Várhatóan 2025-ben kezdődik Románia közigazgatási átszervezésének előkészítése

A romániai települések 28 százaléka, azaz majdnem 900 település 2000 fő alatti lakossággal rendelkezik, miközben a közigazgatásban 315 ezren dolgoznak, akik átlag feletti fizetéseikkel jelentősen megterhelik az állami költségvetést, mondta Constantin Boștină, a Társadalmi Tanulmányok és Előrejelzések Szövetsége (ASPES) elnöke a szervezet közigazgatási átszervezés témájában szervezett csütörtöki konferenciáján, írta a Radio România Actualități.

Romániában 651 községnek, a vidéki polgármesteri hivatalok 23 százalékának nem volt 2022-ben annyi saját bevétele sem, hogy az alkalmazottak bérét kifizesse, és 412 községnek, a vidéki polgármesteri hivatalok 15 százalékának kevesebb saját bevétele volt, mint a központi költségvetésből kapott pénzösszeg, derül ki a cursdeguvernare.ro elemzéséből.

A közigazgatási átszervezés szükségességére figyelmeztette a döntéshozókat Bogdan Vișan, a Román Kereskedelmi és Iparkamara főtitkár-helyettese is, aki szerint a megyék számát 42-ről 15-re kellene csökkenteni, a községi rangot legalább 5000, városi rangot legalább 10 ezer lakossal rendelkező település kellene kapjon.

A konferencián jelen volt Marian Țolea, a fejlesztési és közigazgatási minisztérium államtitkára is, aki szerint várhatóan 2025-ben indítják el Románia közigazgatási átszervezését a téma alapos megvitatásával.

Cseke Attila: A közigazgatástól sem várhatjuk el, hogy nyereséges legyen

„A közigazgatás helyi szinten és központi szinten egyaránt egy közszolgáltatás. Úgy kell a közigazgatásra gondolni, mint az iskolákra, a kórházakra, vagy a közutakra. Egy iskolától, egy kórháztól sem várja el senki, hogy profitot termeljen, nem ez a célja. Azért építünk utakat, hogy közlekedjen rajta az állampolgár, ez nem egy cég által nyújtott szolgáltatás, nem nyereséges. A közigazgatástól sem várhatjuk el, hogy nyereséges legyen” – idézte Cseke Attilát, az RMDSZ szenátusi frakcióvezetőjét, volt fejlesztési és közigazgatási minisztert az RMDSZ közleménye.

A szakpolitikus a bukaresti konferencián hangsúlyozta: a közigazgatási átszervezést nem lehet életképtelen kritériumok alapján elvégezni, ismerni kell a földrajzi és gazdasági viszonyokat, a településeken élők hagyományait, kötődéseit a történelmi régiókhoz. Ez egy több éves feladat, és helyi referendum kell az elfogadásához. Ennek a reformnak a legnagyobb veszélye az, ha most előkészületlenül elfogadják. Az ilyen elhamarkodott döntésekre Románia mostanában hajlamos, ez pedig sok gondot szülhet.

„Véleményem szerint a 2022-ben elkezdett úton kell haladni előre. Amikor az RMDSZ még kormányon volt, a közigazgatási minisztérium két fontos jogszabályt dolgozott ki: a konzorciumok és a metropolisz-övezetek működését szabályozó törvényeket. Ez a két törvény, a bonyolult nevével ellentétben egy egyszerű dolgot szabályoz: az önkormányzatok együttműködhetnek olyan kérdésekben, amelyeket nem tudnak egyedül megoldani. Együttműködésre van szükség most is ezekben a kérdésekben, nem arra, hogy önkormányzatokat szüntessünk meg. Alulról kell építkezni, amikor a közigazgatási átszervezést végrehajtja Románia” – zárta nyilatkozatát az RMDSZ közigazgatási szakpolitikusa.

Ciolacu: A közigazgatási reform szükséges, de a szuper választási év nem alkalmas a bevezetésére

Marcel Ciolacu miniszterelnök a konferenciára küldött üzenetében hangsúlyozta, hogy Románia nem tarthatja fenn többé a közigazgatás jelenlegi, még a kommunista rendszer idejéből fennmaradt struktúráját, mert így az állam a saját súlya alatt fog összeroppanni, írta az Agerpres.

Ciolacu kifejtette, Románia az egyetlen olyan ország az Európai Unióban, amelynek közigazgatási megszervezésére vonatkozó törvénye a kommunista államra jellemző központosítás elvén alapul. „Így nyilvánvalóan ellentmondásban vagyunk a szubszidiaritás elvével, amely az EU felépítésének és működésének alapját képezi. Ez a törvény Románia modernizációjának, bürokráciamentesítésének és az európai alapok hatékonyabb felhasználásának is komoly akadálya” – érvelt üzenetében.

A kormányfő „széles körű társadalmi konszenzus” van a közigazgatás reformjának szükségességéről, elismerte ugyanakkor, hogy a jövő év – amikor négy választás lesz – nem alkalmas ilyen méretű reform megvalósítására. A közigazgatás átszervezését azonban be lehetne iktatni a következő törvényhozási ciklusba a 'társadalmi, kulturális és gazdasági elit' bevonásával, hatástanulmányok elkészítése és szakértőkkel való konzultálások után.

„Meg kell hallgatnunk a helyi önkormányzatok, az üzleti és az akadémiai szféra minden fontos hangját, és még valami másra is szükségünk van: arra, hogy mi, politikusok ne próbáljuk feltalálni a spanyolviaszt. Van egy stratégiai pillér, amelyre ezt az egész kezdeményezést alapoznunk kell: a digitalizáció” – üzente Ciolacu.