Romániában továbbra is jobb a demokrácia helyzete, mint Magyarországon a Freedom House szerint

Romániában, Szlovákiában és különösen Bulgáriában 2022-ben folytatódott az „instabilitás stabilizálódásának irányába mutató tendencia” – állapította meg a Freedom House a kelet-európai és közép-ázsiai országok demokráciájának helyzetéről szóló, szerdán közzétett éves jelentésében.

Az amerikai civil szervezet szerint a vizsgált 29 országból 11-ben romlott, hétben javult a demokrácia helyzete a múlt évben – írja az Agerpres. Románia besorolása nem változott az elmúlt évhez képest.

Romániáról a jelentés azt írja, hogy Bulgáriától és Szlovákiától eltérően az országnak 2022-ben stabil kormánya volt, ami örvendetes fejlemény, tekintve, hogy korábban hosszú ideig törékeny többségű koalíciók kormányoztak.

A Freedom House hét kritérium alapján számolja az országok demokrácia-pontszámát. Az értékelés egy 1 és 7 közötti skálán történik, ahol az 1 a legalacsonyabb, míg a 7 a legmagasabb szintű demokráciát jelöli.

Románia demokrácia-pontszáma 4,36, a 0-100-as skálára kivetítve ez 56 százalékos demokráciaszintet jelent. Ez alapján Romániát a „félig konszolidált demokráciák” közé sorolta a jelentés. Románia értékelése tavaly is hasonló volt, így a besorolása sem változott az elmúlt évhez képest.

A Freedom House megjegyzi, hogy a széles körű támogatottsága ellenére Nicolae Ciucă miniszterelnök kormánya nem volt mentes a belső vitáktól. Plágiumbotrányok és az ukrajnai háborúval kapcsolatos elfogult nyilatkozatok miatt több miniszter lemondott.

Bulgária és Szlovákia helyzetének részletezése után a jelentés megállapítja, hogy a belpolitikai zavarok ezekben az országokban nem gyakoroltak jelentős hatást a demokratikus intézményeikre és a demokrácia-pontszámukra. Ez annak köszönhető, hogy a politikai vitákat a parlamenti eljárásokkal összhangban oldották meg, és a választókat kérték fel a patthelyzetek megoldására.

Mindezek ellenére tartósabb rendszerszintű korrekciók hiányában fennáll a veszélye annak, hogy az oroszbarát frakciók befolyása Bulgáriában, az erőszakos intolerancia kultúrája Szlovákiában és „az etika krónikus megsértése” Romániában fokozatosan gyengíti a demokráciába vetett bizalmat a lakosság körében.

Magyarországgal kapcsolatban azt emeli ki a jelentés az elmúlt év egyik szembetűnő változásaként, hogy míg az EU-s országok között Lengyelország megakadt azon a lejtőn, amelyen az elmúlt évtizedben Magyarországgal együtt haladt a demokrácia szintjének fokozatos csökkenésében, addig Orbán Viktor és a Fidesz vezette ország továbbra is csúszik lefelé.

„A magyarországi események teljesen felfedik a Fidesz antidemokratikus manipulációit. A márciusi parlamenti választások hemzsegtek a szabálytalanságoktól, az adminisztratív erőforrásokkal való visszaélésektől és a médiatorzulásoktól, aminek következtében a Fidesz vezette koalíció újabb szupertöbbséget kapott. A kritikus civil szervezetek és az Országos Bírói Tanács tagjai ellen indított, a kormány által támogatott rágalomkampányok az Orbán-rezsim egyre mélyülő intoleranciáját mutatják az eltérő hangokkal szemben” – írják a jelentésben.

Magyarországot továbbra is a hibrid rezsimek közé sorolja a jelentés, annak ellenére, hogy a jelentés tevői szerint romlott a demokrácia helyzete ott. Magyarország demokrácia-pontszáma 3,57, a 0-100-as skálára kivetítve ez 43 százalékos demokráciaszintet jelent. Tavaly 3,68 volt Magyarország demokrácia-pontszáma, ami 45 százalékos demokráciaszintet jelentett.