Marian Godină a Transtelexnek: sokan sajnálják, hogy nem tekerték ki a nyakamat, amikor még megtehették volna

2022. október 28. – 12:28

frissítve

Marian Godină a Transtelexnek: sokan sajnálják, hogy nem tekerték ki a nyakamat, amikor még megtehették volna
Fotó: Marian Godină Facebook-oldala

Másolás

Vágólapra másolva

A kezdetben Facebookon jópofizó zsaruból hét év alatt előbb az ország legnépszerűbb rendőre, majd az egyik legbefolyásosabb személyisége lett. Mára már egyetlen bejegyzése elég ahhoz, hogy megteljen egy színházterem, kritikáira a döntéshozók is odafigyelnek, a Székelyudvarhelyről nemrégiben készült videójával pedig akaratlanul is többet tett a Székelyföldről alkotott román előítéletek felszámolásáéért, mint a magyar politikusok. Interjú Marian Godinával.

Hét éve van jelen a Facebookon, ahol már több mint 600 ezer követője van, a bejegyzései pedig több mint 3 millió emberhez jutnak el. Időközben honlapot és Youtube-csatornát is indított, könyveket írt, egy ideje pedig a Patreon előfizetős platformon teszi közzé a bejegyzései egy részét. Nemrégiben egy interjúban azt mondta: megfordult a fejében, hogy 16 év után otthagyja a rendőrséget. Van ideje dönteni, hiszen jelenleg gyereknevelési szabadságon van. Mi szól amellett, hogy levegye a rendőri egyenruhát és „főállású” író, influenszer legyen?

Fiatalon, amikor még nincsenek nagyobb elkötelezettségek, az ember megengedheti magának azt a luxust, hogy csak bizonyos szempontokat követve hozza meg az életével kapcsolatos döntéseket. Én például azért választottam a rendőri pályát, mert ez tetszett nekem, az anyagi szempontok annyira nem érdekeltek. És a jövedelmem nem is foglalkoztatott különösebben addig, amíg apa nem lettem. Mostanra megváltoztak a prioritásaim, más kötelezettségeim vannak a családommal szemben. Ezért az anyagi szempont sokkal nagyobb mértékben számít, és nagy szerepet fog játszani a döntésemben. Szerepet fog játszani az is, hogy melyik változatban tölthetek több időt a családommal.

Néhány hete egyetlen Facebook-bejegyzésének hatására telt ház előtt játszottak egy olyan színházi előadást, amelyre szinte senki nem vásárolt volna jegyet, ha nem hívja fel rá a figyelmet. Sejtésem szerint már megfordult a fejében, hogy ezt a befolyást pénzzé tegye termékek vagy szolgáltatások reklámozásával. Kapott ajánlatokat?

Igen, kerestek meg cégek, hogy reklámozzam őket, de csak nagyon kevés ajánlatot fogadtam el. Vagy azért utasítottam el ajánlatokat, mert nem illettek hozzám, vagy azért, mert én magam nem hittem azokban a termékekben, amelyeket reklámoznom kellett volna, ha pedig hazudnom kell, akkor nem tudok a tükörbe nézni. A jövőben is ehhez tartom magam.

Mi szól amellett, hogy megtartsa a rendőri állását?

Mint említettem, azért választottam ezt a pályát, mert nagyon szerettem, ez volt a vágyam. Az igazság az, hogy most is szeretem, ezért nem tudok 16 év után könnyen elszakadni tőle.

Miért vágyott fiatalon rendőri pályára?

Mindig is szerettem az igazságtétel gondolatát. Mint később kiderült számomra, a rendőrség nem feltétlenül a legalkalmasabb hely erre, de azért rendőrként sokat tehetek azért, hogy igazságot szolgáltassak.

Közlekedési rendőrként kezdte, de öt éve már a Brassó megyei rendőrség különleges bevetési egységének a tagja. Mi volt a váltás oka?

Szeretem a testmozgást, sokat is sportolok, ezért már nagyon rég szerettem volna a különleges bevetési egységnél dolgozni. Talán 2010-ben fordult meg először a fejemben, hogy kérjem a felvételemet, de akkor nem voltak betöltetlen állások ennél az alakulatnál. Öt évvel ezelőtt újra próbálkoztam, ugyanattól a vágytól vezérelve, ami korábban is megvolt bennem, de az új helyzetem miatt is, amely már nem illett annyira a közlekedésrendészi hivatáshoz. És itt az ismertségemre utalok, ami az előnyök mellett hátrányokkal is jár. Példát is mondok: amikor közlekedési rendőr voltam, gyakran előfordult, hogy az emberek lefékeztek mellettem az autójukkal, és megkértek, hogy közösen fotózkodjunk. Ez kellemetlenül érintett, annál is inkább, mert sosem tartottam magam sztárnak. De az is többször előfordult, hogy amikor leintettem egy szabálysértő autóst, igazoltatásakor lelkesen újságolta, hogy olvasta a könyvemet és nagyon becsüli a munkámat, abban a reményben, hogy egy enyhébb bírsággal megússza az esetet. Ezért gondoltam úgy, hogy egy olyan állást keresek a rendőrségen belül, ahol kevésbé vagyok szem előtt, és ennek a célnak a különleges bevetési egység kiválóan megfelelt.

A különleges bevetési egység tagjai nagy kockázatú küldetésekben vesznek részt, többek között a veszélyes bűnözők kézre kerítése a feladatuk. Volt-e olyan pillanat a bevetések során, amikor veszélyben érezte az életét?

Az egység tagjai tudatában vannak annak, hogy bármely küldetésük az utolsó lehet, ha csak egy pillanatra is figyelmetlenek. Ezért annyira fontos a megfelelő fizikai, pszichikai és taktikai felkészítésük. Szerencsésnek mondhatom magam, mert egy jól képzett, összetartó csapatban dolgozom, a társaimmal megbízunk egymásban, így a legkockázatosabb küldetések alatt sem éreztem veszélyben az életem. Voltak nyilván izgalmasabb perceim, de ez normális ebben a szakmában.

Kezdeti ismertségét úgy szerezte a Facebookon, hogy rendszeresen beszámolt a közlekedési rendőri tapasztalatairól. Miért gondolta úgy, hogy meg kell osztania ezeket a történeteket?

Rosszul esett, hogy mennyire eltér a rendőrség külső megítélése attól, amit én belülről láttam és tapasztaltam. Ezért gondoltam úgy, hogy érdekes lenne történeteket megosztva betekintést nyújtani az embereknek a közlekedési rendőrök mindennapi munkájára.

Mit gondol, mennyire járult hozzá a bejegyzései sikeréhez az, hogy rendőrként írta ezeket? Arra utalok, hogy az íráskészsége, humora, öniróniája éles kontrasztban voltak a rendőrökről alkotott előítéletekkel, és erre kapták fel sokan a fejüket. Ha ön könyvelő vagy pék volna, a bejegyzései talán sokkal érdektelenebbek lennének…

Úgy gondolom, hogy mesterségétől független bármelyikünk naponta megél olyan történeteket, amelyeket érdemes papírra vetni. Valóban, az én esetemben újszerű volt az, hogy egy rendőr ilyen bejegyzéseket ír, de én szívesen elolvasnám egy futár, egy pék vagy egy építőmunkás könyvét a munkájáról, biztos sokat tudnának mesélni.

A kezdeti könnyed történetek után komoly témákra váltott a bejegyzéseiben. Hat évvel ezelőtt a közvélemény elé tárta, hogy mekkora nyomás alá helyezték a felettesei, amiért megbírságolt közlekedési szabálysértésért egy brassói tisztségviselőt. Tettét óriási szolidaritási hullám követte. Egy évre rá, 2017-ben a Politico Európa legbefolyásosabb személyiségei közé választotta. Ön szerint mekkora szerepet játszott az ismertsége abban, hogy nem rúgták ki a rendőrségtől?

Kétségkívül nagy szerepet játszott, és utólag vissza is hallottam, hogy akadtak olyan bukaresti vezetők, akik sajnálkoztak azon, hogy „nem tekerték ki a nyakamat” akkor, amikor még megtehették volna. Mindenesetre elmondható, hogy ma, 2022-ben egy ismeretlen rendőrnek is nehéz már a száját befogni.

Az utóbbi években a politikusokat sem kímélte a bejegyzéseiben. Rendszeresen bírálta az azóta lemondott Sorin Câmpeanu oktatási minisztert, Lucian Bode jelenlegi belügyminisztert, és kijelentette azt is egy interjúban, hogy csalódott Klaus Iohannis államfőben. Kapott-e politikai ajánlatokat, és érdekelné-e a politikusi pálya?

Nem kaptam semmilyen politikai ajánlatot, és jelenleg nem is csábít a politika. Nem azért fogalmazok így, mert úgy gondolom, hogy a politika valaha is csábítani fog. Most valóban azt gondolom, hogy nem fog. De volt már példa olyan személyekre, akik kijelentették, hogy soha nem lesznek politikusok, végül indultak a választásokon, és kínosan leszerepeltek.

Marian Godină Székelyudvarhelyen készült kisfilmjére egy hónap alatt közel 34 ezren kattintottak, a kirándulásait megörökítő Youtube-csatornájának ez jelenleg a legnézettebb videója.

A rendőr és a családja két napot töltött a városban. A tapasztalataikat összegző több mint fél órás videó szerint nagyon jól érezték magukat a 98 százalékban magyarok lakta településen. A felvételen Godină és a felesége, Georgiana áradozik az utcák tisztaságáról, a zöldövezetek gondozottságáról, a karbantartott épületekről, az éjszakai közbiztonságról és a kéregetők hiányáról. Beszámolójuk szerint lenyűgözte őket a város iskoláinak állapota és a Nagy-Küküllő partjának rendezettsége is. A videó végén Georgiana így összegez: úgy érezte magát Székelyudvarhelyen, mintha más országban lenne, de nem azért, mert az emberek többsége magyarul beszélt, hanem azért, mert civilizáltak.

Néhány hete videósorozatot indított a Youtube-csatornáján a Godina család kirándulásairól. Az első útjuk Székelyudvarhelyre vezetett. Miért éppen ebbe a székelyföldi városba?

Székelyudvarhelyt egy küldetés közben fedeztem fel magamnak, amikor néhány lótolvajt a rendőrség fogdájába szállítottunk. Csak futtában, az autó ablakából láttam a várost. Nagyon tetszett, amit láttam, és utólag elmeséltem a feleségemnek is. Ezért elsőként Székelyudvarhelyt kerestük fel, és nagyon jól éreztük magunkat a városban.

A székelyudvarhelyi videóval is előítéleteket feszegetett, ezúttal nem a rendőrséggel, hanem a romániai magyar közösséggel kapcsolatosakat. A románok körében a legelterjedtebb előítélet a Székelyfölddel kapcsolatban, hogy ott nem szolgálják ki a pékségben azt, aki románul kér kenyeret. Próbáltak kenyeret vásárolni Székelyudvarhelyen?

Szívesen járunk a családommal Székelyföldre, többször is megfordultunk Kovászna és Hargita megyében. Kézdivásárhelyen barátaink is vannak, rendkívüli emberek, Piro és Aba. Mindketten magyarok, ha ez a nevükből nem derült volna ki. Üzletekben is gyakran megfordultunk Székelyföldön, és mindenütt kedvesen kiszolgáltak.

Hogyan lehetne felszámolni ön szerint a román-magyar kapcsolatokban az egymásról alkotott negatív előítéleteket?

Szerintem a románoknak meg kellene látogatniuk Hargita és Kovászna megyét, és saját szemükkel kellene megbizonyosodniuk arról, hogy amit a tévében látnak vagy az interneten olvasnak Székelyföldről, az manipuláció. Ez érvényes a magyarokra is.

Facebook-bejegyzéseinek gyakori témái a román társadalmat sújtó legfontosabb problémák, elsősorban a korrupció és a bürokrácia. Mit kellene tenni, hogy a dolgok jobbra forduljanak az országban?

Mindannyiunknak meg kellene változnunk. Úgy vélem, hogy a politikusok semmivel sem jobbak vagy rosszabbak a választóiknál. A változás kulcsa pedig a nevelés, amit idejekorán el kell kezdeni.