Politico: Az EP-választás a helyi politikai viszonyok tesztje

Az EU-s polgárok többsége nem látja át az európai parlamenti választások tétjét, és ha egyáltalán elmegy szavazni – a legutóbbi, 2019-es 50,7 százalékos részvételi arány rekordmagasnak számít –, akkor a helyi problémákra adott válaszok függvényében voksol egyik pártra vagy a másikra, állapította meg a Politico. A lap országonként elemezte az EP-választások fő témáit és a vezető pártok stratégiáit, amelyeket a kelet-közép-európai régió és a nyugati régió tagállamai közül is sok helyen a szélsőjobb határoz meg.

Romániában a helyi problémák – a lakhatási válság vagy a városvezetésben uralkodó korrupció – homályosítják el az európai kérdéseket, miután a két választást egyszerre szervezik meg, emelte ki a lap. A Politico szerint ugyanakkor a Szociáldemokrata Párt és a Nemzeti Liberális Párt közös listaállítása, amellyel a szélsőjobb Románok Egyesüléséért Szövetség esélyeit akarták minimalizálni, valószínűleg nem pont úgy sül majd el, ahogy azt a két kormányzó párt elképzelte: a szavazóbázisuk ugyanis nem szívesen üti a pecsétjét az ellenfél jelöltjeire, ez pedig növelheti a Mentsétek Meg Romániát Szövetség és a REPER esélyeit.

Magyarországon izgalmas EP-választások elé nézünk, mert ez lesz a tesztje annak, hogy milyen eredményt érhet el az új ellenzéki arc, Magyar Péter, és mennyire sikerül becsatornáznia a kormányellenes szavazókat. A Politico elemzése szerint azt, hogy Magyar hogyan viszonyul az EU-hoz, homály fedi. Ha viszont pártjának, a Tisztelet és Szabadság Pártnak sikerül elnyernie a szavazatoknak legalább a 20 százalékát, akkor hiteles kihívója lehet a Fidesznek a továbbiakban.

Szlovákiában a Robert Fico miniszterelnök elleni merénylet határozza meg a választások kimenetelét, a kormányzó SMER-SD párt eredményeit várhatóan erősítik a szimpátiaszavazatok. Csehországban a szélsőjobbnak sikerült a bevándorlást a kampány fő témájává tenni, miközben az országba irányuló migráció tavaly csökkent, és a nagyobb pártok már egyetértenek abban, hogy az EU nemrég elfogadott menekültügyi és migrációs paktumát – amely még nem lépett hatályba – meg kell reformálni. Sokan aggódnak ugyanakkor a kipufogógáz-kibocsátásra vonatkozó Euro 7-es uniós szabályok miatt is, az országban ugyanis az autóipar fontos szerepet játszik.

Bulgáriában Deljan Peevszki oligarcha, a Mozgalom a Jogokért és Szabadságokért párt az Egyesült Államokban és az Egyesült Királyságban szankciókkal sújtott elnöke uralja az európai uniós választások előtti kampányt. A viták nagy része ellenfeleinek azon vádjairól szólt, hogy befolyással bír a bíróságokra és a biztonsági szolgálatokra. Sokan benne látják a működésképtelen, árnyékoligarchák, kémek és bűnbandák uralt demokrácia jelképét, miközben Peevszki a bírák és a biztonsági szolgálatok védelmezőjeként tünteti fel magát, és ragaszkodik ahhoz, hogy az országot EU- és NATO-barát útra tereli.

Ausztriában a kormányzó Osztrák Néppártot az elmúlt években korrupciós botrányok sújtották, és a választókat elkeseríti, hogy a kormány képtelen kordában tartani az inflációt, ráadásul a népszerűtlen járványügyi intézkedések és a bevándorlással kapcsolatos aggodalmak miatt sem áll jól a szénája. A Politico szerint az Osztrák Néppárt szavazóinak egy részét a szélsőjobboldali Szabadságpárt nyerheti el, amely kampányszlogeneiben az EU-t hibáztatja mindenért.

Németországban a Szociáldemokrata Pártból, a liberális Német Szabaddemokrata Pártból és a Zöldekből álló törékeny kormánykoalíció tesztje lesz az EP-választás. A különböző frakciókat leginkább Németország ukrajnai háborúban betöltött szerepe osztja meg, a szociáldemokraták az óvatos, béketárgyalásokat sürgető kancellár mögé sorakoztak fel, miközben a liberálisok a tétova fegyverszállítmányokra panaszkodnak. A bevándorlás és az ország menekültpolitikája szintén örökzöld témák, amelyek a szélsőjobboldali Alternatíva Németországért malmára hajtották a vizet, de a vezető jelöltjük, Maximilian Krah körül kialakult botránysorozat alááshatja a párt teljesítményét.

Franciaországban egyre inkább a szélsőjobboldali Nemzeti Tömörülés vezető jelöltje, Jordan Bardella határozza meg az EP-választások előtti kampány témáit a Macron kormányát érintő olyan rossz hírek közepette, mint a hiánycélok teljesítésének elmulasztása vagy a Franciaországban és Új-Kaledóniában történt erőszakos incidensek, a Macron-féle Reneszánsz párt csúcsjelöltjének, Valerie Heyernek így nem volt könnyű dolga. Az EP-választások tétje a Politico szerint mindkét tábor számára nagy: Marine Le Pen lendületet akar a 2027-es elnökválasztás előtt, Emmanuel Macron pedig azt, hogy addig is kormányozhasson.

Az olaszországi pártok új szlogenek és kampánystratégiák kipróbálására használják az EP-választásokat, áll a gyorselemzésben. Az Olasz Testvérek párt Giorgia Meloni miniszterelnök kultuszát erősíti, a politikus úgy állt pártja EP-választási jelöltlistájának élére, hogy nem áll szándékában EP-képviselői mandátumot vállalni. A Matteo Salvini vezette Liga olyan klasszikusokkal kampányol, hogy Brüsszel tücsökevésre, burkaviselésre kötelezi az EU polgárait, sőt, mindenkit várandós Jézussá változtat. A Forza Italia továbbra is Berlusconival töltötte meg a plakátait, a balközép Demokrata Párt pedig a Politico szerint biztos kudarcra van ítélve az arcok nélküli, túl általános témákat felvető kampányával.

A spanyolországi európai uniós választások Pedro Sánchez szocialista miniszterelnökről szóló népszavazásnak ígérkeznek. A választásra alig egy héttel azután kerül sor, hogy a spanyol parlament jóváhagyta a Sánchez kormánya által a katalán szeparatistáknak adott sokat vitatott amnesztiát, ami várhatóan szavazatokat hoz Sánchez pártjának Katalóniában, az ország többi részén viszont csökkentheti az esélyeit. Az elmúlt hetekben ugyanakkor a spanyol miniszterelnök és argentin hivatali kollégája, Javier Milei között konfliktus alakult ki, amelyet Sánchez a baloldali szavazók mozgósítására próbál felhasználni, de ez a szélsőjobboldali támogatókat is mozgósíthatja, írja a Politico.