Iparág épült a romániai visszahonosításra is, 3500 euróért bárkinek besszarábiai nagymamája lehet

3500 euró körüli összegért könnyített eljárással megszerezheti a román állampolgárságot olyan ukrajnai, oroszországi, moldovai vagy akár fehéroroszországi lakos is, akinek nincsenek román felmenői, nem beszéli a nyelvet és nem is él Romániában, derül ki a Hotnews.ro cikkéből.

A lap szerint az egykori Szovjetunióhoz tartozó államok területén élők közül nagyon sokan szereztek EU-s állampolgárságot törvényszegő módon, egész iparág épült ki erre, akárcsak a magyarországi visszahonosításra, amint arról a 2000-es évek közepén a magyar sajtó beszámolt. Míg tavasszal az Orosz Föderációhoz tartozó Baskír Köztársaságban működő állampolgárság-gyárról írtak, ahol 7500 euróért lehetett besszarábiai felmenőkhöz és így román útlevélhez jutni, a Hotnews újságírói most a hasonló ukrajnai iparág működését tárták fel.

A román állampolgárság megszerzését szabályozó törvény 11. paragrafusa szerint jár a román állampolgárság azoknak, akik 1940 előtt Romániához tartozó területeket, azaz Besszarábiában vagy Észak-Bukovinában születtek, vagy az ilyen személyek legtöbb harmadfokú leszármazottai. Ilyen módon ráadásul egyszerűsített eljárással lehet megkapni a román állampolgárságot, nem szükséges a román nyelv ismerete és az sem, hogy az illető Románia területén éljen.

A Kijevben élő Olesza – valójában a Hotnews magát ukrán állampolgárnak kiadó újságírója – több olyan szolgáltatást is talált az interneten, amely segít a román állampolgárság megszerzésében olyanoknak, akik valójában arra nem lennének jogosultak. Ilyen a Yourimmigrate.com és az International Business, mindkét weboldalon szerepel egyébként romániai székhely és telefonszám is.

Az álnéven bemutatkozó újságíró érdeklődésére mindkét weboldal munkatársa vázolta a román állampolgárság megszerzésének menetét, amely a következő recept szerint működik: az igénylőtől megkapják az 1940 előtt született felmenők születési bizonyítványát, majd észak-bukovinai vagy besszarábiai archívumokhoz fordulnak, információkat igényelve a megadott felmenőkről. A válasz rendszerint az, hogy az 1940 előtti adatok elvesztek, de az is előfordul, hogy találnak ugyanolyan nevű személyt, nyilván más születési dátummal. Ilyen esetben egyszerűen kérvényezni lehet az adatok pótlását vagy javítását, a megfelelőre kozmetikázott adatok alapján pedig az ukrán hatóságok új születési bizonyítványt állítanak ki. A román hatóságok a hivatalos dokumentum valóságtartalmát nem ellenőrzik, így odaítélik az állampolgárságot.

Az egykori Romániához tartozó területeken született felmenőkkel ellátott igénylőnek ezután már csak a román nyelvű eskütételen kell átesnie, amit Románia ukrajnai diplomáciai képviseletei is lebonyolíthatnak. Az illetőnek akkor sem kell aggódnia, ha alapszinten sem tud románul, ugyanis az eskütételt rendszerint olvassák, a közvetítők ráadásul arról biztosítják őket, hogy nem fognak nekik románul kérdéseket feltenni. „Az eskütételen nem egyedül lesz majd jelen. Más klienseink is ott lesznek. Az ottaniaknak pedig lesz egy listájuk azokról, akiket a cégünk képvisel. Ezért nem kap majd kiegészítő kérdéseket” – nyugtatta meg Oleszát az egyik közvetítő a Hotnews.ro cikke szerint.

A szolgáltatás ára 3500 euró körül mozog, egyes weboldalak pedig nyíltan az EU-s állampolgárság előnyeivel vagy a könnyebb németországi munkavállalás lehetőségével kecsegtetik a leendő klienseket.

A Hotnews magát Oleszának kiadó újságírójának bizalmát az egyik közvetítő egy romániai cégbejegyzési igazolással próbálta megnyerni. Az újságírók hivatalosan is felvették a kapcsolatot mindkét említett közvetítő cég romániai képviselőivel, de miután kiderült, hogy sajtóról van szó, egyiktől sem kaptak választ. Ugyanígy megkeresték az ukrajnai állami levéltár csernyivci kirendeltségét is, hogy az esetleges csalásokról érdeklődjenek, de egyelőre innen sem érkezett válasz.

A bukaresti Országos Állampolgársági Hivatal a Hotnews kérdésére közölte, hogy 2021 és 2023 között 125 961-en kérték a román állampolgárságot az említett 11. paragrafus alapján, és a kérvényezőknek 84 százaléka nem költözött Románia területére. A hivatal szerint az utóbbi 12 hónapban 850 esetben merült fel az okirathamisítás gyanúja. Azt is közölték, hogy elküldték törvénymódosítási javaslataikat az igazságügyi minisztériumnak, ahol dolgoznak egy tervezeten a csalások visszaszorítása érdekében.