Kelemen Hunor a demográfiai fogyás miatt, Varga Judit pedig az EU-ért aggódott Tusványoson

Néhány hónappal ezelőtt, május 9-én zárult le az Európa jövőjéről szóló konferencia, amelyet a részvételi demokrácia elve mentén, az EU-s polgárok közvetlen megszólításával szerveztek meg. Ezen sokrétű konzultációs folyamatot követően most az európai intézmények feladata, hogy nyomon kövessék azt a 325 konkrét intézkedést tartalmazó 49 javaslatot, amelyet a polgárok fogalmaztak meg az általuk kívánt Európa kialakítására.

Június elején az Európai Parlament egy állásfoglalásában az uniós szerződések módosítására tett javaslatot, többek között a vétójog eltörlését szorgalmazva. Az EP továbbá nagyobb uniós befolyást helyezne az egészségügy, energia, védelem, szociális és gazdasági politikák területére.

Az Európa Jövője konferencia Tusványoson is a témák között szerepelt. Gát Ákos Bence, a Danube Institute kommunikációs és külkapcsolati vezetője moderálásával Varga Judit, Magyarország igazságügyi minisztere és Kelemen Hunor, Románia miniszterelnök-helyettese, az RMDSZ elnöke vitatta meg a következtetéseket.

Varga Judit szerint a konferenciasorozat egy színház volt, demokratikus mázat adtak a kérdéskörnek, mert Brüsszelt tulajdonképpen nem érdekelte, hogy mit gondolnak a tagállamok állampolgárai Európa jövőjéről, saját ideológiai elképzeléseit igyekezett az európai emberek szájába adni.

Kelemen Hunor is kifejtette a véleményét a konferenciáról. Szerinte egységes irányt nem lehet megszabni az unión belül, mert 450 millió embernek nem lehet egységes elképzelése arról, hogy az elkövetkező időszakban mit kellene tenni, már csak azért sem, mert az unió különböző régiói más-más elvárásokkal, elképzelésekkel rendelkeznek. Ez szerinte nem is baj, hiszen ez adja meg Európa sokszínűségét. A politikus úgy vélekedett, hatalomtechnikai kérdés a vétójog eltörlésére vonatkozó törekvés, hiszen ez nem mehet végbe szerződésmódosítás nélkül.

Ezzel együtt szerinte a konzultációs folyamatra szükség volt, például az RMDSZ az őshonos nemzeti kisebbségek kérdését jelenítette meg ennek kereteiben.

Arra figyelmeztetett, hogy procedurális okok miatt egyáltalán nem egyszerű szerződést módosítani, és ha ez nem történik meg, az Európai Bizottság megpróbálja egyik vagy másik elképzelését érvényesíteni. Szerinte az EB-nek már vannak arról elképzelései, hogy hogyan lehet megkerülni a neki nem tetsző véleményt, és ha ezt meglépi, az csalódottságot eredményez az európai polgárok egy részében olyan körülmények között, hogy az infláció növekedik, energiaválság lépett fel, és egy háborús gazdasági válság elején vagyunk. Kérdés, hogy ilyen körülmények között hogyan tudja a demokratikus politikai rendszert megmenteni, például a szélsőséges pártok előretörését megfékezni az Európai Unió.

Varga Judit arról beszélt, hogy Magyarországnak milyen konkrét javaslatai voltak az EU átalakítására. A szerződésmódosítás szerinte egy olyan téma, amelyhez óvatosan nyúl az Európai Tanács és az Európai Bizottság, hiszen tudják, hogy Pandóra szelencéjét nyithatják meg. Magyarországnak az a meglátása, hogy meg kell erősíteni az uniós szerződéseket, hogy még inkább világosabbá váljon, melyek a választóvonalak egy közösen gyakorolt hatáskör és a nemzeti szuverenitás alá eső területek között.

Kelemen szerint az EU akkor lesz erős, ha a külső határait meg tudja védeni. A miniszterelnök-helyettes szerint közös, gyorsreagálású hadsereget kell létrehozni, de nem egyszerű az ügy, hiszen felmerül a kérdés, hogy ki lesz a főnök: a német ad parancsot a franciának, vagy fordítva.

Kelemen szerint Európának egy másik kihívással, a demográfiai hanyatlással is meg kell küzdenie. Ha a népességfogyás trendjeit nézzük, a lakosság 30-40 éven belül annyira megcsappan, hogy az európai társadalmak nem fogják tudni eltartani magukat. Ha a demográfiai fogyás kérdése nem oldódik meg, akkor fölöslegessé válik minden egyéb kérdésről beszélni – jegyezte meg.

Varga Judit szerint a demográfiai hanyatlásra létezik egy magyar válasz: be kell írni az uniós szerződésbe a családpolitika támogatását. Az igazságügyi miniszter szerint a jövő generációk védelmében a szerződésekbe érdemes lenne azt is belefoglalni, hogy ezek a jövő generációk hitelekkel nem terhelhetők meg. Varga szerint Európa jövőjéről a józanság talaján kellene politizálni. “Amikor mi esetleg egy sarkos vagy erős véleményt fogalmazunk meg, azért tesszük, mert aggódunk azért, hogy mivé kezd válni vagy mivé vált az Európai Unió – mondta a miniszter.