Kelemen Hunor arra számít, hogy Románia 2023 januárjától csatlakozhat a schengeni térséghez

2022. október 06. – 17:59

frissítve

Másolás

Vágólapra másolva

Kelemen Hunor arra számít, hogy Románia a szárazföldi és vízi határaival 2023. január elsejétől, a repülőtéri határátkelőivel pedig március elsejétől beléphet a schengeni térségbe. Románia miniszterelnök-helyettese erről aradi sajtótájékoztatóján beszélt csütörtök délután, újságírói kérdésre válaszolva.

Az MTI tájékoztatása szerint Kelemen Hunor elmondta: az Európai Unió csak technikai feltételektől teszi függővé a schengeni csatlakozást, és Románia ezeket a feltételeket már 2011-ben teljesítette. Hozzátette: maga is a kormány tagja volt 2011-ben, amikor az Európai Bizottság erről tájékoztatta a román kormányt. Hozzátette: az ország azért nem csatlakozhatott azóta sem, mert egyes tagállamok ezt megvétózták.

Úgy vélte: Franciaország és Németország már támogatja a csatlakozást, arról sincs tudomása, hogy Finnország ellenezné. „Hollandiában még van egy bizonyos ellenállás, de már ők is hajlanak az elfogadás felé” – jelentette ki a politikus, hozzátéve, hogy várják Bukarestbe az elkövetkező hónapokban Mark Rutte holland miniszterelnököt.

„Meggyőződésem, hogy Hollandia is megérti, hogy nem fenntartható a blokkolás olyan kritériumok alapján, amelyeknek nincsen közük a Schengen technikai feltételeihez” – jelentette ki Kelemen Hunor.

A politikus megjegyezte: az év végéig az Európai Bizottság újból ellenőrzi, hogy Románia teljesíti-e a technikai feltételeket, és remélhetőleg mindent rendben talál. Ha így lesz, akkor januárban Románia várhatóan Bulgáriával és Horvátországgal együtt csatlakozhat a schengeni övezethez, mely az iratok ellenőrzése nélküli szabad átlépést biztosít a román-magyar határon is. Kelemen Hunor hozzátette: ha a csatlakozás megtörténik, Románia felelősségévé válik a migrációs hullám megállítása a schengeni térség külső határán. Erre azonban az ország felkészült.

Egyébként az Európai Parlamentben a szerdai plenáris ülésen is megvitatták Románia és Bulgária schengeni övezethez történő csatlakozását. Az Euractiv tájékoztatása szerint Európai Bizottság képviselőjének és a Tanács képviselőjének jelenlétében zajló vitán a felszólaló EP-képviselők jelentős többsége egyetértett azzal, hogy Románia és Bulgária 11 év várakozás után végre csatlakoznia kellene schengeni övezethez.

Mikulas Bek, az Európai Unió Tanácsának féléves soros elnöki tisztségét betöltő Csehország Európa-ügyi minisztere szerint a schengeni övezet az EU egyik legnagyobb vívmánya. Elmondta, hogy a cseh elnökség egyhangú döntést szeretne a Bel- és Igazságügyi Tanács (IB Tanács) december 8-i ülésén a két ország schengeni csatlakozásáról. Az Euractiv Uniós forrásokra hivatkozva azt írja, ha a COREPER úgy találja, ha nem sikerül egyhangú döntést elérni a kérdésben, akkor nem kerül a decemberi IB Tanács napirendjére.

A vitában Margaritis Schinas, a Bizottság alelnöke hangsúlyozta, hogy mindkét ország több mint 11 éve vár az Európai Tanács döntésére, és ez idő alatt biztosították az EU külső határait. Érvelésében kiemelte, hogy a két ország magatartása az ukrán menekültválságban is példaértékű volt. Ismételten hangsúlyozta, hogy a Bizottság teljes mértékben támogatja mindkét ország schengeni csatlakozását.

Románia és Bulgária csatlakozása mellett szólalt fel Manfred Weber, az Európai Néppárt frakcióvezetője és Iratxe Garcia Perez, az S&D vezetője. Sophia In't Veld, a Renew frakció holland képviselője azt mondta, szégyelli magát a holland kormány miatt, mert nagyrészt ő a felelős ezért a helyzetért, és felszólította Mark Rutte miniszterelnököt, hogy tartsa tiszteletben az európai jogot, és támogassa a két ország csatlakozását.

A legmarkánsabb véleményt két euroszkeptikus képviselő fogalmazott meg, Guido Reil, az Identitás és Demokrácia frakció tagja kijelentette, hogy az elmúlt években többször járt Romániában, ami a Európa „vadnyugata”, és Ukrajnában nagyobb a rend és jobb az infrastruktúra.

„Miért nem figyelt senki, amikor ez az ország csatlakozott az EU-hoz?” – mondta. Hozzátette, hogy Bulgáriát és Romániát nem szabadna felvenni a schengeni övezetbe: „Hogyan lehet egy ilyen országot, egy ilyen infrastruktúrával, korrupcióval, bűnözéssel felvenni az EU-ba? Nincs szükségünk Romániára és Bulgáriára sem az EU-ban, sem Schengenben!” – mondta.

A romániai EP-képviselők arra figyelmeztettek, hogy Románia és Bulgária befogadásának késlekedése szélsőséges és populista erők felerősödéséhez vezethet a két országban.

Siegfried Mureșan PNL-s EP képviselő elmondta, hogy az orosz fegyveres erők ukrajnai inváziójának kezdete óta Románia több mint egymillió ukrán menekültet fogadott be, és bebizonyította, hogy a legnehezebb körülmények között is képes biztosítani az Európai Unió keleti határát. Úgy vélte, hogy „Románia bármilyen körülmények között képes biztosítani a schengeni határokat”, és ezt idén is bizonyította az Európai Unió keleti határainak biztosításával.

Dacian Cioloș szerint, ha Románia nem tette volna a dolgát az uniós határon, akkor Reil úr valóban láthatta volna, milyen a „vadnyugat”.

„15 évvel az Európai Unióhoz való csatlakozás után Románia még mindig kívül van a schengeni térségen. A románok ugyan hozzájárulnak a tagállamok GDP-jéhez, de mégsem rendelkeznek ugyanazokkal a jogokkal és ugyanazokkal a közlekedési szabadságokkal, mint ezen országok polgárai. Mélységesen sajnálatos és elfogadhatatlan, hogy politikai okokból és egyes tagállamok belpolitikai játszmái miatt a román állampolgárokat és vállalkozásokat megfosztják az Európai Unió szerződései által biztosított joguktól” – fogalmazott Cioloș, aki szerint minden késedelem a romániai szélsőséges és Európa-ellenes pártoknak ad lendületet.

Rareş Bogdan, a PNL EP-képviselője a vitán azt is kijelentette, hogy Románia blokkolhatja határainál a gabonaexportot, ha nem születik számára kedvező döntés a belső határellenőrzéstől mentes övezethez való csatlakozásról.

Az RMDSZ képviselői is felszólaltak. Vincze Loránt a vitán kifejtette, „egyes államok rendkívül támogatóak, amikor Unión kívüli országokról van szó, de vonakodnak, amikor hozzá kell járulniuk Románia európai útjának kiteljesedéséhez, azaz a schengeni térséghez való csatlakozáshoz”. Vincze szerint Románia elvégezte a házi feladatot, teljesítette a csatlakozási feltételeket, és bizonyított. „Románia és Bulgária polgárainak üzenete egyértelmű: nem fogadjuk el többé, hogy másodrangú európai polgároknak tekintsenek bennünket” – fogalmazott.

Az állásfoglalásról a következő ülésen szavaznak az EP-képviselők. Igaz, már nem először mondják ki, hogy a két tagállam készen áll erre a lépésre, és Európai Bizottság is már régóta hasonló véleményen van. A döntés az Európai Tanács kezében van.