Javult ugyan a sajtószabadság helyzete Romániában, de a politikai nyomásgyakorlás is nőtt

Románia a tavalyihoz képest három helyet javított a Riporterek Határok Nélkül nevű nemzetközi újságíró-szervezet sajtószabadságról szóló 2023-as jelentésében, a 2022-es 56. helyről idén az 53. helyre sorolták, de a média helyzete továbbra is bonyolult. A tavalyi 68,46 pontról 69,04 pontra javult Románia teljesítménye. Magyarországnak 59,8 pontról 62,96 pontra javította a sajtószabadság-indexét a Riporterek Határok Nélkül, ezzel a tavalyi 85. helyről a 72. helyre került. A jelentésben összesen 180 ország sajtójának a helyzetét vizsgálta.

„Romániában sokszínű és pluralista a médiatér, amely termékeny talajt biztosít a közérdeklődésre számot tartó, ütős tényfeltárások számára. A médiafinanszírozás átláthatóságának hiánya, különösen az állami forrásokból történő finanszírozásé, valamint a piaci nehézségek aláássák a tájékoztatás megbízhatóságát és a médiába vetett bizalmat” – írják.

Állításuk szerint a romániai médiatér a globális trendeket követ, ami azt jelenti, hogy a nyomatott sajtótermékek száma csökken, míg az online sajtó, valamint a rádiós- és televíziós csatornák fellendülőben vannak. Ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy Romániában a média politikai beavatkozási kísérletektől szenved, különösen a közszolgálati rádió és televízió vezetőinek, valamit az Országos Audiovizuális Tanács vezetőinek a kinevezésekor. Emellett kiemelik, hogy az AUR felélesztette az újságírók elleni agresszív politikai diskurzust. A jogi keretekről azt írják, a szólás- és sajtószabadságot védő jogszabályok végrehajtása nem érvényesül.

„Az ügyészek beavatkozása az újságírói munkába zaklatásnak minősül, és komoly aggodalomra ad okot. Az igazságszolgáltatási rendszer egyre inkább arra próbálja rákényszeríteni a médiát, hogy fedje fel forrásait” – áll a jelentésben, ami szerint növekszik a visszaélésszerű perek száma, miközben a bírósági döntések nem mindig tartják tiszteletben a sajtószabadság normáit.

A média finanszírozásáról azt írják, hogy gyakran átláthatatlan, sőt esetenként korrupt módon történik. Állításuk szerint a közpénzek nem átlátható módon történő elosztása széles körben elterjedt politikai gyakorlat, ami torzítja a sajtó felügyelő funkcióját. A közérdekű újságírásnak konkurenciát jelent az egyes sajtóorgánumok és politikusok által támogatott félrevezető narratívák.

A jelentés szerint az újságírók biztonsága továbbra is aggodalomra ad okot, mivel gyakran támadások, fenyegetések és megfélemlítés célpontjai. „A politikai szereplők részvételével zajló nagyszabású lejárató kampányok célja a független újságírók lejáratása” – állítják, s hozzáteszik, az újságírók megfigyelése továbbra is probléma, mivel a hírszerző szolgálatok az ukrajnai háborúval összefüggésben egyre nagyobb hatalomra és befolyásra próbálnak szert tenni.