Húsz év óta először emelkedett a tuberkulózisos fertőzöttek száma, Románia az EU egyik leginkább érintett országa

A pandémia miatt akadozó orvosi ellátás, a tüdőgyógyászati osztályok Covid-osztállyá minősítése, illetve a légúti tüneteket tapasztaló betegek kórháztól való félelme is hozzájárult ahhoz, hogy 2020-ban és 2021-ben kevesebb tuberkulózisos fertőzöttet sikerült időben diagnosztizálni. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becslése szerint 2021-ben 10,6 millióan betegedtek meg, 4,5 százalékkal többen, mint egy évvel korábban és 1,6 millióan haltak bele a gümőkórba.

Romániában 2019-ről 2020-ra 35 százalékkal esett vissza a tuberkulózis-diagnózisok száma, de ez nem a fertőzések visszaszorulását, hanem a felfedezésük elmaradását jelzi. 2021-ben a szűrőprogramon résztvevők körében 245,61/100 ezer lakos volt az előfordulási arány, országos szinten pedig 100 ezer lakosra 39,5 fertőzés esett, számolt be szeptember végén Beatrice Mahler, a bukaresti Marius Nasta Tüdőgyógyászati Intézet menedzsere. Ez még mindig a legmagasabb incidencia az Európai Unióban.

2018-as adatok szerint Romániában Bukarestben, illetve Iași és Dolj megyében a legmagasabb a fertőzöttek száma, Szilágy, Kovászna és Hargita megyében pedig a legalacsonyabb. A székelyföldi megyék esetében a hegyvidéki levegő is közrejátszik az alacsony esetszámban, mondta a Transtelexnek Szántó Mária tüdőgyógyász főorvos, a Hargita megyei tbc-program koordinátora. A szakember azt is hangsúlyozta, hogy mivel kevesebb az eset, jobban oda tudnak figyelni a kezelésükre. Ugyanakkor megerősítette, hogy a növekvő tendencia Hargita megyében is érezhető. „Sajnos nagyon elhanyagolt esetek kerülnek nyilvánosságra, mert eddig az emberek nem mertek orvoshoz menni, és mire eljutottak, már túl késő volt, hiába kezdtük el a kezelést, belehaltak” – részletezte.

Kit veszélyeztet a tuberkulózis?

A tuberkulózis a Covid-19 után a második legtöbb halálos áldozatot szedő fertőző betegség, ugyanakkor, ha időben felfedezik, teljes mértékben gyógyítható. A Mycobacterium tuberculosis nevű baktérium okozza, ami leggyakrabban a tüdőt támadja. Az érintettek nagyobb arányban felnőttek, a WHO adatai szerint 2021-ben 56,5 százalékban férfiak, 32,5 százalékban nők és 11 százalékban gyerekek betegedtek meg. A fertőzésnek kedvező faktorok az alultápláltság, a HIV-fertőzés, az alkoholfogyasztás, a dohányzás és a diabétesz.

A rossz életminőség, a nem megfelelő táplálkozás, a rendszeres alkoholfogyasztás és cigarettázás, a rossz lakáskörülmények mind veszélyeztető körülménynek számítanak, de ugyanígy a stressz is, tette hozzá Szántó Mária.

Romániában egyébként kötelező a BCG-oltás, de ez a kisbabákat védi a tuberkulózisos fertőzés súlyos formáitól, például attól, amelyik agyhártyagyulladást okoz vagy az egész szervezetben szétterjed (miliáris tbc), de nem jelent életre szóló védelmet, magyarázta a szakember.

Mint mondta, aki köhög, csökkent az étvágya, lefogyott, éjszakai izzadást tapasztal, hőemelkedése van, esetleg tudja, hogy tbc-s személlyel került kapcsolatba, annak mindenképp ajánlott tüdőgyógyászati konzultációra mennie. Ez fizikai vizsgálatból és mellkas-röntgenből áll, ha ez alapján felmerül a tuberkulózis gyanúja, akkor köpetet is vesznek a betegtől. A szűrővizsgálatokon ajánlott a részvétel azoknak a 40 év felettieknek is, akik dohányoznak, és köhögnek vagy más légúti tüneteik vannak.

A háborús- és a munkaerő-migráció új kihívások elé állítja a szakembereket

Szántó Mária szerint szakmai körökben egyre inkább felmerül az ukrajnai háború hatása is: a szomszédos országban is magas a fertőzöttek száma, és a fegyveres konfliktus elől menekülők akaratlanul is magukkal hozhatják a baktériumot. Kedvez ugyanakkor a tuberkulózis terjedésének a romániaiak körében is elterjedt külföldi munkavállalás, sokan ugyanis nem megfelelő körülmények között dolgoznak, túlóráznak és nem táplálkoznak helyesen, mondta a tüdőgyógyász.

Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ jelentése arra hívja fel a figyelmet, hogy Ukrajna világszinten annak a kilenc országnak az egyike, ahol magas a rifampicin-rezisztens vagy multirezisztens tbc előfordulási aránya. Az országban a tbc becsült incidenciája 100 000 lakosonként 73, míg az EU/EGT területén 100 000 lakosonként 9,5.

Ezzel kapcsolatban korábban a Marius Nasta Tüdőgyógyászati Intézet menedzsere is megszólalt, tekintve, hogy Románia tranzitország az ukrajnai fegyveres konfliktus elől menekülőknek. Mint hangsúlyozta, nem arról van szó, hogy nem kell ukrajnai menekülteket befogadnunk, hanem arról, hogy az ingyenes tüdőszűrés számukra is elérhető, felkereshetik a legközelebbi TBC járóbeteg-rendelőt.

Biztosítás nélkül is elérhető a kezelés

„A tuberkulózis teljes mértékben kezelhető, száz százalékban gyógyítható” – emelte ki a tüdőgyógyász főorvos. Szántó Mária elmondta, hogy egy új eset kezelésére négy fajta antibiotikum áll rendelkezésre, ezek gyógyszertárakban nem kapható, úgynevezett rezerv antibiotikumok, amelyek csak az országos tuberkulózis-programon keresztül érhetőek el. „Egy standard kezelés hat hónapig tart, de természetesen ez egyéni, ha kell hosszabbítani bizonyos okok miatt, akkor ezt megtesszük. Két hónapig minden nap kapja a beteg az antibiotikumokat, utána csak két fajta gyógyszert fog kapni” – részletezte.

„Mivel antibiotikumokról beszélünk, amelyek májon, vesén keresztül választódnak ki, ezért ez a két legfontosabb szerv, amit követünk, továbbá odafigyelünk a szemre és az idegrendszerre” – tette hozzá.

Romániában is elég gyakori az úgynevezett multidrog-rezisztens tbc. Hargita megyében ez nagyon ritkán, körülbelül két évente egy-egy esetben fordul elő, jelenleg pedig nem tudnak ilyen esetről, mondta el a tüdőgyógyász. Az egyénenként változik, hogy a tbc kezelésére fenntartott gyógyszerek közül hányra nem reagál az adott beteg, ilyenkor mindig összeül egy különleges bizottság, amelynek feladata meghatározni a megfelelő kezelést. Egyelőre ez 18 hónapig tartó antibiotikumos kezelést jelent, de kidolgozás alatt vannak az ennél jobb megoldások, magyarázta.

Bár a WHO protokollja szerint a tuberkulózisos beteg a kezelés elkezdése utáni két hétben fertőz, általában sokkal hosszabb ideig kórházban tartják, azért is, hogy biztosan megkapja a megfelelő kezelést. „Ma már kezdik bevezetni azt, hogy a tbc-s beteget, ha megfelelőek az otthoni körülményei, vagyis el tudja izolálni magát, illetve jó általános állapotban van, nincsenek komorbiditásai, akkor otthon kezeljék. Ezzel azért mi egy kicsit csínján bánunk, éppen azért, hogy az izoláció izoláció legyen, a gyógyszeres kezelés gyógyszeres kezelés legyen, minden nap bevegye az a beteg” – fogalmazott a szakember.

Ha valakit tbc-vel diagnosztizálnak, kivizsgálják azokat is, akikkel kapcsolatba került, a családtagokat, munkatársakat. „Volt olyan esetünk, hogy a hordozó tulajdonképpen az édesanya volt, holott a lányánál fedeztük fel először a fertőzést” – mondta el Szántó Mária.

Romániában egyébként a tbc-s betegeknek nem szükséges egészségügyi biztosítással rendelkezniük a kezeléshez, a diagnózissal automatikusan bekerülnek az országos programba, és biztosítottá válnak a kezelés idejére.

Hargita megyébe érkezett az országos szűrőkaraván

Az egészségügyi minisztérium 2018-ban indította el az országos tbc-szűrőprogramot, amelynek keretében a Marius Nasta Tüdőgyógyászati Intézet közreműködésével a veszélyeztetett lakosságot szeretnék elérni mozgó laboratóriumok segítségével.

Hargita megyében november 14-én indult útnak a karaván, amely december 16-ig Csíkszentgyörgy, Székelyderzs, Kányád, Nagygalambfalva, Etéd, Korond, Karcfalva, Domokos, Ditró, Tölgyes, Galócás és Salamás községekbe látogat el. A cél az, hogy biztosítsák a tüdőgyógyászati konzultáció lehetőségét azoknak is, akik távol élnek a kórházaktól vagy járóbeteg-rendelőktől. Amint a Marius Nasta Tüdőgyógyászati Intézet menedzsere korábban hangsúlyozta, a szűrőprogram során a tbc mellett a tüdő egyéb megbetegedéseit is felfedezhetik, amivel szintén életeket menthetnek.