Iohannis ma már sakkmestereket megszégyenítő manőverekkel befolyásolja a romániai belpolitikát
2022. július 21. – 21:26
A járvány évei után először ismét hangos a tusnádfürdői kemping, a kerítésre rögzített meshek is a három évtizedes rendezvényt hirdetnek, a Csűrből is a megszokott bulizene szűrődik ki, mégis olyan határozott érzés kerített hatalmába, hogy nem Tusványoson, vagyis a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban járunk. Valami teljesen átrendeződött: a fókusz átkerült a magyarországi belpolitikára, olyannyira, hogy csak mutatóban maradt már olyan előadás, amely az erdélyi magyarság ügyeiről, céljairól, terveiről, távlatairól szólna. Ezt a hiányérzetünket pótolandó kimazsoláztuk a programból azokat a beszélgetéseket, amelyek mégiscsak a romániai és az erdélyi magyar politikai színtérről szólnak.
Csütörtökön, a rendezvénysorozat harmadik napján Bakk Miklós és Illyés Gergely politológusok, Székely István politológus, az RMDSZ ügyvezető alelnöke, Rostás-Péter István, a Kolozsvári Rádió szerkesztője beszéltek a jelenlegi belpolitikai helyzetről és annak alakulásáról a járvány alatti időszakban. A moderátor Pataky István újságíró volt.
A beszélgetés erősen Klaus Iohannis személyére és a belpolitikára való hatására fókuszált: kiderült, az államfő jelen pillanatban a legbefolyásosabb romániai politikus, amit, jegyezzük meg, csak kevesen feltételeztek róla a mandátumeleji megnyilvánulásai alapján. Az előadók megosztott gondolataiból az rajzolódott ki, hogy Iohannis ma már sakkmestereket megszégyenítő manőverekkel befolyásolja a romániai belpolitikát.
Hogyan vált Iohannis a legbefolyásosabb politikai szereplővé?
Illyés Gergely levezette, mit tett Iohannis annak érdekében, hogy megszerezze azt a hatalmat, amely az alkotmány voltaképpen nem ruházza fel az államelnököt.
A volt nagyszebeni polgármester három éve fölényesen megnyerte az államelnöki választást Viorica Dăncilă ellenében. Ha visszaemlékszünk, innentől kezdve egy kisebbségi PNL-kormány volt hatalmon Romániában egy olyan pártelnökkel és miniszterelnökkel, Ludovic Orbannal az élen, akivel az elnök viszonya eleinte harmonikusnak tűnt. Az egyetlen probléma az volt, hogy PNL a mandátumaránya mindössze húsz százalékos volt a parlamentben, a kisebbségi kormány sok fontos döntést nem tudott átvinni a törvényhozáson. Iohannis terve a világjárvány kitörése előtt az lehetett, hogy megerősíti és maga alá rendeli a PNL-t, de ez a terv meghiúsult, és már csak arra volt remény 2020 végére, amikor a parlamenti választások közeledtek, hogy az USR-vel próbál meg egy erősebb kormánykoalíciót létrehozni. A választásokon sokkal gyengébb eredményt érte el a PNL, mint amire az államfő számított, megerősödött az USR, a legtöbb mandátumot pedig a PSD szerezte, és mint ilyen, megnyerte a választást.
Ilyés Gergely szerint ekkor Klaus Iohannis ismét gondolkodhatott azon, hogyan lehet ő a legerősebb politikusa az országnak. Ezért jött létre a PNL-USR-RMDSZ hármas koalíció, az ellenzék padsoraiban a PSD-vel és az AUR-ral – így indult a 2021-es év. Akkoriban a két nagyobb kormánypárt tisztújító kongresszusra készült. Klaus Iohannis úgy látta, hogy nem tudja befolyása alá hajtani a PNL-t, ha a párt elnöke továbbra is Ludovic Orban marad, így félreállította, és hatalomba segítette Florin Cîțut, aki miniszterelnök és PNL-pártelnök lett. Úgy tűnt, hogy a PNL az elnök befolyása alatt marad, de a koalíció megbukott, Iohannisnak pedig ismét főhetett a feje, hogy új koalíciós partnert találjon. Világos volt, hogy a szociáldemokraták nélkül nem lesz stabil kormány, s noha Iohannis rendre a PSD ellenében határozta meg önmagát, be kellett vennie a koalícióba ahhoz, hogy neki valóban meglegyen a befolyása. Így alakult meg a nagykoalíció – magyarázta a politológus.
Iohannis volt tehát az a politikus, aki a kártyákat osztotta, ő válogatta ki a neki tetsző miniszterelnököket: amikor rájött, hogy a politikában jártas Ludovic Orbannal nem lesz könnyű dolga, Florin Cîțut támogatta. Most az államfő szempontjából Nicolae Ciucă tűnik az ideális miniszterelnöknek: száraz nyilatkozatain nehéz fogást találni, és hűséges végrehajtója az elnöki akaratnak – mondta Ilyés.
Arról, hogy most milyen a hangulat a koalícióban és mi következik, a beszélgetés résztvevői úgy vélekedtek: tűzszünet vagy patthelyzet várható a kormánypártok között, akiket nem a tervezés és a közös munka tart össze. A helyzet kifutását egyelőre nem látni, de az biztos, hogy a 2024-es elnökválasztás közeledtével ez a nagy békesség véget fog érni – hangzott el a konklúzió.
Hogy kerül az RMDSZ a koalícióba, és főleg, hogy érzi ott magát?
Az RMDSZ koalíciós szerepéről Székely István elmondta: szerinte a parlament 2020-as összetételéből automatikusan következett az, hogy a magyar érdekvédelmi szervezet a parlamenti többség és a kormányzat része lesz. Úgy vélekedett: a 2020 előtti politika a PSD elszigeteléséről szólt a román pártok tekintetében, a szociáldemokraták ellenében kellett kialakítani egy parlamenti többséget és kormányt, ehhez pedig az RMDSZ-re feltétlenül szükség volt.
A mostani koalíció esetében praktikus érvek szóltak az RMDSZ kormányba való beemelése mellett olyan körülmények között, hogy a PNL és a PSD nélküle is biztosítja a kormány stabilitásához szükséges parlamenti többséget. Az RMDSZ az egyensúly irányába ható tényezőként kerülhetett be a kormányzásba annak köszönhetően, hogy már korábban is jó viszonyt ápolt a PNL-vel – hangoztatta a politológus. Szerinte az RMDSZ-nek is megérte a kormányzati szerepvállalás, hiszen sikerült néhány olyan jelentős tárcát megszereznie, ami biztosítja, hogy a magyarok által lakott területek irányába érkezzenek költségvetési források.
Nélküled nem tudunk működni
A Transtelex egy órányi működése nagyjából 80 lejbe kerül. Az olvasói mikroadományok azonban nem tartanak ki a hónap végéig. Legyél te is a támogatónk, csak veled együtt lehet Erdélynek saját, független lapja.
Támogató leszek!