50 százalékos nyugdíjpótlékra jogosultak a MÚRE tagjai

2022. október 22. – 18:54

Másolás

Vágólapra másolva

Közhasznúvá nyilvánították a Magyar Újságírók Romániai Egyesületét (MÚRE), az erre vonatkozó kormányhatározat egy hete jelent meg a hivatalos közlönyben. A státus elnyerésével a szervezet tagjai ötven százalékos nyugdíjkiegészítésre jogosultak, ami a tagfelvételi kérelmek várható özöne miatt dilemmák elé állította MÚRE vezetőségét. Az egyesület elnöke, Szűcs László szerint elképzelhető, hogy rendkívüli közgyűlést hívnak össze a tagfelvétel kritériumainak szigorítására.

A október 8-án, Gyergyószárhegyen megtartott MÚRE-közgyűlésnek az egyik központi témája volt, hogy most már a MÚRE tagjai is kérvényezhetik az ötven százalékos nyugdíjkiegészítést. Szűcs László közlése szerint a jelenleg 309 fős tagságnak mintegy egyharmada nyugdíjas, elsősorban ők élhetnek most ezzel a lehetőséggel. A közgyűlésen felmerült, hogy a MÚRE tagfelvételi kérelmek özönére számíthat. Szűcs László beszámolója szerint ezzel kapcsolatban az a javaslat is elhangzott, hogy az egyesület vezessen be tagfelvételi moratóriumot, így ugyanis elejét lehet vetni annak, hogy az egyesület nyugdíjkiegészítésre kacsintgató „álújságírókat” fogadjon be a soraiba. „Ennek én nem látom értelmét, és az alapszabályunk sem teszi lehetővé” – jegyezte meg a szakmai szervezet elnöke.

A MÚRE jelenlegi alapszabálya szerint az egyesület teljes jogú taggá válhat bármely nagykorú, újságírói tevékenységet folytató személy, aki legalább 2 éve dolgozik a romániai magyar sajtóban. A tagfelvételi kérelem elfogadáshoz a szervezet két igazgatótanácsi tagjának vagy három rendes tag ajánlása szükséges. A közgyűlés résztvevői abban egyeztek meg, hogy a feltételeken mindenképpen szigorítani kell, de az alapszabályt csak a közgyűlés jövő tavaszi rendes ülésén módosítják.

Egy 2000-ben elfogadott sürgősségi rendelet szerint a közérdekű tevékenységet végző civilszervezeteket és alapítványokat nyilváníthatja a kormány közhasznúvá. A státus elnyerése feltételekhez kötött. A szervezetnek többek között igazolnia kell pénzügyi adatokkal és szakmai beszámolóval, hogy a kérés benyújtását megelőző három évben megszakítás nélkül működött, célkitűzései a köz javát szolgálják, és ezek egy részét már megvalósította; igazolnia kell azt is, hogy rendelkezik a célkitűzései eléréséhez szükséges vagyonnal, logisztikával és alkalmazottakkal, illetve együttműködik állami intézményekkel vagy más hazai és külföldi civilszervezetekkel. A kormányfőtitkárságon iktatott kérés az illetékes minisztériumhoz kerül jóváhagyásra. Pozitív elbírálás esetén a kormány határozatot fogad el a szervezet közhasznúvá nyilvánításáról. Ez a státus nem túl látványos anyagi előnyökkel jár. A civilszervezetnek vagy alapítványnak nem kell fizetnie ingatlanadót és a nem kereskedelmi tevékenységből származó jövedelme adómentes.

Az erdélyi magyar szervezetek közül a MÚRE-n kívül eddig csak négy erdélyi magyar, illetve a magyar közösséghez köthető civil szervezet nyerte el a közhasznú státust: a kormányfőtitkárság honlapján fellelhető legfrissebb nyilvántartás szerint a Communitas Alapítvány, a sepsiszentgyörgyi Vadon Egyesület, illetve a római katolikus egyház két segélyszervezete, a gyulafehérvári és a szatmárnémeti Caritas. A 2020 óta nem frissített listán összesen 147 hazai szervezet szerepel.

A közhasznú státus hat évvel később, 2006-ban értékelődött fel, amikor a parlament törvényt fogadott el arról, hogy a kreatív ágazatok közhasznúvá nyilvánított szakmai szervezeteinek tagjai ötven százalékos nyugdíjkiegészítésre jogosultak. A jogszabály a zene, előadóművészet, filmművészet, irodalom, építészet, színház és képzőművészet területén tevékenykedő szervezetekre terjedt ki. E szerint többek között a Román Írószövetség, a Zeneszerzők és Zenetudósok Egyesülete, a Képzőművészek Szövetsége, a Román Színházi Szövetség (Uniter), a Filmkészítők Szövetsége, a Filmszakemberek/Filmbarátok Egyesülete, a Zenészek és Előadóművészek Egyesülete, valamint az Építészek Egyesülete/Kamarája tagjainak járt az ötven százalékos nyugdíjpótlék.

Megrohamozták a román újságírószervezetet

Ezt a jogosultságot tíz év múlva, 2016-ban a Romániai Hivatásos Újságírók Egyesületének (UZPR) kezdeményezésére a parlament egy törvénymódosítással kiterjesztette a közhasznúvá nyilvánított újságírószervezetekre is. A döntésnek élénk visszhangja volt sajtós körökben. Az újságírók egy része ünnepelt, amiért a munkájukat végre kreatív tevékenységnek tekintik a jogalkotók és ennek az anyagi előnyeit is élvezhetik, a másik része pedig lekenyerezési kísérletként értelmezte a parlament döntését. Tény, hogy a több hazai újságírószervezet közül akkor még csak Romániai Hivatásos Újságírók Egyesületét ismerte el közhasznúnak az állam. Így nem csoda, hogy százával fordultak beiratkozási kérelemmel az akkor még csak mintegy 900 tagú UZPR-hez a hazai sajtósok a nagyobb nyugdíj reményében. Köztük szép számmal magyar újságírók is. A szervezet taglétszáma pedig több mint 3000-re duzzadt.

Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!