Egyed Ákos történész Kincses Kolozsvárért-díjat kapott

Hétfőn este a Kolozsvári Magyar Operában rendezett ünnepélyes nyitógálával hivatalosan is elkezdődött a 15. Kolozsvári Magyar Napok. A szervező Kincses Kolozsvár Egyesület a gálán igyekszik minden évben ráirányítani a figyelmet Erdély és Kolozsvár egy-egy kiemelkedő életművére. Ennek megfelelően idén a Kincses Kolozsvárért-díjat az idén 95 éves Egyed Ákos történész kapta a magyar történettudomány területén kifejtett kiemelkedő tevékenységéért, valamint fáradhatatlan közösség- és tudományszervező munkásságáért.

A neki címzett laudációjában Sipos Gábor, az Erdélyi Múzeum-Egyesület alelnöke elmondta: Egyed Ákos több egymásba fonódó ágon futó kutatásainak egyik kiemelendő része az újkori Erdély gazdaság- és társadalomtörténete, valamint nagyívű tanulmányokban foglalta össze az erdélyi jobbágyfelszabadítás következményeit is. „Egyed Ákos másik nagy munkaterülete a székely múlt: a háromszéki születésű, Sepsiszentgyörgyön érettségizett történész otthonról hozta a Székelyföld története iránti érdeklődését. Több tanulmányban, sőt vaskos monográfiákban foglalta össze az egykori határőrvidék történetét, hangsúlyosan kapcsolódva az 1848–49-es szabadságharc eseményeinek bemutatásához. 2016-ban a háromkötetes Székelyföld története koronázta meg addigi munkáját, s e nagy vállalkozásban oroszlánrészt vállalt szerzőként és szerkesztőként egyaránt” – idézte fel Sipos.

Egyed Ákos a Székely Mikó Kollégium egykori diákjaként nemcsak a nagy alapító életművét kutatta, hanem az 1990-ben tevékenységét újrakezdő Erdélyi Múzeum-Egyesületben is fontos szerepet vállalt, először a bölcsész szakosztály elnöke volt, majd nyolc évig az elnöki tisztséget viselte. A díjjal járó emlékplakettet Egyed Ákos a Kolozsvári Magyar Opera színpadán, családja körében vette át.

A Kolozsvári Magyar Napok szervezőinek tájékoztatása szerint a megnyitón felszólaló Gergely Balázs eredeti szakmájától, a régészettől kölcsönvett példával szemléltette a fesztivált. „Az elmúlt tizenöt év, az a tizenöt színes réteg, amelyet a Magyar Napok idei logója is szimbolizál, és amely nem tökéletes, nem mérnöki pontossággal megrajzolt, néha kicsit esetleges, de sokszínű és a miénk, hiszen mi vagyunk benne, a mi életünk és a mi közösségünk kisugárzása, mindez egy jövőbeli régésznek minden bizonnyal meg fogja könnyíteni a munkáját. Azok a nyomok és kulturális rétegek, amelyeket mi – ma élő kolozsvári magyarok – hagyunk itt a kincses város történetében, jelezni fogják: a 21. század első évszázadának első évtizedeiben, itt, Kolozsváron, Erdély fővárosában és Erdélyben egy erős, semmivel sem összetéveszthető és virágzó, színes és magyar kulturális élet volt – és remélhetőleg lesz is” – mondta Gergely Balázs.

Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke pedig a magyar napok keretet adó jellegét emelte, hogy rendet teremet, keretbe foglalja a mindennapi életünk menetét, és jelzi a múló idő ritmusát. „Van pár dátum, amit már az év elején pirossal szoktam én is beírni a naptárba. Jó ideje ezek közé tartozik a Kolozsvári Magyar Napok megnyitójának az időpontja is” – idézik a szervezők Kelemen Hunort.

Az ünnepélyes nyitógálát a Magyar Állami Népi Együttes Nagyvárosi vándorok című produkciója zárta.