Kolozsvári ügyvéd „perelte ki”, hogy minden számítógép előtt dolgozó alkalmazottnak ingyen járhat a szemüveg

Minden számítógép előtt dolgozó romániai alkalmazott joggal kérheti a munkáltatótól a szemüvege árának megtérítését, ha az illetőnek munkája során megromlott a látása, ezt pedig orvosi szakvélemény is megerősíti. Az erről szóló kormányhatározatot még 2006-ban hagyták jóvá Romániában egy európai uniós irányelv alapján, de mivel a jogszabály szövege „különleges korrekciós eszközökre” hivatkozik, nem volt egyértelmű, ezért a gyakorlatban csak nagyon kevés munkavállaló élhetett ezzel a lehetőséggel.

Kis Júlia kolozsvári ügyvéd, a Jogaink Egyesület elnöke egy per során az Európai Unió Bíróságához fordult, hogy tisztázzák a különleges korrekciós eszközökre vonatkozó ajánlást, így pedig egyértelművé vált, hogy a munkavállalókat védő jogszabály márpedig a szemüvegekre is vonatkozik, és úgy az állami, mint a magánszférában tevékenykedő munkavállalókat egyformán érinti.

„Egy állami intézménynél dolgozó ügyfelem kéréssel fordult az alkalmazója felé, hogy térítsék meg a szemüvegének értékét, hiszen az ott töltött 10 év alatt sokat dolgozott számítógép előtt és nagymértékben romlott a látása, többször is kellett lencsét cserélnie. Ezt a kérést a munkaadó visszautasította, mindannak ellenére, hogy igényének volt jogalapja. Ekkor pert indítottunk, amelyet alapfokon elveszítettünk” – idézte fel a Transtelex megkeresésére Kis Júlia ügyvéd.

Mint kifejtette, az ellenfél olyan érvekkel jött, miszerint az ügyfele nem csak képernyő előtt dolgozott; a jogszabályban megfogalmazott „speciális korrekciós eszközök” közé nem tartozik a szemüveg; a szemüveget nemcsak a munkavégzés során, de a hétköznapokban is használja; a látás romlása nemcsak a képernyő előtt végzett munka miatt, hanem például a korából adódóan is bekövetkezhetett; az alkalmazottak egyébként is kapnak pótlékot a munkavégzés körülményeire tekintve.

Alapfokon az ítéletében végül azt mondták ki, hogy az ügyfelének a jogszabály értelmében járna a szemüveg, de ez nem jelenti azt, hogy a munkaadó utólag meg kell térítse.

„Ekkor fellebbeztünk és különböző kéréseket intéztünk a közintézményhez. Kiderült, hogy gyakorlatilag semmilyen költségvetés nincs arra előirányozva, hogy az alkalmazottaknak biztosítani tudjanak ilyen »korrekciós eszközöket«, ha arra szükség van. (...) Amikor a másodfokú bíróság elé terjesztettük a dokumentumokat, kiderült, hogy ez a jogszabály a sokféle értelmezhetősége miatt valójában gyakorlatilag elveszti hatását (a román jogi kifejezés erre az, hogy: rămâne fără efect), tehát nem lehet alkalmazni. Ezért kértük a kolozsvári ítélőtáblát, hogy előzetes döntéshozatallal forduljon az Európai Unió Bíróságához és kérje, hogy értelmezze az irányelv különböző rendelkezéseit” – magyarázta a kolozsvári ügyvéd.

Mint kifejtette, az EU bírósága kérésüknek eleget téve értelmezte az irányelvet és egyértelműen kijelentették:

a korrekciós eszközök a szemüvegre is vonatkoznak, azon túlmenően azt is megállapították, hogy nemcsak a munkavégzésből adódó látászavar miatt kell a szemüveget biztosítani, hanem mindenkinek joga van erre, aki képernyő előtt végzi a munkáját, még akkor is, ha a látásprobléma már a munkavégzés kezdete előtt jelentkezett és a szemüveget a hétköznapokban is használja.

„Tehát ilyen esetben a munkaadó köteles a munkavállaló szemorvosi vizsgálatának költségeit is állni – esetenként utólag megtéríteni a vizsgálat árát –, és ha a szakvizsgálat előírja, akkor a szemüveget is biztosítaniuk kell” – jelentette ki Kis Júlia. Az ügyvéd szerint Romániában az alkalmazottak ezen jogát nagyon kevés munkaadó biztosítja, sem az állami, sem a magánszféra nem fektet erre hangsúlyt, talán kivételt képeznek a multinacionális vállalatok.

Felvetésünkre, miszerint mennyire lehet akadályozó tényező az, ha a munkaszerződésben nem szerepel a munkavállaló erre vonatkozó joga, az ügyvéd elmondta: a törvény kötelező erejű és felülír minden munkaszerződést, tehát akkor is be kell tartani, ha erre nem tér ki külön egyetlen passzus sem a munkaszerződésben.