A Pluralizmus Erdélyben csoport kritizálja az RMDSZ-t, amiért az nem folytatja a részvételét a kormányzásban

Az erdélyi értelmiségieket felsorakoztató Pluralizmus Erdélyben csoport közleményben azért kritizálja az RMDSZ csúcsvezetését, mert „úgy döntött, hogy a Szövetség nem folytatja részvételét a Románia Kormányában a nagykoalíciót alkotó PNL és PSD mellett”. A Pluralizmus Erdélyben csoport szerint ezzel az RMDSZ egy káros következményekkel járó és egész romániai magyar közösséget érintő súlyos döntést hozott.

„A döntést nem előzte meg szélesebb körű konzultáció, és az érvek nyilvános vitája, teljes volt a hírzárlat. Az csak egy megtévesztő politikai kommunikációs üzenet, hogy a két nagy kormányalkotó párt »letaszította a lépcsőn« a Szövetséget. Minden valószínűség szerint nem ez történt, hanem az RMDSZ engedett a szélsőségeseinek. Mondvacsinált érv, kilépési ürügy az is, hogy a közösség érdekeit csupán a fejlesztési minisztériumi pozícióból képviselhette a párt. Hiszen alig három hónapja a Közösségért kormányzunk jelszóval folyt a kampány és ezt az EU-s alapok intézésével ugyanúgy megtehették volna!” – állapítják meg a szerzők, akik szerint azért kontraproduktív az RMDSZ kormányból való „kilépése”.

Azt írják, politikai vonalvezetés szempontjából rendkívül fontos, hogy a kormányzati politizálás a gyakorlati, a problémamegoldó politikát helyezte előtérbe, szemben a szimbolikus politizálással, amely „kisebbségi helyzetben nem vezet máshoz, csak folyamatos frusztrációhoz”. A csoport szerint márpedig az ellenzéki pozíció ilyen, „a román szélsőjobbal feleselő szimbolikus politizálást fog eredményezni, és ennek aligha maradt alternatívája”.

„Kormányzati tényezőként a kisebbségi párt úgy-ahogy, de fontos »kijáró« szerep mellett igen lényeges informálási, megjelenítési, az országos nagypolitikába való beleszólási lehetőségekkel rendelkezett, amely nemcsak a funkcionáriusok, hanem a helyi közösségek szempontjából is hasznos gazdasági előnyökre volt váltható. Ezt próbálták kommunikálni a nemrég lezajlott kongresszuson és ennek a kampánynak intettek búcsút, három hónap után, más utat választva. A kilépéssel vége szakad annak a szociálpszichológiai, vagy identitáspolitikai előnynek is, amit az önkifejezés, láthatóság, és a legkülönfélébb közpolitikai területeken való nyilvános/hivatalos részvétel jelentett” – írják.

A Eckstein-Kovács Péter, Fosztó László, Gáspárik Attila, Magyari Nándor László és Székely Ervin által jegyzett állásfoglalásban azt írják, nemrég még a szavazatmaximálás jegyében párbeszédre szólított az RMDSZ, „de részünkről, és úgy gondoljuk, hogy az erdélyi magyar demokratikus gondolkodású civil társadalom egésze részéről is egy szélsőjobbra tartó, nacionalista-populista hegemóniát felvállaló szervezettel nehéz lesz bármilyen párbeszédet folytatni!”

A szerzők szerint a párbeszéd érdekében az RMDSZ-nek ideje lenne elhatárolódnia a populista, nacionalista retorikától, amely „sehova nem vezet”, és bevonni a civil szervezeteket a valós együttműködés kialakításába és a politikai programok szakmai előkészítésébe.

Úgy látják, hogy most az RMDSZ-nek ki kell értékelnie a kormányzás tapasztalatát. „Éles tükörbe nézni, párbeszédet generálni a civil szakértőkkel. Elismerni a sikereket és beismerni hibákat, valamint levonni a következtetéseket (akár személyekre szólóan is). Nyilvánosan és őszintén tisztázni kell az Orbán-kormányhoz fűződő viszonyt. Át kell gondolni a prioritásokat, hangsúlyosabbá tenni a magyar-magyar és a magyar-román párbeszédet. Segítséget nyújtani a sajtószabadság megerősödése érdekében. Újra kell gondolni az EU-hoz fűződő viszonyt, előkészíteni a választási kampányt, és elkezdeni egy önálló külpolitikát!” – sorolják a szerzők, hogy szerintük mit kellene tennie most az RMDSZ-nek a jövőben.