Az Elie Wiesel Intézet jelentése szerint tovább erősödött az antiszemita diskurzus Romániában

A napokban tette közzé a romániai antiszemitizmusról szóló legújabb jelentést az Elie Wiesel Országos Holokausztkutató Intézet. A jelentés az antiszemita, gyűlöletkeltő és holokauszttagadó megnyilvánulásoknak az elmúlt egyéves időszakban való alakulását összegzi (2021 májusa – 2022 áprilisa közötti periódus). Az elemzés nyomon követi az online térben megjelenő gyűlöletbeszédet és a nyilvánosságban jelenlévő szélsőséges, antiszemita megnyilvánulásokat is.

A világjárvány kontextusa, az oltási kampányok, az antiszemitizmus jelzett eseteinek növekedése és a holokauszt történetének tananyagként való bevezetése voltak azok a fő tényezők, amelyek az elmúlt évben hozzájárultak az offline és online gyűlöletbeszéd fokozódásához – derül ki az Elie Wiesel Intézet sajtóközleményéből. A jelentés ugyanakkor nagyobb teret szentel az AUR szélsőséges párt tevékenységének és álláspontjának is.

A romániai antiszemitizmus jelenlétével kapcsolatos korábbi vészjelzések nem lassították a szélsőséges üzenetek terjedését, épp ellenkezőleg, ezek a megnyilvánulások alkalmazkodtak az újabb, közbeszédben jelenlévő témákhoz, összekapcsolva a holokauszt tagadását az antiszemitizmussal, és megerősítve azt az elméletet, miszerint a jelenséget tematizálók valójában Romániai hírnevét akarják csak besározni, különböző politikai érdekek mentén vagy éppen „idegen hatalmakat” szolgálva – áll a jelentésben.

Összefoglalójuk szerint a Romániában továbbra is vannak példák a zsidó emlékhelyek megrongálására, jelen van az egykori légiósok, a háborús bűnökért elítélt vagy a szélsőséges magatartásukról ismert személyek dicsőítése, a holokauszt áldozatai emlékezetének bagatellizálása, de az antiszemita üzenetek előfordulnak még a parlamentben is.

A jelentés legfontosabb következtetései:

• A központi hatóságok szintjén, az antiszemitizmus, az idegengyűlölet, a radikalizálódás és a gyűlöletbeszéd megelőzését és leküzdését célzó országos stratégia elfogadása, valamint a zsidók története és a holokauszt Romániában tantárgyak bevezetése révén megerősítették a szélsőséges megnyilvánulások elleni küzdelem iránti elkötelezettséget.
• Ugyanakkor helyi, a tisztviselők, a bírák, valamint a parlament és a kormány által elfogadott törvények és intézkedések végrehajtásáért felelős struktúrák szintjén továbbra is hiányosak az ismeretek, illetve nem szentelnek elég figyelmet a problémának és hiányzik a felelősségteljes hozzáállás, ami megnehezíti a központi hatóságok által megfogalmazott intézkedések gyakorlatba ültetését. Példaként említik, hogy emiatt Romániában továbbra is vannak háborús bűnösökről elnevezett utcák vagy nekik állított emlékművek. Egy eset kivételével (amikor a konstancai helyi tanács úgy döntött, hogy a Mareșal Ion Antonescu utcát átnevezi), a sajtó által 2021 augusztusában ezekről közölt lista a jelentés írásáig változatlan maradt.
• A társadalom szintjén a szélsőséges attitűdöt és magatartást tovább ösztönzi a hatóságok megfelelő fellépésének hiánya.
• A gyűlöletbeszéd továbbra is hangsúlyosan nyilvánul meg az online térben, így weboldalakon, blogokon, közösségi oldalakon, kapcsolódva az aktuális közéleti témákhoz (oltási kampány, antiszemitizmus elleni küzdelem, a zsidók történetének és a holokausztnak az iskolai oktatása, ukrajnai háború), olyan összeesküvés-elméleteket és gondolatokat népszerűsítve, mint pl. hogy a „zsidók uralják a világot/Romániát”.
• Ugyanakkor, bár a Facebook továbbra is a legnépszerűbb közösségi oldal Romániában, amely az egyik fő információforrás és a nyilvános megszólalások fő csatornája, de a platform továbbfejlesztette a törvényt vagy a közösségi normákat sértő tartalmak kiszűrésének és eltávolításának mechanizmusait, aminek hatására az antiszemita tartalmakat megosztó felhasználók más, sokkal megengedőbb online kommunikációs csatornákra vándorolnak át, mint például a Telegram vagy a VK.