Nyelvi diszkrimináció éri a románokat Székelyföldön az őket képviselő szervezet elnöke szerint

2022. szeptember 17. – 13:07

Másolás

Vágólapra másolva

Hátrányos megkülönböztetés éri a románokat Hargita és Kovászna megyében a székelyföldi románokat képviselő civil szervezet elnöke szerint. Dragoş Burghelia sérelmezi, hogy számos közpénzből finanszírozott eseményen nem biztosítanak román fordítást, írja az Agerpres.

A Kovászna, Hargita és Maros Megyei Románok Civil Fórumának elnöke a szervezet marosfői nyári egyetemén pénteken arról is beszélt, hogy 2020 óta Maros megyében is „romlásnak indult a helyzet”.

„Amennyiben nem történnek konkrét intézkedések, ugyanabba a helyzetbe kerülünk, hogy nem lesz koherens politikai képviseletünk, nem lesz erőnk reagálni az elszórt bírósági akcióinkon túl. A revizionista eszmék közvetítői pedig teljesen átveszik az irányítást a megye felett, minket pedig másodrangú állampolgárokként kezelnek majd” – jelentette ki Burghelia.

Az érdekvédelmi szervezet elnöke úgy véli, a tanügyi rendszerben folyamatos a szegregáció, így a román és magyar közösség párhuzamosan él, nem ismeri és nem érti meg egymást. Problémaként sorolta fel azt is, hogy Hargita megyében olyan hivatalos zászlót készülnek jóváhagyni, amely egyáltalán nem képviseli az itt élő románokat, továbbá kijelentette, hogy a jelzett régiót a román állam 30 éve magára hagyta, nem érvényesíti itt az autoritását, szuverenitását, ezért sok esetben „persze más erők foglalják el ezt az adminisztratív és törvényhozási űrt” – fogalmazott.

A romániai magyaroknak is üzent az AUR elnöke

A marosfői nyári egyetemen részt vett a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke, George Simion is, aki kijelentette, hogy a Hargita, Kovászna és Maros megyei románok nemzeti identitáshoz, oktatáshoz, nyelvhasználathoz való jogait be kell tartani. A pártelnök a romániai magyaroknak is üzent, mint mondta „szeretjük az összes Romániában élő magyart, akik a román állam hű állampolgárai”, nem velük, hanem azzal a szegregációs politikával van probléma, amit a magyar kormány mellett a román kormány is támogat Székelyföld esetében.

Dan Tanasă, az AUR képviselője a nemzeti szimbólumok használata kapcsán indított perekről számolt be a marosfői rendezvényen, de azt is kifejtette, hogy a román állam alapvető problémája az a nemzetbiztonsági kockázat, amit szerinte az RMDSZ kormánykoalícióban és állami struktúrában való jelenléte magával hoz.

Borboly Csaba: megoldásokra kell törekedni, nem konfliktust generálni

A Kovászna, Hargita és Maros Megyei Románok Civil Fórumának kétnyelvűség hiányára figyelmeztető korábbi közleményére adott hétfői válaszában Borboly Csaba, a Hargita megyei tanács elnöke hangsúlyozta, hogy a kétnyelvűség jelentős költségeket feltételez, ezért pénzre, valamint új hatáskörökre lenne szükség. Példaként az európai uniós gyakorlatot hozta fel. „EU-s szinten létezik egy fordítási főigazgatóság, ahol rengetegen dolgoznak, tehát nagy a humánerőforrás. A fordító felelőssége megnő, amikor a különböző szakterületek speciális nyelvezetet igényelnek. Egy rossz fordítás félrevezető lehet és sok pénzbe kerülhet” – mondta.

A Hargita megyei tanács elnöke ugyanakkor „együttélési kódex” kidolgozását ígérte, mint mondta, ez az etnikai és kulturális sokszínűség tiszteletben tartására irányuló korai állampolgári nevelésre, valamint az etnikumközi kapcsolatok intézményi irányítására vonatkozó javaslatokat tartalmazna.

„Fontos, hogy szélesebb körű vitát folytassunk, és arra törekedjünk, hogy megoldásokat találjunk, ne pedig konfliktust generáljunk” – tette hozzá Borboly Csaba.