Pert nyert Románia ellen az Emberi Jogok Európai Bíróságán egy szexuális zaklatás áldozatává vált takarítónő

2022. szeptember 05. – 10:01

frissítve

Másolás

Vágólapra másolva

Pert nyert a román állam ellen egy Temes megyei nő az Emberi Jogok Európai Bíróságán (EJEB), ahová azután fordult, miután az ellene elkövetett szexuális zaklatást a romániai bíróság nem minősítette bűncselekménynek. Amennyiben az EJEB ítélete végleges marad, Romániának 7500 eurós kártérítést kell fizetnie, írja a clujust.ro.

A jelenleg 52 éves felperes 2014. és 2017. között egy takarító cég alkalmazottjaként dolgozott Temesvár Keleti Pályaudvarán. A nő 2017. november 3-án tett feljelentést a pályaudvar igazgatója ellen, akit azzal vádolt, hogy két évig szexuálisan zaklatta őt. A vádirat szerint az állomásfőnök többször megpróbálta levetkőztetni, illetve arra kérte, maradjon veszteg, mert „valami szépet” tenne vele. Miután a nő következetesen visszautasította, az állomásfőnök többször szóban inzultálta és akadályozta a munkája végzésében, majd szemére hányta, hogy elhanyagolta a kötelességét.

A nő ekkor értesítette az ügyről a takarító cég főnökét, később pedig a szexuális zaklatás tényét igazoló hangfelvételt is bemutatott a Román Állami Vasúttársaság (CFR) képviselőinek. Az állomásfőnök ezután bocsánatot kért tőle, a takarító cég főnöke viszont nem sokkal később azt kérte, hogy vegyen ki szabadságot, utána pedig egy másik pályaudvarra menjen vissza dolgozni, vagy mondjon fel. A nő a felmondást választotta.

A temesvári ügyészség úgy döntött, hogy az állomásfőnök nem követett el bűncselekményt, így az ügyet le kell zárni. A panaszos a Temesvári Bírósághoz fordult, ám a 2020 júniusi jogerős döntés jóváhagyta a korábbi ügyészi határozatot. Az ítélet szerint a pályaudvar igazgatója valóban szexuális szolgáltalásokat kért a takarítónőtől, de a felsorakoztatott bizonyítékok szerint a nő nem érezte magát sem megalázva, sem szexuális szabadságában korlátozva, így az állomásfőnök próbálkozásai nem számítanak bűncselekménynek.

Az EJEB augusztus 30-i ítéletében azt állapította meg, hogy a felperes panaszának kivizsgálása hiányos volt, a romániai hatóságok ugyanis nem indokolták megfelelően a döntésüket, és a felperes által felsorakoztatott bizonyítékokat nem helyezték kontextusba, továbbá nem állapították meg azt sem, hogy a feltételezett agresszor cselekedetei milyen hatással voltak az áldozatra, és nem vizsgálták meg, hogy lett-e volna oka az áldozatnak rágalmaznia a főnökét, amint arra néhány tanú nyilatkozata utalt.

A strasbourgi ítélet szerint a romániai hatóságok megsértették a magánélethez való jogot a felületes eljárással, ezért az állam 7500 euró kártérítés kifizetésére köteles. Az EJEB döntése egyelőre nem jogerős.

Iulia Motoc EJEB-bíró az Adevărulnak azt mondta, hogy a döntés európai precedenst teremt, mert először fordul elő a bíróság történetében, hogy a szexuális zaklatást a magánélethez való jog megsértéseként kezelik.