Tanárhiánnyal küzd majdnem minden európai uniós ország, Románia is

A romániai tanfelügyelőségek a tanévkezdés előtti hetekben jellemzően éjt nappallá téve listákat állítanak össze a még betöltetlen tanári állásokról, az iskolaigazgatók megpróbálnak tanári munkaerőt szerezni, a címzetes állással nem rendelkező tanárok pedig szintén tűkön ülnek amiatt, hogy hol jut majd nekik óra. A tanári állások jó része betöltetlen a legtöbb uniós tagállamban, írta az Euronews. A lap az alacsony béreket, a nagy munkaterhelést és a szakma elöregedését sorolta fel a lehetséges okok között.

Az Európai Bizottság 2023-ra vonatkozó jelentése szerint Romániában a szakképzett tanárok hiánya elsősorban vidéken probléma, ahol gyakran előfordul, hogy egy pedagógus olyan tantárgyat tanít, amelyhez nincs szakképesítése, mert csak így lesz meg az állásához szükséges óraszám. Az új tanügyi törvény bérkiegészítéssel és a munkakörülmények javítását célzó intézkedésekkel próbálja vonzóbbá tenni a vidéki tanári pályát.

A tanári bérek 2023-ban átlag 25 százalékkal nőttek, miután a pedagógusok három hétig tartó sztrájkkal jelezték az elégedetlenségüket. Talán ennek tudható be, hogy a címzetes tanári vizsgára 14 éve nem jelentkezett annyi frissen egyetemet végzett fiatal, mint idén, ugyanis 2024 januárjától egy kezdő tanárnak az átlagbérnek megfelelő, azaz nettó 4600 lejes fizetést kellene kapnia.

A tanárok száma összességében is nőtt, de vannak egyenlőtlenségek a rendszerben. Az Országos Statisztikai Intézet (INS) adatai szerint Romániában 2019-től 2023-ig 9697-el nőtt az iskolai tanárok száma, miközben egyre kevesebb a tanuló, írta az Edupedu. Az adatok viszont azt is mutatják, hogy míg átlagban 14 diák esik egy tanárra, a szakiskolákban ez az arány már 63 diák tanáronként.

A 2023/2024-es tanévben a romániai közoktatásban majdnem 44 600 helyettesítő, azaz meghatározott időtartamra szerződtetett tanár dolgozott, ami az elmúlt öt évben a legmagasabb szám, írta a minisztérium adatai alapján az Edupedu. A meghatározatlan időre alkalmazott tanárok száma Romániában attól is függ, hogy hány címzetesként kiírható, azaz legalább négy évre elfoglalható állás van szabadon egy adott tantárgyból, illetve attól is, hogy az évről évre megszervezett tanári vizsgán hányan érnek el legalább 7-es jegyet, ami a feltétele annak, hogy valakit meghatározatlan időre alkalmazzanak egy iskolában.

A legutóbbi tanári vizsgákon a jelentkezők 45 százaléka teljesített legalább 7-esre, kevesebben mint az előző két évben. A 7-es felett teljesítő 12 833 tanár idén 9 933 meghatározatlan időre szóló üres állásra jelentkezhetett, ezek közül 8 691 volt teljes állás (6 606 városi, 1885 pedig vidéki iskolákban), 1 242 pedig részállás (673 városi, 569 vidéki). A legtöbb címzetes állást tanítóknak, óvodai és bölcsődei nevelőknek, illetve iskolai tanácsadóknak hirdették meg, foglalta össze az Edupedu. Azok, akik a címzetes tanári vizsgán 5-ös és 7-es közötti jegyet kaptak, helyettesítő tanárnak jelentkezhetnek.

A betöltetlenül maradt címzetes állásokat és a többi, meghatározott időre szóló tanári állást újra meghirdetik. Ezekből vállalhatnak el olyan tanárok, akiket máshonnan helyeznek át, órabérrel címzetes tanárok vagy külsős szakemberek is, a maradékot osztják szét azok között, akik a megyei szintű versenyvizsgára jelentkeznek. A lefedetlen órák száma általában magas, Kovászna megyében például augusztus végén még 203 teljes állás és 1204 részállás, azaz különböző intézményekben különböző mennyiségű óraszámot jelentő pozíció volt szabad.

A tanárok kiválasztása már februárban elkezdődik, a tanévkezdés előtti időszakra mégis nagyon sok lefedetlen óra marad. „Egy hetünk van, hogy ezt megoldjuk, mindenki a feje tetején áll, reggeltől éjjelig listákat írnak” – jellemezte a tanfelügyelőségeken ilyenkor uralkodó állapotot Kiss Imre Kovászna megyei főtanfelügyelő. Kérdésemre, hogy a címzetes állások nyári elfoglalásánál érződött-e, hogy idén több frissen egyetemet végzett pedagógus jelentkezett volna ezekre, a Kovászna megyei főtanfelügyelő azt mondta, kiugró változást nem észleltek ebben. Mint megtudtuk, a Kovászna megyében idén nyáron címzetes állásra vizsgázó 467 pedagógus közül 73 volt frissen végzett.

Európából csak Horvátország és Ciprus nem számolt be oktatási munkaerőhiányról

Európában Svédország a tanárhiány területén az egyik legsúlyosabban érintett ország, ahol 2035-ig 153 000 szakképzett tanárra lesz szükség. Az Európai Bizottság 2023-as oktatási és képzési monitor című jelentése szerint csak Horvátország és Ciprus nem számolt be oktatási munkaerőhiányról, míg Görögországból nincsenek megfelelő adatok. A legtöbb országban főleg a reál tantárgyak oktatóiból és kora gyermekkori nevelőkből van hiány.

A tanárok elöregedése leghangsúlyosabban Görögországot, Portugáliát, a balti államokat és Magyarországot érinti. Az Eurostat adatai szerint 2021-ben a tanárok mindössze 8 százaléka volt 30 évnél fiatalabb, és 39 százalék 50 évesnél idősebb. Ez a probléma Romániát valamivel kisebb mértékben érinti, a 2021-es adatok szerint a tanárok 16,9 százaléka volt 55 évesnél idősebb, míg az EU-s átlag 24,5 százalék, hangsúlyosabb viszont a középiskolai pedagógusok körében, ugyanis közülük az oktatási minisztérium jelentése szerint minden ötödik 55 év feletti.

Az ukrán gyermekek háború miatti integrációja az uniós iskolákba szintén súlyosbította a tanárhiány problémáját Európában. Lengyelországban például 2023 februárjában 43 800 ukrajnai kitelepített gyermeket írattak be a kisgyermekkori oktatásba.

Ami Magyarországot illeti tavaly a státusztörvényt övező tiltakozási hullám keretében sok tanár hagyta ott korábbi állását, emellett probléma az is, hogy a tanárok más diplomásokhoz képest rendkívül alulfizetettek a magyar közoktatásban, ezt az idén januárban életbe lépett béremelés csak némileg tudta mérsékelni, és a tanévkezdés előtt bőven vannak még betöltetlen pedagógusi állások a közoktatásban, emelte ki cikkében a Telex.

Egy uniós szintű intézkedés kidolgozását nehezíti, hogy az egyes országokban különböző szabályok vannak érvényben a tanárok alkalmazására. Számos országban megpróbálják visszacsábítani a nyugdíjas tanárokat, illetve ideiglenes szerződéssel foglalkoztatott tanárokkal pótolni a hiányt, de ez hosszú távon nem jelent megoldást, vonta le a következtetést az Euronews.