Az olcsó ukrajnai és a hamisított kínai méz tönkrevágja a hazai méhészetet

Nem csak az olcsó kínai mézhamisítványok nehezítik a hazai méhészek dolgát, az EU-s piacot elárasztó ukrán és kínai méz hozza most lehetetlen helyzetbe őket. Románia eddig jelentős exportőr volt, de a megkérdezett méhészek szerint sokan most már a feladás határán vannak.

Az Európai Unióba érkező méz jelentős része, 46 százaléka hamisítvány

– derült ki az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontjának (JRC) friss jelentéséből. A kutatóközpont az Európai Csalás Elleni Hivatallal (OLAF) közösen vizsgálta az EB élelmiszerbiztonsági főigazgatóságának a megbízásából. A jelentés szerint egy olyan irányelven dolgoznak, amely jobban védi a fogyasztókat és a tisztességes termelőket azáltal, hogy előírják a méz származási országának részletezését a címkén. Az adatokból aggasztó kép rajzolódik ki, pláne, hogy az EU-nak már évek óta problémát jelentenek a hamis szállítmányok.

A felmérésben tizenöt tagállam, valamint Svájc és Norvégia vett részt. Összesen 20 országból származó 320 mintát vizsgáltak meg 2021 novembere és 2022 februárja között. A jelentés szerint a mintavétel jól reprezentálta a kereskedelmi forgalmat az adott időszakban. A 320 mintából összesen 147 volt úgynevezett mézhamisítvány, azaz nem felelt a mézre vonatkozó uniós irányelveknek. Aszerint ugyanis a mézhez nem adható semmilyen más élelmiszeripari-összetevő, tehát a mézen kívül semmilyen más adalékanyagot nem tartalmazhat. A jelentés szerint a hamis méz terjedéséhez több tényező is hozzájárul.

Egyrészt a hamis mézet csak laboratóriumi vizsgálatokkal lehet bizonyítani, egy fogyasztó tapasztalhat minőségbeli különbséget, de a hamisítás tényét, vagyis azt, hogy az üvegek nem csak mézet tartalmaznak, hanem más adalékanyagot is, nem tudja ránézésre vagy ízlelésre megállapítani.

A megkérdezett méhészek szerint az árat érdemes figyelni, ha nagyon olcsó, az mindenképp gyanús.

A vizsgálatokból az is kiderült, hogy a hamisítók sokszor nem is a korábban már megfelelő érzékenységgel kimutatható kukoricából és cukornádból készült cukorszirupot használták a méz „pótlására”, hanem rizsből, búzából vagy cukorrépából készült sziruppal „kezelték” a mézet.

Másrészt, nemcsak a mézhamisítás tényének a bizonyítása nehéz. Az igazi méz és cukorszirup közötti jelentős árkülönbség a mézzel való csalást rendkívül jövedelmezővé teszi. Míg ez EU-ba importált méz átlagos uniós egységértéke 2.32 euró volt kilogrammonként, addig a rizsből készült cukorszirup előállítási ára 0,4-0,6 euró kilogrammonként. Ugyan a hamis méz nem jelent életveszélyt a fogyasztóra, de tisztességtelen mind a becsületes méztermelőkkel, mind a fogyasztókkal szemben. Előbbinek a vállalkozását veszélyezteti, míg utóbbi esetében a várt jótékony hatások maradnak el.

Ezek után nem meglepő, hogy folyamatosan növekszik az arányuk. Míg egy korábbi, a 2015-2017 közötti időszakot vizsgáló jelentésből az derült ki, hogy az importált mézek átlagosan 14 százaléka volt hamisítvány, addig ezzel szemben mostaniból meg az, hogy az EU-n kívülről importált mézek 46 százaléka volt hamis.

A jelentés szerint EU-ban a méz iránti piaci kereslet nagyobb, mint amennyit előállítanak, ezért jelentős mennyiségű mézet importálnak. És leginkább ezek az importált mézek nem felelnek meg az EU mézre vonatkozó előírásnak, amely leszögezi, hogy semmilyen élelmiszeripari terméket nem szabad adalékként hozzáadni.

Az importált minták jelentős része két országból származott, Kínából 89 mintát kaptak, míg az Ukrajnából érkező mézekből 74-et. Számos Argentínából származó mézet is elemeztek, a minták 10 százaléka származott onnan.

A vizsgálat után az derült ki, hogy a Kínából származó méz 74 százaléka; a Törökországból importált méz 93 százaléka; míg az Egyesült Királyságból érkező tételek mindegyike hamis volt.

Utóbbi esetben az importált méz már az Egyesült Királyságba is hamisítványként érkezhetett, ahol azt a továbbértékesítés előtt tovább hígították. Az ukrajnai méz 82 százalékban viszont megfelelt az előírásoknak, tehát tényleg méhek által előállított méz volt.

A Romániában mintavételezett mézszállítmányok esetében volt a legalacsonyabb a hamisítási arány, az innen származó 15 minta 80 százaléka megfelelt ez előírásoknak, tehát valóban méz volt, amit akként hoztak be. Míg a franciaországi mintáknak mindössze 19 százaléka felelt meg az EU-s szabványnak. Az derül ki, hogy Románia három országból importálja a legtöbb mézet, Kínából, Moldovából és Ukrajnából, és az is kiderül, hogy a szállítmányok többségét, 60 százalékát amiből mintát vettek, tovább exportálták más EU-s országba.

Az Eurostat összesítése szerint Románia az utóbbi években jelentősen növelte az EU-n kívüli országokból származó importját. Míg 2019-ben nagyjából 1000 tonna mézet importált, eddig 2020-ban, 2021-ben, illetve 2022-ben is 4 ezer tonna körül volt az a mennyiség, amit behoztak. Ezzel szemben sem az EU-n kívüli országokba, sem az EU-n belüli országokba nem nőt jelentősen az export. Előbbi esetben nagyjából 1000 tonna körül alakul a mennyiség, míg az EU-n belül 2019-ig nagyjából 10 ezer tonna körüli mennyiséget exportáltunk, ami 2020-ra 12 ezer tonnára ment fel, utána pedig 11 ezer tonna körül alakul.

A felmérés kapcsán több Romániai termelőt is megkerestünk, hogy lássuk, miként érinti a vállalkozásukat az olcsó mézhamisítványok, illetve az olcsón kínált import.

„Még a tavalyi mézünk is ott van készleten, tartalékoljuk, mert olyan árat ígértek érte, hogy épp csak az előállítást fedezi. Annyiért nem tudtuk adni. Ha marad a tendencia, és úgy néz ki, hogy marad, akkor muszáj lesz annyiért adjuk, mert problémák vannak. Több kollégáról is tudok, aki elment más munkát keresni, mert már nem tudtak megélni a méhészetből”

– magyarázta a kénosi Gál Attila, aki 330 családos méhész. Úgy látja, hogy most az olcsó ukrajnai méz jelenti a legnagyobb problémát, ami annyira leverte az árakat az EU-ban, hogy a sajátjukat már nehezen tudják értékesíteni. Úgy tudja,

az ukrajnai méz kilóját 1 euróért vették a kereskedők, addig itt alig adnak 2 eurót, és azért sem akarják megvenni. Azt mondja, minősített biomézért neki már 3 eurót sem akarnak fizetni, holott ezért a mennyiségért a németországi üzletekben 30 eurót kell fizetni.

Az Eurostat szerint Ukrajnából Romániába érkező ukrán méz mennyisége 2020-ban, illetve 2021-ben volt nagyon jelentős. 2020 nagyjából 2 ezer kilót, míg 2021-ben nagyjából 1,1 ezer kilót importáltunk. Ez négyszerese, illetve duplája, az ezt megelőző, illetve az ez után következő 2022-es évnek. EU-s szinten is ez a két év jelentette a csúcsot, nagyjából 54 ezer tonnát importáltak mindkét évben. Tavaly ez a mennyiség 46 ezer tonna volt, de tehát nagyjából azon a szinten volt, mint 2019-ben. A kínai mézből 68 ezer tonnát importált az EU tavaly, mi jelentős emelkedés a korábbi évekhez képest, amikor Ukrajnából hoztuk be a legtöbbet. Úgy tűnik, lényegében kínai mézzel vagy méznek mondott termékkel pótolták az olcsó ukrajnai méz kiesését.

Bross Péterrel, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke nemrég beszélt a Marosvásárhelyi Rádió mezőgazdasági műsorának a kialakult helyzetről. Szerinte az uniós termelők egyszerűn nem tudnak versenyezni az ukrajnai és kínai mézzel, hiszen „Olyan árszinten érkezik onnan a méz, amilyen árszinten az uniós termelő nem tud termelni. Nekünk a kiadásaink ugyanúgy az egekbe mentek, mint bármely más ágazatban. A takarmányként használt cukor ára is felment, az üzemanyagköltség is emelkedett. Ma kijelenthető, hogy az EU-ban mézet termelni sokkal drágább, mint harmadik országból importálni” – magyarázta. Állítása szerint Kínában egyszerűen gyártja a mézet, nektárt pergetnek ki, ezt mesterségesen sűrítik be a gyárakban.

Ukrajnában ezzel szemben nagyon sokan méhészkednek, 600 ezerre tehető azoknak a száma, akik ezzel foglalkoznak. „A lakosság 1,5 százaléka érdekelt a méhészeti ágazatban. Ha legalább 50 családja van, akkor nyomott áron is annyit tud keresni, mint egy átlag más szakmában. Főleg napraforgó mézet termelnek. Jó minőségű szántóföldjeik vannak, nagyon nagyok, de a géppark szegényes, ezért elhúzódik a vetés. Ennek az az eredménye, hogy míg nálunk két hétig mézel a napraforgó, Ukrajnában ez másfél hónapig is elhúzódhat. Ukrajnában nagyon sok kicsi méhész rakja össze azt a 80-100 ezer tonna mézet, amit megtermelnek” – magyarázta Bross.

„Ha 15 lejben adjuk a piacon a mézet, az sem lesz jó, mert egyszerűen nincs kereslet a mézre. Nincs pénze rá a népnek. Sokan mindjárt a 6 lejes cukrot sem tudják maguknak megengedni, nemhogy mézet egyenek” – mondja a korondi Szász Ilyés, aki családi vállalkozásban foglalkozik méhészettel.

A megkérdezett méhészek szerint a méhészeti törvény 2020-as módosítása után sem tapasztaltak jelentős változást, ami előírja, hogy fel kell tüntetni, milyen országból származik a méz. Vagyis inkább származnak, mert általában több országból származó mézkeveréket lehet kapni, esetenként olyat, amiben nem csak EU-s országokból származik a méz, hanem EU-n kívüli országokból is. „Azt már nem lehet tudni, hogy milyen százalékban vannak.

Sokszor az van, hogy a mi jó minőségű mézünkkel javítsák fel a silány minőségűeket. Sokszor azért veszik meg picit drágábban a mi mézünket, hogy azt, ami silányabb minőségű, feljavítsák vele.

Így lesz egy eladható valami”- magyarázta Gál Attila. A méhészek szerint még olyan is előfordul, hogy a nagy romániai mézkereskedők felbiggyesztik a nagy piros-sárga-kék zászlót a címkére, de közben külföldi mézet csomagolnak újra. Sőt, olyat is említettek, hogy termelő árusított újra csomagolt külföldi mézet sajátjaként.

A megkérdezett méhészek szerint az állam se nagyon áll mögöttük, „nem vagyunk annyira hangosak, mint a tehenészek”. Gál szerint olyan támogatásra lenne szükségük a szakma fennmaradásház, mint amilyet EU más országaiban gyakorolnak, tehát kapnak a méhészek egy úgynevezett megporzási támogatást, amiből tudják fedezni a költségeiket, a mézből befolyó pénz pedig olyan, mintha ajándék lenne.

Ha nem lesz támogatás, akkor legfeljebb hobbiméhészek maradnak, mint a nyugaton, ahol már egyszerűen nem fizetnek annyit a kereskedők, hogy megélhetésként méhészkedjenek.

Szász szerint már az is jó lenne, ha dolgoknak lennének következményei. „Romániában történt meg, hogy bevizsgáltak egy mézet, és kiderült, hogy hamisítvány. Arról a piacról kitiltották a méhészt, mert akácméz gyanánt szirupot árult. Azon kívül semmi következménye sem volt, a vásárokon ugyanúgy ott van” – mondta.