A romániai fiatalok között az AUR a legnépszerűbb párt

A romániai fiatalok körében a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) a legnépszerűbb párt – írja a Hotnews az IRES közvélemény-kutató felmérésére hivatkozva. A Fiatalok szavaznak szervezet kezdeményezésére készült felmérés számai egyelőre nem ismertek, azokat csak április 3-án készülnek nyilvánosságra hozni a parlamentben, de a sorrendet már közölték. Az AUR után a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) következik majd a Nemzeti Liberális Párt (PNL).

„Ez a rendszerellenes szavazás nem újdonság, már 2019-2020-ban is létezett, akkor az USR profitált belőle, amely akkor újnak számított. Megragadták a társadalomban azt az érzést, hogy nem akarjuk többé, elegünk van belőlük” – kommentálta az eredményeket a Hotnewsnak Răzvan Petri, a Politică la Minut oldal és a Demokráciáért és a Jó Kormányzásért Központ egyik alapítója, aki a Fiatalok szavaznak kezdeményezésen keresztül próbálják rávenni a fiatalokat a szavazáson való részvételre.

Petri szerint a világjárvány alatt George Simionnak és az AUR-nak sikerült az akkori rendszerellenes érzést megragadnia, és több fiatalt megnyerni vele, mint bármelyik másik párt. Szerinte akkor a hagyományos pártok „a szélsőségesek karjaiban hagyták a fiatalokat”, mert semmilyen módon nem mérsékelték a válságnak a fiatalokra gyakorolt hatását. Nem voltak felkészülve a sérülékeny társadalmi kategóriák radikalizálódására. Márpedig a világjárvány nagymértékben érintette a fiatalokat.

Vlad Adamescu, a Politică la Minut oldal és a Demokráciáért és a Jó Kormányzásért Központ másik alapítója szerint a romániai fiatalok azok felé a pártok vagy jelöltek felé fordulnak, akik elit- és establishment-ellenes diskurzust folytatnak, függetlenül attól, hogy ez a diskurzus milyen formát ölt, hogy inkább Európa-párti vagy inkább Európa Unió-ellenes. Adamescu szerint a mostani választási koalíció pedig csak fokozza az anti-érzést, mert azt az érzést erősíti, hogy a két nagy párt között nincs különbség.

Ugyanakkor a felmérés több más részletét nyilvánosságra hozták már. Ebből nem meglepő módon az derül ki, hogy a romániai fiatalok nem bíznak az ország vezetőiben. A megkérdezettek 95 százaléka állította, hogy nem bízik a romániai politikai pártokban. Más intézményekhez és szervezetekhez képest a pártokkal szembeni bizalmatlanság a legmagasabb az országban. A parlamenttel és a kormánnyal szemben a megkérdezettek 90 százaléka bizalmatlan, az elnökkel szemben 88 százalékuk, a sajtóval szemben 86 százalékuk, míg a rendőrséggel szemben 59 százalékuk.

A megkérdezett 18-35 év között fiatalok az egyetemi közegben bíznak a leginkább (56 százalék), majd az Európai Unió következik a rangsorban (51 százalék), a hadsereg és a NATO (50 százalék), majd az egyház (47 százalék).

Ezek után talán nem meglepő, hogy a fiatalok többsége azt válaszolta, szavazáskor „a legkisebb rossz”-ra ütik a pecsétet. 41 százalékuk mondta azt, hogy eszerint szavaz. 39 százaléknak a jelölt személye meghatározó a szavazásnál, míg 38 százalék a jelöltet támogató párt alapján dönt.

„Romániában a politika nagyon személyre szabott, az emberek számítanak. Sokkal kevésbé számít a párt ideológiája és sokkal kevésbé a párt vagy a jelölt választási programja. 80 százalékuk azt mondja, hogy nem veszi figyelembe a párt választási programját, amikor szavaz, és éppen azért nem veszi figyelembe, mert a pártok sem veszik figyelembe a saját ideológiájukat és az általuk javasolt politikai programot. Ezeket általában az utolsó pillanatban írják meg, és épp nyilvánosságra hozzák, hogy kipipálhassák” – magyarázta Vlad Adamescu.

A felmérésből az derül ki, hogy a megkérdezett fiatalok csaknem 68 százaléka gondolja úgy, hogy rossz irányba halad az ország. A válaszadók többségének az idei év legfontosabb választása az elnökválasztás, a megkérdezettek 36 százaléka nevezte meg ezt. Majd a parlamenti (24 százalék), a helyhatósági (20 százalék) és az EP-választások (8 százalék) következnek. A 63 százalékuk azt is kijelentette, hogy biztosan részt vesz majd az elnökválasztáson.

Adamescu szerint észrevehető az ellentmondás az államelnök alkotmányos jogköre és a társadalomban betöltött szerepe között. Az elnök szerepét sokkal jelentősebbnek érzékelik, mint a hatásköre azt lehetővé teszi.

A megkérdezett fiatalok 37 százaléka állította, hogy egyáltalán nem bízik a romániai demokráciában. Igaz, a felmérésből az is kiderül, hogy a romániai fiatalok 72 százalékát egyáltalán nem, vagy csak kis mértékben érdekli a romániai politikai élet, és csupán 27 százalékuk érdeklődik iránta valamilyen mértékben.

A megkérdezettek 42 százaléka válaszolta azt, hogy a közösségi oldalakról (Facebook, Instagram, TikTok, Whatsapp, Telegram stb.) tájékozódik a közélet eseményeiről. További 27 százalék mondta azt, hogy az online sajtóból informálódik, míg 18 százalék a tévéből tájékozódik.

„Az állami intézmények nem úgy vannak jelen a közösségi médiában, ahogyan kellene, nem rövid, magyarázó jellegű információkkal szólítják meg a fiatalokat, hogy segítsék őket a döntéshozatalban, hogy növeljék az önbizalmukat, hanem továbbra is szájbarágós sajtóközleményeken, sajtótájékoztatókon keresztül kommunikálnak” – mondta Petri.