Felmérés: erősödött a nemzeti büszkeség a románok körében az utóbbi évtizedben

12 százalékkal többen büszkék arra, hogy románok és 23 százalékkal többen tűzik ki a nemzeti lobogót december 1-jén, mint 10 évvel ezelőtt, derült ki az INSCOP felméréséből, amely a News.ro megrendelésére készült.

„Az INSCOP Research által 2013-ban, illetve 2023-ban gyűjtött összehasonlító adatok egyértelműen azt mutatják, hogy az elmúlt évtizedben a románok hazafias érzése minden társadalmi-demográfiai kategóriában jelentősen erősödött” – jegyezte meg Remus Ștefureac, az INSCOP Research igazgatója.

A válaszadók 95 százaléka mondta, hogy büszke arra, hogy román (2013-ban 83 százalék volt ez az arány), míg 4,3 százalék az ellenkezőjét állítja (2013-ban 12,8 százalék volt ez az arány). 0,7 százalék nem tudja vagy nem válaszol erre a kérdésre (2013-ban 4,2 százalék volt ez az arány). A társadalmi-demográfiai elemzés nem mutat jelentős különbségeket a válaszadók között a társadalmi-demográfiai kategóriák szerint ebben a témában.

A románok 49,7 százaléka szokta kitűzni a lobogót otthon a nemzeti ünnepen (2013-ban 26,3 százalék volt ez az arány), míg 49,9 százalék nem (2013-ban 71,5 százalék volt ez az arány).

A társadalmi-demográfiai elemzésből az derül ki, hogy az általános iskolai végzettségűek, a dél-munténiai és a központi régió lakói általában nagyobb arányban tűzik ki otthon a nemzeti lobogót december 1-jén, mint a többi társadalmi-demográfiai kategória lakói. A felsőfokú végzettséggel rendelkezők és a délnyugat-olténiai régió lakói az átlagosnál lényegesen nagyobb arányban nyilatkoztak úgy, hogy nincs ilyen szokásuk.

A közvéleménykutatók arra is rákérdeztek, hogy ki értene egyet azzal, hogy a román nemzeti ünnepet melegebb évszakra költöztessék át. Ezzel a megkérdezettek 26,4 százaléka értene egyet, 69,7 százalék pedig nem. 2013-ban 29,6 százalék értett egyet ezzel, 55,3 százalék pedig nem.

Az általános iskolai végzettséggel rendelkezők és az északnyugati régióban lakók az átlagosnál lényegesen nagyobb arányban értenének egyet a nemzeti nap melegebb évszakra való áthelyezésével. A felsőfokú végzettséggel rendelkezők, a szürke gallérosok és a magas jövedelemmel rendelkezők azok a társadalmi-demográfiai csoportok, amelyek a legnagyobb arányban ellenzik az ilyen jellegű áthelyezést, derült ki a társadalmi-demográfiai elemzésből.

Ki számít románnak?

Arra a kérdésre, hogy szerintük ki számít románnak, a legtöbben azzal értettek egyet, hogy az, aki beszéli a román nyelvet. A válaszadók 93,6 százléka szerint románnak lenni azt jelenti, hogy az illető beszéli a román nyelvet, míg 5,7 százalék elutasítja ezt az elképzelést; 93,6 százalék szerint románnak lenni azt jelenti, hogy az illetőnek van román állampolgársága, míg 8,7 százalék ezzel nem ért egyet, 77,2 százalék szerint pedig az román, akinek románok a felmenői, míg 21,5 százalék nem ért ezzel egyet. 64 százalék gondolja úgy, hogy az román, aki ortodox keresztény, 34,8 százalék viszont elutasítja ezt az elképzelést.

Az átlagosnál lényegesen magasabb arányban gondolják azt, hogy románnak lenni azt jelenti, hogy valaki ortodox keresztény az alapfokú végzettségűek, a passzív munkanélküliek és a nagyon alacsony jövedelműek körében. Az alapfokú végzettségűek, a dél-munténiai régió lakói és a kisvárosokban élők más társadalmi-demográfiai kategóriákhoz képest nagyobb valószínűséggel gondolják úgy, hogy románnak lenni azt jelenti, hogy román állampolgársággal rendelkezünk, derült még ki a felmérésből.

A felmérést 2023. november 20. és 27. között telefonos lekérdezéssel végezték, 1100 fős, 18 éven felüliekből álló, reprezentatív mintán.