Több településen gyújtottak őrtüzet a Székelyföld önrendelkezését támogatók

A korábbi évekhez hasonlóan őrtüzeket gyújtottak október utolsó vasárnapjának estéjén Székelyföld több mint száz településén az autonómiaigény újbóli kinyilvánítására, írta az MTI.

A települések melletti magaslatokon gyújtott őrtüzek mindegyikénél felolvasták a rendezvény kiáltványát, amelyet – akárcsak a korábbi években – az őrtűzgyújtást kezdeményező és szervező Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke, Izsák Balázs jegyez.

A dokumentum nyomatékosítja: a területi autonómia a biztonság, a béke és a jólét záloga lehetne Székelyföldön. Azt is leszögezi, hogy Székelyföld népe a koronavírus-járvány után a nemzetközi élet minden felszültségét átélve is kitart a területi autonómia igénye mellett, abban a formában, ahogy azt az SZNT az autonómiastatútumában megfogalmazta.

Az őrtűzgyújtás főszervezője, Gazda Zoltán az MTI-nek elmondta: az SZNT felhívására Székelyföld több mint száz településén gyűltek össze az emberek a kora esti órákban az őrtüzek mellett. Hozzátette: a programok állandó eleme volt a kiáltvány felolvasása, emellett azonban mindenütt helyi sajátossága is volt az eseménynek. Volt, ahol helyi szónokok is szót kaptak, máshol egyházi szertartással, kulturális műsorral kötötték össze az tűzgyújtást. Volt, ahol huszár egyenruhában, lóháton vonultak az őrtűz köré, és volt, ahol bográcsgulyással vendégelték meg a résztvevőket. A legtöbb helyszínen nótázás alakult ki a tűz körül. A főszervező elmondta: idén a kiváló időjárás is segítette, hogy igazi közösségi élményben legyen részük azoknak, akik összegyűltek az őrtűzgyújtásra.

Az SZNT által kidolgozott autonómiastatútumon alapuló törvénytervezetet ismételten a bukaresti törvényhozás elé terjesztették, amely azonban minden alkalommal elutasította. 2020 áprilisában hallgatólagosan elfogadta a képviselőház, mert a koronavírus-járvány miatt kicsúsztak a határidőből – ebből politikai botrány lett, miután Klaus Iohannis államfő azzal vádolta meg a szociáldemokrata pártot, hogy a „magyaroknak adta Erdélyt” –, később azonban a szenátus döntő házként leszavazta.