Iohannis ismét a kisebbségi jogokkal hencegett, de a katolikus iskola kapcsán kitérő választ adott Novák Katalin látogatásán

Alapvető fontosságú Románia hozzájárulása az ország területén megvalósuló projektekhez, jelentette ki Klaus Iohannis államfő a magyar hivatali kollégájával, Novák Katalinnal tartott közös sajtótájékoztatón. Az államfő kijelentésével a magyar állam támogatásával megvalósuló projektekre utalt, és nyomatékosította: ezek a projektek nem lehetnek etnikai alapon diszkriminatívak, és tiszteletben kell tartaniuk a romániai, az európai és a nemzetközi jogot.

Novák Katalin államfő hivatalos látogatása során a magyar kisebbség romániai helyzete mellett ugyanakkor az energiabiztonságról, illetve az energiafüggetlenség kérdéséről is beszélgetett Iohannisszal.

A két államfő egyeztetése után Iohannis elmondta, a megbeszélésen ismételten hangsúlyozták a párbeszéd fontosságát, illetve hogy kerülni kell „az egyoldalú megközelítéseket”, amelyek nem vezetnek fenntartható megoldáshoz.

„Ismét hangot adtunk abbéli meggyőződésünknek, hogy a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek hozzájárulnak azoknak a hidaknak a felépítéséhez és megerősítéséhez, amelyek megteremtik a kapcsolatot a jogaik védelméért egyedüliként felelős állampolgárság szerinti állam és a között az állam között, amelyhez etnikai eredetük köti őket” – fogalmazott.

Egyeztetésükön szó volt a magyar hivatalosságok romániai látogatásairól is. Ennek kapcsán Iohannis kifejtette a román fél álláspontját, ami szerint az ilyenkor elhangzó felszólalásoknak összhangban kell lenniük a stratégiai partnerséggel és a román-magyar alapszerződéssel.

Újságírói kérdésre Iohannis kifejtette, szerinte a Romániában élő kisebbségek jogait tiszteletben tartják. Pozitív példaként említette a nemzeti kisebbségek számára fenntartott parlamenti helyeket, akik így nyerhetnek képviseletet az ország legmagasabb fórumában, hiszen a rájuk leadott voksok sok esetben nem lennének elégségesek egy parlamenti mandátum megszerzéséhez.

Iohannis azt is hangsúlyozta, hogy mindkét ország érdeke a magyar kisebbség tiszteletben tartása, anyanyelvük, kultúrájuk megvédése.

„Hisszük, hogy meg tudjuk beszélni a felmerülő problémákat. Egymás meghallgatásával képesek leszünk ezeknek a feszültségeknek az enyhítésére. A témák többsége – el kell ismernünk – mesterségesen gerjesztett” – jelentette ki az államfő, aki szerint vannak politikusok, aki személyes érdekből interetnikus feszültségeket idéznek elő.

A marosvásárhelyi katolikus iskola kapcsán kitérő választ adott az újságírói kérdésre: azt hangsúlyozta, hogy szerinte a romániai oktatás problémái nem az oktatás nyelvétől függenek, ezért is indították el a Képzett Románia programot.

„Magyarország támogatja Románia a schengeni övezethez való mielőbbi csatlakozását. Ezt lehet még gyorsítani, és ebben Románia számíthat Magyarország támogatására”

– nyilatkozta Novák Katalin a sajtótájékoztatón, és állítása szerint a mostani találkozóval új fejezetet nyitottak a román-magyar kapcsolatok alakulásában, és azt is bejelentett, hogy meghívta Iohannis elnököt Budapestre. Novák szerint mindkét ország érdeke, hogy jó, pragmatikus, modern kapcsolat legyen a két ország között.

„Nem fogunk mindenben egyetérteni, eddig sem értettünk mindenben egyet, de a legfontosabb, hogy tudjunk beszélni egymással, és egymást meghallgatni, hogy megértsük a másik álláspontját, még akkor is, ha nem minden területen teljes az érdekazonosság” – mondta Novák, aki szerint megállapodtak abban, hogy csökkentik a feszültségeket.

Novák hangsúlyozta, hogy a magyar kisebbség szülőföldön való boldogulása közös érdek, és abban bízik, hogy ez a jövőben is biztosítva lesz a magyar emberek számra.

„Örömteli látni, hogy az erdélyi magyarság legmagasabb szintű képviselete biztosított azáltal, hogy az RMDSZ tagja a román kormánynak” – jelentette ki Novák a romániai magyarok érdekképviseletével kapcsolatban. Állítása szerint az RMDSZ kormánytagságát olyan garanciának tekinti, ami biztosíthatja, hogy a kisebbségi jogok érvényesüljenek Erdélyben.

Novák hangsúlyozta, hogy Magyarország energiafüggőségi helyzete még nehezebb, mint a Romániáé, mert nem rendelkezik tengeri kikötővel. „Kiszolgáltatottabbak vagyunk az orosz energiaforrásoknak mint Románia. Energiafüggőségünket csökkenteni kívánjuk a következő években, és szeretnénk elérni az energiaszuverenitásunkat” – jelentette ki. Elmondta, hogy minden olyan lehetőséget támogatnak, ami növeli az energetikai diverzifikációnak a lehetőségét. Számítunk ebben Romániára, hiszen Romániából vagy Románián keresztül érkező energiaforrások segítséget jelentenek Magyarországnak.