Felmérés: a kultúrafogyasztás építi a toleranciát és a bizalmat, Romániában azonban a bizalmatlanság kultúrája uralkodik

A 2022-es év romániai kulturális fogyasztását felmérő barométer három év szünet után készült el. A felmérést 1035 fős, országos szinten reprezentatív, 18 év felettiekből álló mintán végezték, a hibahatár legfeljebb 3,1 százalékos.

A szokásos éves kulturális barométert a világjárvány miatt nem készítették el 2020-ban és 2021-ben, helyette viszont elkészült A kulturális fogyasztás tendenciái a világjárvány idején című tanulmány, amely szerint rendkívül magas azoknak az aránya, akik nemcsak a járvány alatt nem vettek részt bizonyos közösségi kulturális tevékenységekben, de azután sem terveztek ilyent. A megkérdezettek 74 százaléka például nem jár könyvtárba, 69 százaléka nem vesz részt szabadtéri filmvetítésen, 68 százaléka nem megy el semmilyen szórakoztató előadásra, 66 százaléka pedig semmilyen zenei előadáson vagy zárt térben tartott színházi előadáson nem vesz részt.

A nem nyilvános térben zajló kulturális tevékenységek közül 2018-hoz képest 2022-ben 15 százalékkal nőtt a zenefogyasztás (81 százalékról 96 százalékra), 9 százalékkal csökkent a nyomtatott könyvek olvasása (65 százalékról 56 százalékra), 11 százalékkal nőtt a digitális könyvek és más írott tartalmak fogyasztása (17 százalékról 28 százalékra), valamint 2 százalékkal (72 százalékról 70 százalékra) csökkent azok aránya, akik naponta néznek tévét. Ez utóbbi egyébként megfelel a nemzetközi tendenciának és az internetfogyasztás és a streamingszolgáltatások térnyerésével függ össze. A tévénézés egyébként még mindig a leggyakoribb napi tevékenység ebben a kategóriában, sokan hallgatnak viszont rendszeresen zenét is (64 százalék).

A vidékiek nincsenek annyira lemaradva internethasználatban, a romák nagyon

Ami az internetezést illeti, a válaszadók 85 százaléka használta legalább egyszer az internetet az elmúlt 12 hónapban. Az internetezők 88 százaléka lépett be az interneten közösségi oldalakra, 69 százaléka vásárolt online, 56 százalék használta munka vagy iskolai feladat miatt a világhálót, 51 százalék pedig szórakozásra. Múzeumok, könyvtárak, színházak vagy fesztiválok honlapjait a válaszadók 40 százaléka kereste fel, könyveket, kézikönyveket vagy cikkeket 47 százalék olvasott online.

Az a feltételezés, hogy az otthon, home office-ban dolgozók gyakrabban lépnek be a közösségi oldalaikra munka közben, mint azok, akik irodában dolgoznak, tévesnek bizonyult, kiderült, hogy a megkérdezettek 80 százaléka használja a közösségi médiát munka közben, attól függetlenül, hogy honnan dolgozik.

Az is kiderült, hogy 2022-ben a férfiak (74 százalék) többet interneteztek, mint a nők (69 százalék), viszont a nők gyakrabban töltenek le, illetve fel különböző tartalmakat a világhálóra. Az internethasználat gyakorisága a korral fordítottan arányos: a 18 és 50 év közöttiek 99 százaléka netezett 2022-ben legalább egy alkalommal, míg ez a kategória a 65 év felettiek körében mindössze 46 százalékot tesz ki. A 65 év felettiek egyébként kevesebbet interneteztek 2022-ben mint azelőtt, valószínűleg azért, mert a járványkorlátozások megszűnésével kevésbé szorultak az online kommunikációra, állapítja meg a tanulmány.

Nincs nagy különbség a városi és vidéki közeg között azoknak az arányát illetően, akik legalább egyszer csatlakoztak az internethez egy év alatt, és csupán 5 százalékkal magasabb az internetet egyáltalán nem használók aránya vidéken, mint városon.

Sokkal szembetűnőbb azonban a különbség az etnikumok között: míg a románok körében 85 százalék, a magyarok körében 86 százalék, a romák körében csak 45 százalék az internethasználók aránya.

Leginkább az iskolázottság nélküliek azok, akik nagyon ritkán vagy egyáltalán nem interneteznek, a legvalószínűbb, hogy ezt a technológiai infrastruktúrához való hozzáférés és a digitális írástudás, de az életszínvonal vagy az iskolai lemorzsolódás aránya is befolyásolja.

Az INCFC azt is mérte, hogy mi a különbség a civilszféra, a versenyszféra és a közszféra internetezési szokásai között, és azt találta, hogy míg a civilszférában dolgozók 100 százaléka használja az internetet és a versenyszférában tevékenykedők 94 százaléka, addig a közszférában dolgozóknak csupán 73 százaléka, és a közalkalmazottaknak csupán 57 százaléka internetezik napi gyakorisággal.

Csökkent a nyilvános térben történő kultúrafogyasztás

A közösségi kulturális eseményeken való részvétel 2022-ben nem érte el a járvány előtti szintet, állapította meg a felmérés. 2019-hez képest 2022-ben csak azok aránya nőtt, akik az elmúlt évben legalább egyszer felkerestek egy történelmi műemléket vagy régészeti helyszínt (a válaszadók 59 százaléka 2022-ben, szemben a 2019-es 45 százalékkal), a színházi előadások látogatása a 2019-es 29 százalékról 20 százalékra, a mozilátogatás 35 százalékról 26 százalékra, a könyvtárba járás 28 százalékról 17 százalékra, a múzeumok és galériák látogatása 38 százalékról 30 százalékra csökkent 2022-ben.

A hiányos vagy egyáltalán nem létező vidéki kulturális infrastruktúra ismeretében nem meglepő, hogy a kulturális eseményeken leginkább a városi közegben élők vesznek részt, és minél fiatalabb, illetve képzettebb valaki, annál valószínűbb, hogy ilyen eseményeket látogat.

A legalább havonta egyszer végzett szabadidős tevékenységek közül a leggyakoribb a találkozás rokonokkal vagy barátokkal (78 százalék), a séta a parkokban, zöldövezetekben (64 százalék), a bevásárlóközpontok felkeresése (58 százalék) és a templomba járás (51 százalék). A válaszadók több mint egyharmada állítja, hogy havonta jár étterembe/kocsmába/kávézóba, illetve sportol.

Aki több kultúrát fogyaszt, toleránsabb

A kulturális fogyasztás – történjen az nyilvános térben vagy otthon – statisztikailag szignifikánsan korrelál a társadalmi tolerancia és bizalom mértékével, állapítja meg a barométer. Más szóval, azok az emberek, akik gyakrabban vesznek részt kulturális tevékenységekben, toleránsabbak a más etnikumúakkal, a külföldi munkavállalókkal, az LMBTQ+ közösség tagjaival, más vallásúakkal és a börtönből nemrég szabadultakkal szemben, és jobban is bíznak a környezetükben. Ugyanakkor minél magasabb az iskolai végzettség és a jövedelem, illetve minél nagyobb településen lakik valaki, annál magasabb a bizalma a különböző kategóriák iránt.

Az adatok azt is mutatják, hogy a romániai társadalomban a másokkal szembeni bizalmatlanság kultúrája uralkodik. A válaszadók legkevésbé azokban az emberekben bíznak, akikkel először találkoznak (52 százalék), de 42 százalék nagyon kevéssé vagy egyáltalán nem bízik az övétől különböző nemzetiségű emberekben, 32 százalék pedig az övétől eltérő vallásúakban.

A barométer kiemeli azonban, hogy a közösségi oldalak használatának nem egyértelmű a hatása a társadalmi bizalom kialakulására, nem bizonyítható az sem, hogy ezt elősegíti, de az sem, hogy akadályozza. Az viszont kijelenthető a tanulmány szerkesztői szerint, hogy azok, akik hosszabb időt töltenek a televízió előtt, gyanakvóbbá válnak a környezetükkel szemben, pontosabban azokkal szemben, akikkel először találkoznak, vagy akik más nemzetiségűek.

A felmérés azt találta, hogy a vallásszabadság és a nemek közötti egyenlőség olyan értékek, amelyeket a romániai társadalom fontosnak tart, legalábbis a megkérdezettek 93 százaléka úgy gondolja, hogy fontos, hogy mindenkinek joga legyen szabadon vallást választani, de 90 százalék azt is fontosnak tartja, hogy a férfiaknak és a nőknek ugyanolyan jogaik legyenek. A nemzeti kisebbségek jogvédelmét csak 71 százalék tartja fontosnak, a legkisebb fontosságot pedig az LMBTQ+ közösség jogvédelmének tulajdonítja a társadalom, ezt csak a megkérdezettek 13 százaléka tartotta fontosnak.

Ami a demokratikus értékek és a kultúrafogyasztás kapcsolatát illeti, az derült ki, hogy a férfiak és nők közötti egyenlőséget inkább támogatják azok, akik gyakrabban keresnek fel műemlékeket, néznek online filmeket, olvasnak és utaznak külföldre. Az etnikai kisebbségek támogatása azoknak fontos, akik többek olvasnak, több sajtót fogyasztanak, többet járnak múzeumba és kiállításokra. Az LMBTQ+ közösség jogvédelmének támogatói jellemzően több elektronikus könyvet olvasnak, gyakrabban járnak kiállításokra, több filmet néznek online, de gyakrabban járnak moziba is.

A tanulmány szerint elsősorban a fiataloknak (18-35 év között) és az időseknek (65 év felett) számít meghatározónak a közösségi média használata abban, hogy mennyire tartják fontosnak az olyan társadalmi témákat, mint a korrupció elleni harc, a környezetvédelem, a választásokon való részvétel és a bűnelkövetők felelősségre vonása. A 35 és 64 év közöttiek esetében ez a polgári tudatosság inkább az írott sajtó fogyasztásával függ össze. Azoknak az aránya, akik abban az esetben, ha a demokrácia értékeit veszélyben látnák, készek lennének békés utcai demonstrációkon részt venni, a megkérdezettek között 33 százalék volt.