Iohannis ma már sakkmestereket megszégyenítő manőverekkel befolyásolja a romániai belpolitikát
2022. július 21. – 21:26
A járvány évei után először ismét hangos a tusnádfürdői kemping, a kerítésre rögzített meshek is a három évtizedes rendezvényt hirdetnek, a Csűrből is a megszokott bulizene szűrődik ki, mégis olyan határozott érzés kerített hatalmába, hogy nem Tusványoson, vagyis a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban járunk. Valami teljesen átrendeződött: a fókusz átkerült a magyarországi belpolitikára, olyannyira, hogy csak mutatóban maradt már olyan előadás, amely az erdélyi magyarság ügyeiről, céljairól, terveiről, távlatairól szólna. Ezt a hiányérzetünket pótolandó kimazsoláztuk a programból azokat a beszélgetéseket, amelyek mégiscsak a romániai és az erdélyi magyar politikai színtérről szólnak.
Csütörtökön, a rendezvénysorozat harmadik napján Bakk Miklós és Illyés Gergely politológusok, Székely István politológus, az RMDSZ ügyvezető alelnöke, Rostás-Péter István, a Kolozsvári Rádió szerkesztője beszéltek a jelenlegi belpolitikai helyzetről és annak alakulásáról a járvány alatti időszakban. A moderátor Pataky István újságíró volt.
A beszélgetés erősen Klaus Iohannis személyére és a belpolitikára való hatására fókuszált: kiderült, az államfő jelen pillanatban a legbefolyásosabb romániai politikus, amit, jegyezzük meg, csak kevesen feltételeztek róla a mandátumeleji megnyilvánulásai alapján. Az előadók megosztott gondolataiból az rajzolódott ki, hogy Iohannis ma már sakkmestereket megszégyenítő manőverekkel befolyásolja a romániai belpolitikát.
Hogyan vált Iohannis a legbefolyásosabb politikai szereplővé?
Illyés Gergely levezette, mit tett Iohannis annak érdekében, hogy megszerezze azt a hatalmat, amely az alkotmány voltaképpen nem ruházza fel az államelnököt.
A volt nagyszebeni polgármester három éve fölényesen megnyerte az államelnöki választást Viorica Dăncilă ellenében. Ha visszaemlékszünk, innentől kezdve egy kisebbségi PNL-kormány volt hatalmon Romániában egy olyan pártelnökkel és miniszterelnökkel, Ludovic Orbannal az élen, akivel az elnök viszonya eleinte harmonikusnak tűnt. Az egyetlen probléma az volt, hogy PNL a mandátumaránya mindössze húsz százalékos volt a parlamentben, a kisebbségi kormány sok fontos döntést nem tudott átvinni a törvényhozáson. Iohannis terve a világjárvány kitörése előtt az lehetett, hogy megerősíti és maga alá rendeli a PNL-t, de ez a terv meghiúsult, és már csak arra volt remény 2020 végére, amikor a parlamenti választások közeledtek, hogy az USR-vel próbál meg egy erősebb kormánykoalíciót létrehozni. A választásokon sokkal gyengébb eredményt érte el a PNL, mint amire az államfő számított, megerősödött az USR, a legtöbb mandátumot pedig a PSD szerezte, és mint ilyen, megnyerte a választást.
Ilyés Gergely szerint ekkor Klaus Iohannis ismét gondolkodhatott azon, hogyan lehet ő a legerősebb politikusa az országnak. Ezért jött létre a PNL-USR-RMDSZ hármas koalíció, az ellenzék padsoraiban a PSD-vel és az AUR-ral – így indult a 2021-es év. Akkoriban a két nagyobb kormánypárt tisztújító kongresszusra készült. Klaus Iohannis úgy látta, hogy nem tudja befolyása alá hajtani a PNL-t, ha a párt elnöke továbbra is Ludovic Orban marad, így félreállította, és hatalomba segítette Florin Cîțut, aki miniszterelnök és PNL-pártelnök lett. Úgy tűnt, hogy a PNL az elnök befolyása alatt marad, de a koalíció megbukott, Iohannisnak pedig ismét főhetett a feje, hogy új koalíciós partnert találjon. Világos volt, hogy a szociáldemokraták nélkül nem lesz stabil kormány, s noha Iohannis rendre a PSD ellenében határozta meg önmagát, be kellett vennie a koalícióba ahhoz, hogy neki valóban meglegyen a befolyása. Így alakult meg a nagykoalíció – magyarázta a politológus.
Iohannis volt tehát az a politikus, aki a kártyákat osztotta, ő válogatta ki a neki tetsző miniszterelnököket: amikor rájött, hogy a politikában jártas Ludovic Orbannal nem lesz könnyű dolga, Florin Cîțut támogatta. Most az államfő szempontjából Nicolae Ciucă tűnik az ideális miniszterelnöknek: száraz nyilatkozatain nehéz fogást találni, és hűséges végrehajtója az elnöki akaratnak – mondta Ilyés.
Arról, hogy most milyen a hangulat a koalícióban és mi következik, a beszélgetés résztvevői úgy vélekedtek: tűzszünet vagy patthelyzet várható a kormánypártok között, akiket nem a tervezés és a közös munka tart össze. A helyzet kifutását egyelőre nem látni, de az biztos, hogy a 2024-es elnökválasztás közeledtével ez a nagy békesség véget fog érni – hangzott el a konklúzió.
Hogy kerül az RMDSZ a koalícióba, és főleg, hogy érzi ott magát?
Az RMDSZ koalíciós szerepéről Székely István elmondta: szerinte a parlament 2020-as összetételéből automatikusan következett az, hogy a magyar érdekvédelmi szervezet a parlamenti többség és a kormányzat része lesz. Úgy vélekedett: a 2020 előtti politika a PSD elszigeteléséről szólt a román pártok tekintetében, a szociáldemokraták ellenében kellett kialakítani egy parlamenti többséget és kormányt, ehhez pedig az RMDSZ-re feltétlenül szükség volt.
A mostani koalíció esetében praktikus érvek szóltak az RMDSZ kormányba való beemelése mellett olyan körülmények között, hogy a PNL és a PSD nélküle is biztosítja a kormány stabilitásához szükséges parlamenti többséget. Az RMDSZ az egyensúly irányába ható tényezőként kerülhetett be a kormányzásba annak köszönhetően, hogy már korábban is jó viszonyt ápolt a PNL-vel – hangoztatta a politológus. Szerinte az RMDSZ-nek is megérte a kormányzati szerepvállalás, hiszen sikerült néhány olyan jelentős tárcát megszereznie, ami biztosítja, hogy a magyarok által lakott területek irányába érkezzenek költségvetési források.
A Transtelex egy egyedülálló kísérlet
Az oldal mögött nem állnak milliárdos tulajdonosok, politikai szereplők, fenntartói maguk az olvasók. Csak így lehet Erdélyben cenzúra nélkül, szabadon és félelmek nélkül újságot írni. Kérjük, legyél te is a támogatónk!
Támogató leszek!