Aggasztja a fiatalokat a drogok és az alkohol terjedése, a céltalanság és az anyagi nehézségek is, a kisebbségi létük veszélybe kerülésétől és a rosszul kormányzó politikusoktól pedig inkább tartanak, mint az Európába irányuló migrációtól vagy a mesterséges intelligenciától, derül ki a Vibe fesztivál résztvevői körében végzett közvélemény-kutatásból.
A kutatást, akárcsak a korábbi években, az YZ Intézet végezte, az eredményeket a Kolozsvári Magyar Napokon, az Ifjúsági Udvarban mutatták be múlt héten. A beszélgetésen a kutatás szakmai vezetőjét, Szabó Júlia szociológust és a Vibe igazgatóját, Rés Konrád Gergelyt Geréd Imre, az YZ Intézet egyik alapítója kérdezte.
A Vibe-on 352 résztvevőt kérdeztek meg és végeztek három fókuszcsoportos beszélgetést is. Az eredmények főleg azokra reprezentatívak, akik bérletet váltottak a fesztiválra, mert este, amikor a napijegyesek jellemzően megérkeznek a helyszínre, már szinte lehetetlen kérdezni, hangsúlyozta Szabó Júlia. A bérletesek teszik ki egyébként a résztvevők több mint 80 százalékát, fűzte hozzá Rés Konrád Gergely.
Kik a Vibe-ozó fiatalok?
Az eredmények alapján a Vibe a városi, jobb anyagi hátterű 20 év körüli magyar fiatalok fesztiválja. Pontosabban: a résztvevők átlagéletkora 2024-ben 21,8 év volt (ez valamivel magasabb az egy évvel korábbinál, akkor 20,4 volt), közel háromnegyedük városban él és csak mintegy 30 százalékuk vidéken, és a megkérdezettek több mint fele olyan családból jön, ahol a havi jövedelem 6000 – 15000 RON között mozog, tíz százalék pedig ennél jobb anyagi háttérrel rendelkezik (ez az adat egyébként torzíthat, mert erre a kérdésre nem mindenki válaszol).
A romániai fiatalok reprezentatív mintájához képest a Vibe résztvevőinek körében közel 25-30 százalékkal felülreprezentáltak a városiak, és felülreprezentáltak az anyagilag jobban szituáltak is, vonta le a következtetést Szabó Júlia.
Bár nőtt az átlagéletkor, a Vibe a résztvevőit tekintve még mindig a legfiatalabb erdélyi fesztivál. Összehasonlításképpen az egykori Félsziget fesztiválon 23-24 év volt az átlagéletkor, az Electric Castle fesztiválon 27,3, az Untoldon pedig 25,9.
Megkérdezték a fesztiválozóktól azt is, hogy mennyit költenek egy átlagos estén és mennyit költenek egy Vibe-os estén. A kettő között nem volt jelentős eltérés: 120 lej, illetve 123 lej volt az átlag.
Mitől félnek és milyennek látják a jövőt?
A felmérés számos olyan adatot is tartalmaz, ami nem kimondottan a Vibe fesztiválra, hanem a fiatalok mindennapjaira, általános preferenciáira, szokásaira, értékrendjére vonatkozik. Ezeket az adatokat nyilván annak figyelembevételével kell értelmezni, hogy jellemzően kik azok a fiatalok, akik részt vesznek a Vibe-on.
A válaszadók félelmei között most is ugyanaz a sorrend, mint az előző két évben, a felkínált opciók közül leginkább attól tartanak, hogy veszélybe kerül a kisebbségi létük, hogy a politikusok rosszul kormányozzák az országot – ez a két félelem hangsúlyosabbá is vált tavaly óta az 1-től 5-ig tartó skálán, 3,5 körül mozog –, illetve a világháborútól, a klímaváltozástól, egy újabb világjárványtól, az Európába irányuló migrációtól és a mesterséges intelligenciától.
A kutatás során arra is rákérdeztek, hogy a fiatalok szerint milyen irányba haladnak a dolgok a romániai magyarság életében, illetve Romániában általában. A többség úgy látja, hogy rossz irányba. A romániai magyarság életét illetően 58 százalék látja így, Romániát illetően pedig 66 százalék.
A személyes életterveikkel kapcsolatban azért többnyire bizakodóak a fiatalok, 2022 óta nőtt azoknak a válaszadóknak az aránya, akik egyértelműen optimistán ítélik meg ezek megvalósulási esélyét (25,9 százalék) és csökkent azoké, akik inkább pesszimistán (10,1 százalék), a többség inkább optimista (62 százalék) és csak 2 százalék az, aki egyértelműen pesszimista a személyes életterveivel kapcsolatban.
Az ifjúság három legégetőbb problémája között a megkérdezetteknek majdnem fele, 47 százaléka említette a drogok, a kábítószerek, illetve az alkohol terjedését, többen, mint a korábbi években. A fókuszcsoportos interjúk pedig visszaigazolták, hogy a fiatalok nagyon könnyen hozzáférnek az iskolákban a kábítószerekhez, drogokhoz, emelte ki Szabó Júlia.
Szintén hangsúlyosabbá vált a korábbinál az anyagi nehézségek, elszegényedés, szegénység problémája, és sokan említették még a legégetőbb problémák között a céltalanságot, illetve a bizonytalanságot, a kiszámíthatatlan jövőt is.
A politika iránti érdeklődés általában minden kutatás szerint alacsony a fiatalok körében, de a tavalyihoz képest elég sokkal, majdnem tíz százalékkal többen, a fiataloknak 42 százaléka jelezte, hogy érdekli őket a politika. Azoktól, akik azt válaszolták, hogy foglalkoztatja őket a politika, megkérdezték azt is, hogy szimpatizálnak-e valamilyen politikai párttal, szervezettel Romániában, illetve Magyarországon. A politika iránt érdeklődők csupán 31 százaléka szimpatizál romániai politikai szervezettel, többségük az RMDSZ-el, és 24 százaléka magyarországi politikai alakulattal, majdnem fele arányban a Fidesszel, ezt követte a Tisza Párt és a Kétfarkú Kutya Párt.
Fotó: Vibe / Facebook
Mit fogyasztanak?
Ami az alkoholfogyasztást illeti, a fiatalok mintegy fele válaszolta azt, hogy alkalmanként iszik alkoholt, 40 százaléka valamilyen rendszerességgel, hetente egyszer vagy többször, és csupán hat százaléka mondta, hogy egyáltalán nem fogyaszt alkoholt. 2022-ben egyébként 53,6 százalék válaszolta, hogy rendszeresen fogyaszt alkoholt, 2023-ban ez 44,8 százalékra mérséklődött.
Rákérdeztek a dohányzásra, elektromos cigarettára, külön az Elf Barra és a Vape-re is, és kiderült, hogy még mindig a hagyományos dohányzás a legnépszerűbb, körülbelül 40 százaléka a fiataloknak rendszeresen, naponta vagy hetente dohányzik.
A megkérdezettek 65 százalékának van olyan ismerőse, aki kipróbált már drogot, kábítószert, és 30 százalék válaszolta azt, hogy kipróbálta maga is.
Elmosódtak a szubkultúrák közötti határok
Mint kiderült, a fiatalok elsősorban most a sláger-, pop- és könnyűzenét kedvelik, utána jön a drum & bass, a rap és az elektronikus zene, a rock pedig az 5. helyen áll. A Félsziget-fesztiválon még a rock és a drum & bass volt az első, idézte fel Szabó Júlia.
Mint mondta, az interjúkban is előjött, hogy mind kulturálisan, mind zeneileg a fiatalok mindenevőkké váltak, ami azt jelenti, hogy többféle zenei stílust el tudnak fogadni, a szubkulturális határok feloldódtak.
A Maros-parti fesztiválhelyszín – Fotó: Vibe / Facebook
Milyennek látják a Vibe-ot a fesztiválozók?
A fiatalok több mint 50 százaléka visszatérő vendég a Vibe-on, ami az elégedettségüket is mutatja, 91 százaléka azt mondta, hogy tervezi, hogy jövőre is megy a fesztiválra.
A jegyek elővételi lehetősége mindig első helyen áll azok között a szolgáltatások között, amelyekkel a leginkább elégedettek, de rögtön utána következik a fesztivál hangulata. A személyes biztonság érzetével idén kicsit elégedettebbek voltak, a személyes kapcsolatteremtés lehetősége pedig kicsit hátrébb csúszott. A Fashion corner a visszajelzések szerint pozitív irányba változott. Az is kiderült, hogy a nappali programok érdeklik a résztvevőket, igénylik ezeket.
Amivel elégedetlenek, azok az árak, a higiénia és a sátortábor, akárcsak a korábbi években.
Hogyan látja a célközönséget a fesztiváligazgató?
A Vibe-ot eleve magyar diáktalálkozónak szánták és meg is szeretnék ennek tartani, akkor is, ha a gazdasági logika nem ezt diktálná, mondta a beszélgetésen Rés Konrád Gergely.
A résztvevők közül azok költenek többet, akik napijeggyel érkeznek, pontosabban hasonló büdzsével érkezik az is, aki a fesztivál teljes időtartamára jön és az is, aki napijegyet vesz, csak utóbbiak rövidebb idő alatt költik el ezt az összeget, mondta el a fesztiváligazgató. „A fesztivál szervezése szempontjából mindig dilemma, hogy azok, akik bérlettel jönnek, azok a törzsvásárlóink, ők adják a fesztivál alaphangulatát, ők azok, akik korán megveszik a jegyet, és akikre tudunk időben számítani, de ha csak a gazdasági vonzatot nézzük, akkor a napijegyesek drágább jegyet is vesznek és többet is költenek a fesztiválon” – magyarázta.
Rés Konrád Gergely szerint a Vibe sikeresen vette a Covid-járvány utáni akadályokat. Ezek közül az egyik az, hogy átalakultak a zenehallgatási szokások, sokkal gyorsabban jelennek meg és válnak népszerűvé új előadók, a fiatalok pedig inkább előadói trendeket követnek, és nem egy bizonyos zenei stílust. „A legtöbb helyszínén a fesztiválnak ezek keverve vannak, elektronikus zenében és élőzenében is egy színpadon most már megfér akárhány stílus, sokkal inkább azt kell figyelembe vennünk, hogy egy-egy zenekar mennyire népszerű” – fejtette ki.
A másik kihívás, amivel a fesztiválszervezők szembesülnek, az az általános drágulás. 2023-tól 2024-ig az előadók gázsija átlagban 50 százalékkal nőtt, a logisztikai és produkciós költségek emelkedése pedig 10-30 százalék közé tehető, mondta el Rés Konrád Gergely. „Az ilyen mértékű drágulást nem lehet beépíteni a jegyárakba, mert nem érezzük úgy, hogy a fesztiválozók fel tudnák venni ezzel a versenyt. Mindenki arra törekszik, hogy meglegyen az a létszám is, ami szükséges ahhoz, hogy hangulatos legyen a rendezvény. Újra kell gondolják kicsit a fesztiválok, hogy hogyan épülnek fel, reméljük, hogy ez a tendencia most egy kicsit megáll” – mondta.
A fesztivállal kapcsolatos visszajelzések szerinte azt mutatják, hogy jót tett a fesztiválnak a helyszín módosítása. „Sokkal inkább egyben működött a nappali program és a zenei program” – mondta. A sátortáborral és a higiéniával kapcsolatos elégedetlenségek pedig az első két nap kellemetlen, esős időjárási körülményeiből is fakadhatnak, jegyezte meg, megerősítve Geréd Imre felvetését is azzal kapcsolatban, hogy a sátrazás, mint olyan visszaszorulóban van a fesztiválokon. A Vibe résztvevőinek egyébként mintegy 30 százaléka lakott sátorban. „Idén azért nagy hangsúlyt fektettünk arra, hogy kényelmesebb legyen, a szolgáltatások jobbak legyenek, lehessen tisztálkodni könnyebben, a tusolókat többször takarították, öltözők voltak, és sokkal jobb volt a kemping területe is” – szögezte le Rés Konrád Gergely.
A közvélemény-kutatás alkohol- és drogfogyasztásra vonatkozó eredményeire reflektálva a fesztiváligazgató elmondta, hogy a kiskorúak a résztvevők körülbelül 15-20 százalékát teszik ki, 80 százalék pedig egyetemista. „Aki nagykorú, az amikor bulizik, fogyaszt alkoholt is, és ezt nem feltétlenül akarjuk visszaszorítani, a fogyasztás azért fontos tényezője, összerakója egy fesztiválnak. A drogfogyasztásra viszont annál jobban igyekszünk odafigyelni, a hatóságok is egyre jobban odafigyelnek erre, a biztonsági személyzet és a szervezőstáb is részt vesz egy képzésen, hogy minél inkább tudjunk odafigyelni a jelekre, és fel tudjunk lépni. Elég szigorú a beengedésnél és a fesztivál területén is a biztonsági személyzet munkája” – mondta, hozzátéve, hogy emellett a Vibe Koliban igyekeznek ismeretterjesztő előadásokat tartani ebben a témában.
Arra a közönségből érkező kérdésre, hogy Marosvásárhely megfelelő helyszínnek bizonyult-e a Vibe számára, Rés Konrád Gergely azt válaszolta, hogy megközelíthetősége és a Félsziget megszűnése utáni űr pótlása szempontjából mindenképpen, de azért is, mert itt megvan a rendezvényhez a megfelelő politikai támogatottság. „Kiemelkedően fontos, hogy a közösség és a politikai vezetők is támogassák a rendezvényt, többek között ezért is láttuk jónak, hogy Vásárhely mellett legyen a fesztivál, mert a község (Marosszentgyörgy, szerk. megj.) is akarta, a megye is akarta, ezeknek a politikai vezetői is támogatták, és mióta Marosvásárhelynek magyar polgármestere van, azóta nagyon érződik egy erős támogatás a város részéről is” – magyarázta a fesztiváligazgató.
„A gazdasági józan ész talán azt diktálná, hogy az idősebb generációt is bevonzzuk, vagy román zenekarokat is elhívjunk és ezzel bevonzzuk a vásárhelyi románokat is, akik érdeklődnének irántuk. Mi őket szívesen látjuk így is, viszont úgy látjuk, hogy ahhoz, hogy ez a hangulata megmaradjon a fesztiválnak, első körben az egyetemistákra kell építenünk a rendezvényt, és ahhoz, hogy ez a barátságos, kényelmi hangulat megmaradjon, amikor egy fiatal tudja, hogy ha megszólít egy fiú egy lányt, akkor az magyarul szól vissza. Ezt a fesztivált a magyar fiatalokra szabtuk, és azt szeretnénk, ha ez az identitása, ez a hangulata maradjon meg” – válaszolta Rés Konrád Gergely arra a kérdésre, hogy szeretnének-e változtatni a Vibe célközönségén, például az idősebbek vagy a román fiatalok hangsúlyosabb bevonzásával.
Állj ki a szabad sajtóért!
A Transtelex az olvasókból él. És csak az olvasók által élhet túl. Az elmúlt három év bizonyította, hogy van rá igény. Most abban segítsetek, hogy legyen hozzá jövő is. Mert ha nincs szabad sajtó, nem lesz, aki kérdezzen. És ha nem lesz, aki kérdezzen, előbb-utóbb csend lesz, holott tudjuk, a hallgatás nem opció.
