Kutyaviadalokat szervezők kaphatják vissza elkobzott kutyáikat, mert foghíjas a román törvénykezés

2022. november 01. – 11:34

frissítve

Másolás

Vágólapra másolva

Nem ritka, hogy kutyaviadalokat szerveznek Romániában, vagy hogy ilyen kegyetlen célokra tenyésztett kutyákra bukkannak a hatóságok – legutóbb Kolozs megyében, Kisbácsban értek tetten elkövetőket. Az állatvédők szerint az eutanázia lenne a legkegyesebb megoldás az ilyen hányattatott sorsú állatok számára, amelyeket csak ideig-óráig tarthatnak távol gazdáiktól.

“Felhívott bennünket a Kolozs Megyei Rendőrfőfelügyelőség (IPJ) állatvédelmi részlegének vezetője és azt mondta: »ez most nagyon komoly, példátlan esetről van szó Romániában. Olyan kutyaviadalt szerveztek, amelyben legalább 20 kutya is érintett, vannak súlyosan sérült állatok is… A helyszín Kisbács, találkozzunk 10 órakor a rendőrőrsön, onnan együtt megyünk ki a helyszínre«. Itt már egyértelmű volt, hogy állatorvosok és szállító személyzet segítségére is szükség lesz, akik el tudják látni és biztonságos helyre tudják vinni ezeket az állatokat.

Összesen 70 ember, köztük rendfenntartók és állatorvosok együtt vonultak ki. Délután 14 órára már 59 kutyát vettek nyilvántartásba, ebből kettőnek sürgősségi ellátást kellett biztosítani. Aznap éjjel 2 órára végül az összes kutya biztonságba került. Azt viszont már mi is a sajtóból tudtuk meg, hogy a kutyaviadal leleplezése egy egészen különleges, Brassó, Kolozs, Szilágy megyék rendőrségi összefogásával valósult meg, ugyanakkor amerikai és romániai titkosszolgálati egységek, de még az Europol is közreműködött – számolt be a napokban a júniusban történt különleges beavatkozásról a Sirius Animal Rescue állatvédelmi egyesület a Facebook-oldalán.

Romániában szinte minden évben felröppen egy-egy hír arról, hogy az ország valamely részén kutyaviadalt szerveztek, a rendőrség pedig a közösségi médiára feltöltött videók/fényképek alapján avatkozik be. Kolozs megyében azonban június 24-én példátlan eset történt.

A helyi sajtó beszámolója szerint a kisbácsi razziát több házkutatás is megelőzte: Brassó megyében például 6 személynél zajlott házkutatás, a rendőrség feltételezése szerint ugyanis 2022 február és júniusa között külföldi bankintézetek által kibocsátott bankkártyákon keresztül gyanús tranzakciókat bonyolítottak le, illetve felmerült az illegális állatkereskedelem és kutyaviadalok megszervezésének a gyanúja is. De ugyanúgy Kolozs és Szilágy megyei személyek esetében is felmerült a gyanú, hogy kutyákat képeztek ki viadalok megszervezésének céljából.

A rendőrség nagy erőkkel vonult ki a Kolozs megyei Kisbácsra, az Erdő/Pădurii utca végére, amely a település egy félreeső, erdős részébe vezet. A helyszínen épp kutyaviadal zajlott. A rendőrség itt 7 személyt azonosított, kutyatulajdonosokat és nézőket, többen közülük külföldi állampolgároknak bizonyultak.

Szintén az állatvédő szervezettől lehet tudni, hogy az elkobzott kutyák között 23 nem ivartalanított nőstényt, 5 darab kéthónapos kiskutyát és 31 kasztrálatlan hímet azonosítottak, akik számtalan betegségben szenvedtek: vese- és májelégtelenség, alultápláltság, gyulladt szaporító szervek, méhen belül elhalt magzat, gyomorfekély, légúti betegségek és számos, kutyákat támadó baktériumok jelenlétét fedezték fel.

Az eset kapcsán az állatvédők szerint több probléma is felmerült:

  • az orvosi ellátást nehezíti az állatok kórlapjának hiánya. A befogott kutyák többségének ugyanis nincs egészségügyi kártyája, nem voltak mikrochippel ellátva, az országos állatnyilvántartó jegyzékben felvett kutyákat ugyanakkor hamis adatokkal regisztrálták, például az egyértelműen amstaff vagy pitbull harci kutya keverékeket valamilyen vadászfajtaként, úgynevezett “plott hound-ként” jegyezték be;
  • a román törvénykezés értelmében a nem hivatalosan azonosított kutyák gyakorlatilag “nem tartoznak senkihez”;
  • a kutyák bejegyzésének módja arra is enged következtetni szerintük, hogy az illegális kutyatenyésztésben állatorvosok is közreműködhetnek;
  • a kimentett kutyák gondozásában óriási problémát okozott a párzási időszak, a nem ivartalanított hímek miatt a kutyákat nem tudták ugyanazon a menhelyen tartani, ez pedig megnehezítette azokat a törekvéseket, hogy szigorúan titkos helyszínen legyenek az állatok. Erre azért lett volna szükség, mert a viadalok szervezői még mindig szabadlábon vannak, és több ízben is megfenyegették a gondozókat.

Jogi zűrzavar miatt a kutyákat vissza kell ideiglenesen szolgáltatni az tulajdonosaiknak

A kisbácsi és más házkutatások során elkobzott kutyák száma meghaladja a 70 egyedet, ez a szám pedig a kiskutyák érkezésével tovább nőtt. Ennyi állat eltartása, orvosi ellátása (nem beszélve a szükséges rehabilitációs programokról) hatalmas költségteherrel jár a Kolozs Megyei Tanács számára, amely egy 2020-ban elfogadott sürgősségi kormányrendelet szerint a megyei rendőr-főfelügyelőséghez tartozó állatvédelmi részleg által elkobzott állatok ellátását 45 napig köteles biztosítani (ezt pedig egy 30 napos visszaigénylési időszak követi).

A brassói ügyészség a törvényes időtartam meghosszabbítása érdekében a kutyák ellátását az igazságügyi minisztériumra ruházta át, hogy az állami szervek gyakorlatilag az ítélethirdetésig biztosítani tudják a kutyák ellátását, amely egyelőre nem tudni, mikor következik be, hiszen a tárgyalások időpontja még ki sincs tűzve.

Csakhogy itt jön képbe a bürokratikus bukfenc: a minisztérium csak az ítélethirdetést követően, a kártérítési procedúrák rendezése után tudná utófinanszírozni a költségeket. Mivel valószínűsíthető, hogy a tárgyalások nagyon sokáig elhúzódnak majd, a gondozók kénytelenek voltak továbbra is a megyei tanács segítségére támaszkodni. Az idő végül gyorsan eltelt, a kolozsvári bíróság október 18-i végzése pedig arról szól, hogy K.Z vádlott sárgás-vöröses színű "Muchacho" nevű, pittbull keverék kutyáját, B.S. fekete és fehér színű, "Stryder" nevű pittbull keverék kutyáját, S.C. fekete színű "Losco" nevű pittbull keverék kutyáját és M.A.C ”Blacky” nevű kutyáját mind M.A.C időleges gondnoksága alá helyezi, a többiek költségén, egészen addig, amíg a végleges és jogerős bírósági döntés meg nem születik. A döntés előírja ugyanakkor a többi kutya (és az azóta született kölykök) visszaszolgáltatását azoknak, akiktől elkobozták azokat.

A döntés ellen fellebbezést nyújtott be a Kolozs Megyei Tanács és az üggyel foglalkozó Sirius Animal Rescue Egyesület is.

Miért vannak még szabadlábon az elkövetők?

A veszélyes vagy agresszív kutyák tartási rendjéről szóló 55/2002-es sürgősségi rendelet azt írja elő, hogy 6 hónaptól 3 évig terjedő szabadságvesztéssel vagy pénzbírsággal büntetendő a kutyaviadalok szervezése, a viadalra való felkészítés, illetve kutyával való részvétel a viadalokon. A fentebb is említett hét személy egyelőre csak bírósági felügyelet alatt áll, ami azt jelenti, hogy a lakhelyváltozásról haladéktalanul értesíteniük kell a nyomozó szerveket. Ugyanakkor egy előre összeállított felügyeleti program szerint jelentkezniük kell a felügyelettel megbízott rendőri szerveknél, Románia területét pedig csak bírósági jóváhagyással hagyhatják el – mondta el érdeklődésünkre Somai László József ügyvéd, akit az eddig nyilvános dokumentumok átvizsgálására kértünk. A bíróság döntése kapcsán – miszerint az elkobzott kutyákat visszaengedik az agresszor gazdáknak – elmondta: a bíróság döntése nincs megindokolva, de valószínűsíti, hogy az ártatlanság vélelme alapján döntött így a bíró, illetve az is fontos szempont lehetett, hogy ne terheljék az állami költségvetést a kutyák felügyeletével.

“Mindez nem zárja ki azt, hogy a bírósági eljárás végén, a vádlottak nem kapnak börtönbüntetést, és a kutyákat nem fogják ismét elkobozni”

– nyomatékosította az ügyvéd.

“Még mindig érthetetlen számunkra, hogy 2022-ben, Kolozsváron kutyaviadalokat szerveznek, és ennek a bűncselekménynek még mindig van közönsége. Azon túl, hogy már csak erkölcsi és etikai szempontok szerint sem kellene ezeket az állatokat visszaadni bántalmazóiknak, és az őket kizsákmányolóknak, ezek a kutyák élő bizonyítékok egy nagyon fontos büntetőperben. (...) Ilyen feltételek mellett mi akadályozza meg a vádlottakat abban, hogy ezeket az állatokat és kicsinyeiket a feketepiacon eladják, tenyésztésre használják tovább, folytassák a viadalok további szervezését, vagy egyáltalán: mi a garancia arra, hogy nem végzik ki őket?

Úgy gondoljuk, hogy szükséges a civil társadalom, a szakmai szervezetek és intézmények nyomásgyakorlása, hogy az illetékes hatóságok elvégezzék a legszükségesebb intézkedéseket: ivartalanítsák és lássák el azonosító chippel a kutyákat, ezzel is megelőzve a további bántalmazásokat és bűncselekményeket. (...) Jogi szempontból ugyanakkor óriási szükségességét látjuk egy olyan állatorvosokból és rendfenntartókból álló különleges egység felállításának, amely jogosult a visszaszolgáltatott kutyák időnkénti ellenőrzésére, figyelve és koordinálva a kutyák gondozását.

Reméljük, hogy a benyújtott fellebbezések hatására a bíróság pozitív döntést hoz és nem adja vissza az agresszoroknak a kutyákat. Ebben az esetben mi gondoskodhatunk róluk. De közösen, minden érintettel közösen kell megoldást találnunk arra, hogy a gazdák jelenléte nélkül jóváhagyást kapjunk a kutyák ivartalanítására, a szakszerű adminisztrálásra és az életmentő orvosi ellátásra. Szükséges lenne továbbá a kölyökkutyák felügyeleti jogának megszerzésére, főleg, hogy az utódokat még nem képezték ki verekedésre, ezért egy rehabilitációs program során őket be lehetne illeszteni a társadalomba” – összegezte a legfontosabb követelményeit a Sirius Animal Rescue állatvédő szervezet.

Ezeknek a kutyáknak az eutanázia lenne a legkegyesebb végkifejlet?

A Siriusszal szoros kapcsolatban álló, de a neve elhallgatását kérő állategészségügyi munkatárs a Transtelexnek elmondta: ezek a kutyák többszörösen bántalmazott, számtalan sokkot átélt állatok, többségük esetében már a rehabilitációs program sem nyújthat segítséget, persze vannak kivételek és szerencsésebb esetek.

“Ha még lenne a terápiára pénzügyi és szakértői keret, akkor sem lehetne az összes kutyát biztonságos körülmények között visszaengedni a társadalomba. Mégis ki vállalná azért a felelősséget, hogy viadalokban résztvevő kutyákat családok vegyék örökbe? Sajnos kiszámíthatatlan az, hogy ezek a kutyák hogyan viselkednek majd egy új környezetben. Azt kell mondanom, hogy ezeknek az állatoknak az eutanázia lenne a legjobb opció” – véli forrásunk, aki azt is elárulta, hogy a kisbácsi ügy kapcsán nagyon szigorú titoktartási protokoll van érvényben az érintett állatvédő és hatósági intézmények szintjén, amiatt, hogy saját magukat és az elkobzott kutyákat is védjék a szabadlábon lévő agresszoroktól.

“Amíg tart a rendőrségi ügy, addig senki sem mondhat semmit azon kívül, amit a Facebookra leírtak és a sajtónak elmondtak” – tisztázta felvetésünkre, miszerint mindenki elhatárolódik a sajtó megkeresésére.

“Ez az ügy túlmutat Románia határain” – folytatta. Elmondása szerint az illegális kutyatenyésztésnek és állatkereskedelemnek csak egy része a harci kutyafajták, főként az amstaff és pitbull keverékek tenyésztése. Ezek a fajták azért nagyon “hasznosak” a viadalok szempontjából, mert az embert sosem bántják, de más kutyákat egyszerűen nem bírnak elviselni, mindezek mellett pedig sokkal magasabb a fájdalomküszöbük. Nagy-Britanniában például azért vannak teljesen kitiltva ezek a fajták, mert ezt a módot látták a leghatékonyabb megoldásnak a kutyaviadalok szervezésének megakadályozására.

“A kisbácsi esetből is jól látszik: többen utaznak ide külföldről azért, hogy kutyaviadalokon vegyenek részt. De szerintem ez nem csak a pénzről szól, hanem egyfajta szórakozás is” – mondja alanyunk, aki rávilágított: világszinten a kutyaviadalok legnagyobb hagyománya Dél-Afrikában van, az oda szállított ebek csaknem 70-80%-a a Balkánról (Romániából, Bulgáriából, Szerbiából) származik.

Máramaros megyében több, állatokkal való visszaéléssel kapcsolatos esetre is fény derült az utóbb időszakban

A kutyák visszaszolgáltatását előíró bírósági döntéssel szinte egyidőben derült ki, hogy Máramaros megyében egy 44 éves férfit helyeztek vád alá a rendőrök, aki több kutyafajtát is tenyésztett otthonában illegálisan. A rendőrök helyszínre való érkezésekor 44 ebet találtak nála, ebből 16 pitbull keverék, az állatorvosi vizsgálatok során pedig kiderült, több orvosi beavatkozást hajtottak végre rajtuk, levágták a fülüket, farkukat. A kutyákat ebben az esetben a nyomozás befejezéséig a férfi felügyelete alatt hagyták.

De nemcsak viadalokra képezett ki állatokat, hanem házi kedvenceknek szánt kutyákat és macskákat is exportált Máramaros megyéből: az állategészségügyi és élelmiszerbiztonsági hatóság legutóbbi jelentése szerint idén csaknem 335 kutyát és több tucat macskát exportáltak külföldre a megyéből. Ők fogalmaztak úgy, hogy egy újfajta “vállalkozás vett lendületet Máramaros megyében”.

Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!