Kossuth-díjat kapott Visky András

A nemzeti ünnep alkalmából az „értékes dramaturgi tevékenysége és írásművészete, különösen a diktatúra megaláztatásai közepette hitben megélt szeretet erejét, a megingathatatlan emberi tartás és a magyar identitás megőrzését például állító remekműve, a Kitelepítés című regénye elismeréseként” Kossuth-díjat kapott Visky András író, a Kolozsvári Állami Magyar Színház dramaturgja, művészeti aligazgatója, a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia rendes tagja, a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem Színház és Televízió Karának docense – írja az MTI.

Visky András 1957. április 13-án született Marosvásárhelyen. Református lelkész édesapját 1958-ban 22 év börtönbüntetésre ítélte a kommunista vezetés, ebből hat évet le is töltött. A családot kényszertáborba internálták, ahonnan csak 1964-ben térhettek haza. 1982-ben Temesváron diplomázott, majd gépészmérnökként dolgozott. 1989-től a Korunk szerkesztője, 1999-től 2009-ig a Koinónia Könyvkiadó igazgatója és főszerkesztője volt. 1990-től a Kolozsvári Állami Magyar Színház dramaturgja, 2008-tól művészeti aligazgatója. 1990-92-ben a marosvásárhelyi Szentgyörgyi István Színművészeti Főiskolán tanított, 1998-tól a kolozsvári Babes-Bolyai Egyetem színháztudományi tanszékén tanít, 2023-tól egyetemi tanár.

1976 óta publikál verseket, esszéket, kritikákat, prózát, színházelméleti írásokat, darabjait magyar, európai és amerikai színházak tartják műsoron. Számos rangos díj birtokosa, többek között 2009-ben József Attila-díjas lett. 2022-ben megjelent Kitelepítés című regényéért megkapta az MMA könyv nívódíját, az Artisjus, valamint a legjobb első prózakötetes írónak járó 2023-as Margó-díjat.

Idén a Kossuth-nagydíjat a székelyudvarhelyi születésű Eötvös Péter zeneszerző kapta

A Magyar Szent István Renddel kitüntetett, Kossuth-díjas zeneszerző, karmester, zenepedagógus a különféle hangszeres műfajok mellett az operairodalmat is kiemelkedő alkotásokkal gazdagító művészete, a magyar klasszikus zene nemzetközi rangját növelő és a kortárs zene tolmácsolása terén is példaadó karmesteri tevékenysége, korszakos jelentőségű életműve elismeréseként érdemelte ki a nagydíjat.

Eötvös Péter 1944. január 2-án született Székelyudvarhelyen. Tizennégy évesen felvették a különleges tehetségek csoportjába a Zeneakadémiára, ahol zeneszerzést tanult, majd Kölnben karmesteri diplomát szerzett. 1963 és 1971 között film- és színházi zenéket komponált. 1968 és 1976 között a kölni Stockhausen Ensemble tagja, 1978 és 1991 között a Pierre Boulez által alapított Ensemble InterContemporain művészeti igazgatója volt. Karmesterként a világ legnagyobb zenekarait dirigálta, első vendégkarmestere volt a Budapesti Fesztiválzenekarnak és a Nemzeti Filharmonikus Zenekarnak. A leghíresebb operaházakban és a világ legjelentősebb fesztiváljain vezényelt.

1991-ben megalapította a Nemzetközi Eötvös Intézet Alapítványt, majd 2004-ben az Eötvös Péter Kortárs Zenei Alapítványt. Évek óta szervez nemzetközi mesterkurzust karmestereknek és zeneszerzőknek. Művei több nemzetközi díjat nyertek. Operáinak alapanyagát irodalmi művek szolgáltatják. Legutóbbi, Valuska című első magyar nyelvű operája Krasznahorkai László Az ellenállás melankóliája című regényéből készült. Számos vokális, zenekari és hangszeres versenyművet is jegyez.

Munkássága elismeréseként a többi közt 2002-ben Kossuth-, 2017-ben Prima Primissima díjban részesült. 2015-ben a legmagasabb magyar állami kitüntetést, a Magyar Szent István Rendet vehette át. Cannes-ban megkapta a MIDEM zenei fesztivál legjobb élő zeneszerzőnek járó életműdíját (2004), Németországban Goethe-éremmel tüntették ki (2018), elnyerte a spanyol BBVA Frontiers of Knowledge Award díjat (2020), s megkapta a francia Művészet és Irodalmi Érdemrendet.

Visky Andráson kívül a nemzeti ünnep alkalmából Kossuth-díjat kapott még Bretz Gábor operaénekes, Cakó Ferenc grafikus, Mandoki Leslie zenész, Salamin Ferenc építész, Szűcs Miklós TUI építész, Tolcsvay László zenész, Trill Zsolt színész, Takács-Nagy Gábor hegedűművész, Vashegyi György karmester, Zsuráfszkyné Vincze Zsuzsa koreográfus, illetve a Misztrál együttes.

Széchenyi-díjat kapott Pávai István népzenekutató

A székelyudvarhelyi születésű Martin György- és Szabolcsi Bence-díjas népzenekutató a magyar hangszeres népzene kutatása terén végzett kiemelkedő munkája, a hagyományos népi kultúra megismertetését is szolgáló, példaértékű szakmai tevékenysége elismeréseként kapta meg a díjat.

Pávai István 1951. december 10-én született Székelyudvarhelyen. 1976-ban végzett a kolozsvári Gheorghe Dima Zeneakadémia zenetudományi szakán, 2005-ben a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen zenetudományokból PhD fokozatot szerzett. A Magyar Tudományos Akadémia köztestületi tagja, 2023 óta a Magyar Művészeti Akadémia levelező tagja.

1981-től volt a marosvásárhelyi Maros Művészegyüttes művészeti titkára, 1990 és 1994 között a Marosvásárhelyi Rádiónál zenei szerkesztő, emellett a sepsiszentgyörgyi Háromszék Táncegyüttes szakmai tanácsadója. 1994-től a budapesti Néprajzi Múzeum főmuzeológusa, 1998-tól a Magyar Állami Népi Együttes Hagyományőrző Műhelyének vezetője, 2001 és 2016 között a Hagyományok Háza Folklórdokumentációs Könyvtár és Archívum alapító vezetője, 2017 és 2022 között a Hagyományok Háza Folklórdokumentációs Fejlesztési Osztályának vezetője volt. A Hagyományok Háza címzetes igazgatója, tudományos főmunkatárs, a Magyar Zenetudományi és Zenekritikai Társaság tagja. 1998-tól a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem óraadó tanára, 2008-tól adjunktusa, 2013-tól docense, 2018-tól 2021-ig habilitált egyetemi tanára volt, az intézmény nyugalmazott egyetemi tanára.

Kutatási területe a népi tánczene, népzenei dialektológia, interetnikus kapcsolatok, kutatástörténet, forráskritika, kulturális identitás, folklorizmus, folklór-dokumentumok digitális archiválása. A Kárpát-medence több mint 350 településen végzett terepkutatást, számos hangzó kiadványt állított össze.

Március 15-e alkalmából ugyanakkor több más erdélyi (vagy erdélyi származású) alkotót is kitüntettek

A Magyar Arany Érdemkereszt polgári tagozat kitüntetésben részesült:

• Antal József, az Udvarhely Néptáncműhely táncművésze, koreográfusa és
• Lőwey Lilla nyugalmazott pedagógus, helytörténész, irodalmi szerkesztő, irodalomkutató.

A nemzeti identitás erősödését elősegítő kiemelkedő teljesítménye elismeréseként Sára Sándor-díjban részesült:

• Püsök Botond filmrendező.

Kiemelkedő újságírói tevékenysége elismeréseként Táncsics Mihály-díjat kapott:

• Ugron Zsolna.

Ugyanakkor kiemelkedő színészi tevékenysége elismeréseként Jászai Mari-díjat vehetett át:

• Panek Kati, a Kolozsvári Állami Magyar Színház nyugalmazott színművésze.

József Attila-díjban részesült:

• a székelyudvarhelyi Bálint Tamás költő, író, lapszerkesztő és
• Szávai Géza író, műfordító, kritikus, a PONT kiadó főszerkesztője.

Kiemelkedő történeti irodalmi tevékenysége elismeréseként Herczeg Ferenc-díjban részesült:

• a dicsőszentmártoni születésű Pataki Tamás író.

Iparművészeti, ipari tervezőművészeti tevékenysége elismeréseként Ferenczy Noémi-díjat kapott:

• Elekes Gyula zománcművész, a székelyudvarhelyi Művelődési Ház korábbi igazgatója.

A Magyar Érdemrend parancsnoki keresztje a csillaggal polgári tagozat kitüntetést kapta:

• Nagy Elek, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a magyar gazdasági életben betöltött kiemelkedő szerepe, valamint az erdélyi magyar kultúra és közösség támogatása iránt különösen elhivatott, sokrétű tevékenysége elismeréseként.

A Magyar Érdemrend lovagkereszt polgári tagozat kitüntetést vette át:

• Lakatos Mihály József Attila-díjas költő, író, műfordító.

Magyarország Babérkoszorúja díjat kapta meg:

• Farkas Wellmann Endre József Attila-díjas költő, a Magyar PEN Club alelnöke, a Helyőrség.ma kortárs irodalmi és művészeti portál főszerkesztője.