Közel ezer fővel csökkent Hargita megye lakossága az év első felében

2022. január 1-jén 326 622 fő élt a megyében, ez a szám július 1-re 325 653-ra csökkent – számolt be szerdán az előzetes eredményeket feldolgozó adatokról Abos Mária, a Hargita Megyei Statisztikai Igazgatóság vezetője, a részletekről a Hargita Népe készített bővebb összefoglalót.

A féléves beszámolóból kiderült: a megye lakosságának több mint fele, 50,78%-a nő volt, ez az arány a vizsgált időszak végére 50,82%-ra emelkedett.

Hargita megye lakosságának 56,51 százaléka él vidéki településen, a legnépesebb községek sorban: Parajd, Korond és Gyergyóremete. Hargita megyében a városi lakosság számaránya 43,49%-ot tett ki az év első felében, a legnépesebb városnak Csíkszereda számított (40 606 lakos), őt követi a rangsorban Székelyudvarhely (37 062); Gyergyószentmiklós (19 062); Maroshévíz (15 214); Székelykeresztúr (10 645); Szentegyháza (7553); Balánbánya (7285); Borszék (2599) és Tusnádfürdő (1589).

A vizsgált időszakban a természetes szaporulat negatív volt, ennek következtében 765 fővel csökkent a megye lakossága.

Érdekes adatot mutat még az élve születéseknek a szülőanya életkorához viszonyított aránya: a 30–34 év közötti anyák szülték a legtöbb újszülöttet, ami pedig a gyermekanyák arányát illeti: a csecsemők 8,4 százalékának édesanyja a 15–19 év közötti korosztályhoz, míg 0,2 százalékának anyja a 15 év alatti korcsoporthoz tartozik.

Az első gyermek születésekor az anyák átlagéletkora 26,6 év, vidéken ez a mutató 25,2 év, míg városon 28,4 év, azaz a városi nők több mint három évvel idősebb korban szülik meg első gyermeküket, mint falun élő társaik.

A természetes szaporulat egyetlen településen mutatott pozitív eredményeket: Szentegyházán a vizsgált időszakban 4,8 élveszülés és 4,4 haláleset jutott 1000 lakosra, más településeken magasabb az elhalálozások száma az élveszülések számánál.