelnek az alkotmánybírók.

Indoklásukban emlékeztettek arra, hogy választások előtt természetes a nézetek ütköztetése, és a jelöltek közötti viták segítenek a választóknak a megalapozott döntések meghozatalában. Ám a megnyilvánulásaikor Diana Şoşoacă nem a Románia demokratikus irányvonalával kapcsolatos politikai elképzeléseit fejti ki, hanem folyamatosan demokráciaellenes és antiszemita üzeneteket terjeszt, és „szisztematikus aláássa a román állam alkotmányos alapjait és garanciáit, nevezetesen Románia euroatlanti tagságát”.

Iuliana Scântei alkotmánybíró különvéleményt csatolt a Diana Şoşoacă elnökjelöltségét elutasító határozathoz

Az alkotmánybíróság hatásköre nem terjed ki az elnökjelöltek magatartásának, véleményének, nyilatkozatainak vagy attitűdjeinek vizsgálatára, mert ezek szubjektív, a véleménynyilvánítás szabadságának körébe tartozó kérdések – írta Iuliana Scântei.

Szerinte az alkotmánybíróság feladata annak ellenőrzésére korlátozódik, hogy teljesítik-e az államelnökjelöltek a választásokon való indulásuk bizonyos objektív jogi feltételeit: például azt, hogy iktatták-e határidőre a jelölési iratcsomót, mellékelték-e a megfelelő számú támogatói aláírást és az elnökjelöltséghez szükséges más dokumentumokat.

Iuliana Scântei úgy véli, hogy a szólásszabadsággal való visszaélés szankcionálása nem az alkotmánybíróság feladata, hanem más állami intézmények hatáskörébe tartozik, és csakis bírósági úton lehetséges. Közölte, hogy azért nem értett egyet a Diana Şoşoacă elnökjelöltségét elutasító alkotmánybírósági határozattal, mert az „az alkotmányban és a sarkalatos törvényekben szabályozott objektív tartalmi és formai jelölési feltételek egyikére sem hivatkozik”. Szerinte döntésével az alkotmánybíróság ezeket a feltételeket a hatáskörén túllépve két további – nyilvánvalóan szubjektív – követelménnyel egészítette ki: az alkotmány tiszteletben tartása és a demokrácia védelme, amelyekre az államelnöki esküben vállal kötelezettséget a jelölt, miután megnyerte a választásokat.

„Az alkotmánybíróság többségi határozata egyértelműen (...) előírja, hogy az államelnöki esküben vállalt két kötelezettség betartása az elnökjelöltség iktatásának alapfeltételei, amelyek teljesítését az iktatás előtt ellenőrizni kell, holott az alkotmány vagy a 370/2004-es választási törvény nem írja kifejezetten elő ezeket a kritériumokat” – érvel az alkotmánybíró.

Iuliana Scântei felhívta a figyelmet arra is, hogy a hazai jogrendszerben, így az alkotmánybíróság ítélkezési gyakorlatában is, a választójog csak az alkotmányban és a törvényekben kifejezetten meghatározott helyzetekben korlátozható. Ám ezek az alkotmányban és törvényekben előírt korlátozások nem vonatkozhatnak Diana Şoşoacára, mivel nincs olyan jogerős bírósági ítélet, amelyik korlátozná a megválasztásához való jogát – állapította meg különvéleményében az alkotmánybíró.