Aggasztja a fiatalokat a drogok és az alkohol terjedése, a céltalanság és az anyagi nehézségek is, a kisebbségi létük veszélybe kerülésétől és a rosszul kormányzó politikusoktól pedig inkább tartanak, mint az Európába irányuló migrációtól vagy a mesterséges intelligenciától, derül ki a Vibe fesztivál résztvevői körében végzett közvélemény-kutatásból.
A kutatást, akárcsak a korábbi években, az YZ Intézet végezte, az eredményeket a Kolozsvári Magyar Napokon, az Ifjúsági Udvarban mutatták be múlt héten. A beszélgetésen a kutatás szakmai vezetőjét, Szabó Júlia szociológust és a Vibe igazgatóját, Rés Konrád Gergelyt Geréd Imre, az YZ Intézet egyik alapítója kérdezte.
A Vibe-on 352 résztvevőt kérdeztek meg és végeztek három fókuszcsoportos beszélgetést is. Az eredmények főleg azokra reprezentatívak, akik bérletet váltottak a fesztiválra, mert este, amikor a napijegyesek jellemzően megérkeznek a helyszínre, már szinte lehetetlen kérdezni, hangsúlyozta Szabó Júlia. A bérletesek teszik ki egyébként a résztvevők több mint 80 százalékát, fűzte hozzá Rés Konrád Gergely.
Kik a Vibe-ozó fiatalok?
Az eredmények alapján a Vibe a városi, jobb anyagi hátterű 20 év körüli magyar fiatalok fesztiválja. Pontosabban: a résztvevők átlagéletkora 2024-ben 21,8 év volt (ez valamivel magasabb az egy évvel korábbinál, akkor 20,4 volt), közel háromnegyedük városban él és csak mintegy 30 százalékuk vidéken, és a megkérdezettek több mint fele olyan családból jön, ahol a havi jövedelem 6000 – 15000 RON között mozog, tíz százalék pedig ennél jobb anyagi háttérrel rendelkezik (ez az adat egyébként torzíthat, mert erre a kérdésre nem mindenki válaszol).
A romániai fiatalok reprezentatív mintájához képest a Vibe résztvevőinek körében közel 25-30 százalékkal felülreprezentáltak a városiak, és felülreprezentáltak az anyagilag jobban szituáltak is, vonta le a következtetést Szabó Júlia.
Bár nőtt az átlagéletkor, a Vibe a résztvevőit tekintve még mindig a legfiatalabb erdélyi fesztivál. Összehasonlításképpen az egykori Félsziget fesztiválon 23-24 év volt az átlagéletkor, az Electric Castle fesztiválon 27,3, az Untoldon pedig 25,9.
Megkérdezték a fesztiválozóktól azt is, hogy mennyit költenek egy átlagos estén és mennyit költenek egy Vibe-os estén. A kettő között nem volt jelentős eltérés: 120 lej, illetve 123 lej volt az átlag.
Mitől félnek és milyennek látják a jövőt?
A felmérés számos olyan adatot is tartalmaz, ami nem kimondottan a Vibe fesztiválra, hanem a fiatalok mindennapjaira, általános preferenciáira, szokásaira, értékrendjére vonatkozik. Ezeket az adatokat nyilván annak figyelembevételével kell értelmezni, hogy jellemzően kik azok a fiatalok, akik részt vesznek a Vibe-on.
A válaszadók félelmei között most is ugyanaz a sorrend, mint az előző két évben, a felkínált opciók közül leginkább attól tartanak, hogy veszélybe kerül a kisebbségi létük, hogy a politikusok rosszul kormányozzák az országot – ez a két félelem hangsúlyosabbá is vált tavaly óta az 1-től 5-ig tartó skálán, 3,5 körül mozog –, illetve a világháborútól, a klímaváltozástól, egy újabb világjárványtól, az Európába irányuló migrációtól és a mesterséges intelligenciától.
A kutatás során arra is rákérdeztek, hogy a fiatalok szerint milyen irányba haladnak a dolgok a romániai magyarság életében, illetve Romániában általában. A többség úgy látja, hogy rossz irányba. A romániai magyarság életét illetően 58 százalék látja így, Romániát illetően pedig 66 százalék.
A személyes életterveikkel kapcsolatban azért többnyire bizakodóak a fiatalok, 2022 óta nőtt azoknak a válaszadóknak az aránya, akik egyértelműen optimistán ítélik meg ezek megvalósulási esélyét (25,9 százalék) és csökkent azoké, akik inkább pesszimistán (10,1 százalék), a többség inkább optimista (62 százalék) és csak 2 százalék az, aki egyértelműen pesszimista a személyes életterveivel kapcsolatban.
Az ifjúság három legégetőbb problémája között a megkérdezetteknek majdnem fele, 47 százaléka említette a drogok, a kábítószerek, illetve az alkohol terjedését, többen, mint a korábbi években. A fókuszcsoportos interjúk pedig visszaigazolták, hogy a fiatalok nagyon könnyen hozzáférnek az iskolákban a kábítószerekhez, drogokhoz, emelte ki Szabó Júlia.
Szintén hangsúlyosabbá vált a korábbinál az anyagi nehézségek, elszegényedés, szegénység problémája, és sokan említették még a legégetőbb problémák között a céltalanságot, illetve a bizonytalanságot, a kiszámíthatatlan jövőt is.
A politika iránti érdeklődés általában minden kutatás szerint alacsony a fiatalok körében, de a tavalyihoz képest elég sokkal, majdnem tíz százalékkal többen, a fiataloknak 42 százaléka jelezte, hogy érdekli őket a politika. Azoktól, akik azt válaszolták, hogy foglalkoztatja őket a politika, megkérdezték azt is, hogy szimpatizálnak-e valamilyen politikai párttal, szervezettel Romániában, illetve Magyarországon. A politika iránt érdeklődők csupán 31 százaléka szimpatizál romániai politikai szervezettel, többségük az RMDSZ-el, és 24 százaléka magyarországi politikai alakulattal, majdnem fele arányban a Fidesszel, ezt követte a Tisza Párt és a Kétfarkú Kutya Párt.
Fotó: Vibe / Facebook
Mit fogyasztanak?
Ami az alkoholfogyasztást illeti, a fiatalok mintegy fele válaszolta azt, hogy alkalmanként iszik alkoholt, 40 százaléka valamilyen rendszerességgel, hetente egyszer vagy többször, és csupán hat százaléka mondta, hogy egyáltalán nem fogyaszt alkoholt. 2022-ben egyébként 53,6 százalék válaszolta, hogy rendszeresen fogyaszt alkoholt, 2023-ban ez 44,8 százalékra mérséklődött.
Rákérdeztek a dohányzásra, elektromos cigarettára, külön az Elf Barra és a Vape-re is, és kiderült, hogy még mindig a hagyományos dohányzás a legnépszerűbb, körülbelül 40 százaléka a fiataloknak rendszeresen, naponta vagy hetente dohányzik.
A megkérdezettek 65 százalékának van olyan ismerőse, aki kipróbált már drogot, kábítószert, és 30 százalék válaszolta azt, hogy kipróbálta maga is.
Elmosódtak a szubkultúrák közötti határok
Mint kiderült, a fiatalok elsősorban most a sláger-, pop- és könnyűzenét kedvelik, utána jön a drum & bass, a rap és az elektronikus zene, a rock pedig az 5. helyen áll. A Félsziget-fesztiválon még a rock és a drum & bass volt az első, idézte fel Szabó Júlia.
Mint mondta, az interjúkban is előjött, hogy mind kulturálisan, mind zeneileg a fiatalok mindenevőkké váltak, ami azt jelenti, hogy többféle zenei stílust el tudnak fogadni, a szubkulturális határok feloldódtak.
A Maros-parti fesztiválhelyszín – Fotó: Vibe / Facebook
Milyennek látják a Vibe-ot a fesztiválozók?
A fiatalok több mint 50 százaléka visszatérő vendég a Vibe-on, ami az elégedettségüket is mutatja, 91 százaléka azt mondta, hogy tervezi, hogy jövőre is megy a fesztiválra.
A jegyek elővételi lehetősége mindig első helyen áll azok között a szolgáltatások között, amelyekkel a leginkább elégedettek, de rögtön utána következik a fesztivál hangulata. A személyes biztonság érzetével idén kicsit elégedettebbek voltak, a személyes kapcsolatteremtés lehetősége pedig kicsit hátrébb csúszott. A Fashion corner a visszajelzések szerint pozitív irányba változott. Az is kiderült, hogy a nappali programok érdeklik a résztvevőket, igénylik ezeket.
Amivel elégedetlenek, azok az árak, a higiénia és a sátortábor, akárcsak a korábbi években.
Hogyan látja a célközönséget a fesztiváligazgató?
A Vibe-ot eleve magyar diáktalálkozónak szánták és meg is szeretnék ennek tartani, akkor is, ha a gazdasági logika nem ezt diktálná, mondta a beszélgetésen Rés Konrád Gergely.
A résztvevők közül azok költenek többet, akik napijeggyel érkeznek, pontosabban hasonló büdzsével érkezik az is, aki a fesztivál teljes időtartamára jön és az is, aki napijegyet vesz, csak utóbbiak rövidebb idő alatt költik el ezt az összeget, mondta el a fesztiváligazgató. „A fesztivál szervezése szempontjából mindig dilemma, hogy azok, akik bérlettel jönnek, azok a törzsvásárlóink, ők adják a fesztivál alaphangulatát, ők azok, akik korán megveszik a jegyet, és akikre tudunk időben számítani, de ha csak a gazdasági vonzatot nézzük, akkor a napijegyesek drágább jegyet is vesznek és többet is költenek a fesztiválon” – magyarázta.
Rés Konrád Gergely szerint a Vibe sikeresen vette a Covid-járvány utáni akadályokat. Ezek közül az egyik az, hogy átalakultak a zenehallgatási szokások, sokkal gyorsabban jelennek meg és válnak népszerűvé új előadók, a fiatalok pedig inkább előadói trendeket követnek, és nem egy bizonyos zenei stílust. „A legtöbb helyszínén a fesztiválnak ezek keverve vannak, elektronikus zenében és élőzenében is egy színpadon most már megfér akárhány stílus, sokkal inkább azt kell figyelembe vennünk, hogy egy-egy zenekar mennyire népszerű” – fejtette ki.
A másik kihívás, amivel a fesztiválszervezők szembesülnek, az az általános drágulás. 2023-tól 2024-ig az előadók gázsija átlagban 50 százalékkal nőtt, a logisztikai és produkciós költségek emelkedése pedig 10-30 százalék közé tehető, mondta el Rés Konrád Gergely. „Az ilyen mértékű drágulást nem lehet beépíteni a jegyárakba, mert nem érezzük úgy, hogy a fesztiválozók fel tudnák venni ezzel a versenyt. Mindenki arra törekszik, hogy meglegyen az a létszám is, ami szükséges ahhoz, hogy hangulatos legyen a rendezvény. Újra kell gondolják kicsit a fesztiválok, hogy hogyan épülnek fel, reméljük, hogy ez a tendencia most egy kicsit megáll” – mondta.
A fesztivállal kapcsolatos visszajelzések szerinte azt mutatják, hogy jót tett a fesztiválnak a helyszín módosítása. „Sokkal inkább egyben működött a nappali program és a zenei program” – mondta. A sátortáborral és a higiéniával kapcsolatos elégedetlenségek pedig az első két nap kellemetlen, esős időjárási körülményeiből is fakadhatnak, jegyezte meg, megerősítve Geréd Imre felvetését is azzal kapcsolatban, hogy a sátrazás, mint olyan visszaszorulóban van a fesztiválokon. A Vibe résztvevőinek egyébként mintegy 30 százaléka lakott sátorban. „Idén azért nagy hangsúlyt fektettünk arra, hogy kényelmesebb legyen, a szolgáltatások jobbak legyenek, lehessen tisztálkodni könnyebben, a tusolókat többször takarították, öltözők voltak, és sokkal jobb volt a kemping területe is” – szögezte le Rés Konrád Gergely.
A közvélemény-kutatás alkohol- és drogfogyasztásra vonatkozó eredményeire reflektálva a fesztiváligazgató elmondta, hogy a kiskorúak a résztvevők körülbelül 15-20 százalékát teszik ki, 80 százalék pedig egyetemista. „Aki nagykorú, az amikor bulizik, fogyaszt alkoholt is, és ezt nem feltétlenül akarjuk visszaszorítani, a fogyasztás azért fontos tényezője, összerakója egy fesztiválnak. A drogfogyasztásra viszont annál jobban igyekszünk odafigyelni, a hatóságok is egyre jobban odafigyelnek erre, a biztonsági személyzet és a szervezőstáb is részt vesz egy képzésen, hogy minél inkább tudjunk odafigyelni a jelekre, és fel tudjunk lépni. Elég szigorú a beengedésnél és a fesztivál területén is a biztonsági személyzet munkája” – mondta, hozzátéve, hogy emellett a Vibe Koliban igyekeznek ismeretterjesztő előadásokat tartani ebben a témában.
Arra a közönségből érkező kérdésre, hogy Marosvásárhely megfelelő helyszínnek bizonyult-e a Vibe számára, Rés Konrád Gergely azt válaszolta, hogy megközelíthetősége és a Félsziget megszűnése utáni űr pótlása szempontjából mindenképpen, de azért is, mert itt megvan a rendezvényhez a megfelelő politikai támogatottság. „Kiemelkedően fontos, hogy a közösség és a politikai vezetők is támogassák a rendezvényt, többek között ezért is láttuk jónak, hogy Vásárhely mellett legyen a fesztivál, mert a község (Marosszentgyörgy, szerk. megj.) is akarta, a megye is akarta, ezeknek a politikai vezetői is támogatták, és mióta Marosvásárhelynek magyar polgármestere van, azóta nagyon érződik egy erős támogatás a város részéről is” – magyarázta a fesztiváligazgató.
„A gazdasági józan ész talán azt diktálná, hogy az idősebb generációt is bevonzzuk, vagy román zenekarokat is elhívjunk és ezzel bevonzzuk a vásárhelyi románokat is, akik érdeklődnének irántuk. Mi őket szívesen látjuk így is, viszont úgy látjuk, hogy ahhoz, hogy ez a hangulata megmaradjon a fesztiválnak, első körben az egyetemistákra kell építenünk a rendezvényt, és ahhoz, hogy ez a barátságos, kényelmi hangulat megmaradjon, amikor egy fiatal tudja, hogy ha megszólít egy fiú egy lányt, akkor az magyarul szól vissza. Ezt a fesztivált a magyar fiatalokra szabtuk, és azt szeretnénk, ha ez az identitása, ez a hangulata maradjon meg” – válaszolta Rés Konrád Gergely arra a kérdésre, hogy szeretnének-e változtatni a Vibe célközönségén, például az idősebbek vagy a román fiatalok hangsúlyosabb bevonzásával.
Adó 3,5%: ne hagyd az államnál!
Köszönjük, ha idén adód 3,5%-ával a Transtelex Média Egyesületet támogatod! A felajánlás mindössze néhány percet vesz igénybe oldalunkon, és óriási segítséget jelent számunkra.
